A szlovákiai magyar társadalmi elit egyik legnagyobb hiányossága, hogy gyenge és befolyásolható. Viselkedési normáit, gondolkodási sémáit gyakran a szlovákoktól veszi át, az általuk sugalmazott nézeteknek próbál megfelelni.
Egy apró példa: azt írja az újság, hogy összeült a szlovákiai magyar civil szervezetek kerekasztala, s ama véleményének adott hangot, hogy a budapesti támogatásoknak átláthatóaknak kell lenniük.
Ez egy helyénvaló vélemény – lenne, ha kiegyensúlyozott lenne. Azonban nem az, hamis.
Bizonyára többünket irritált, amikor jó másfél évvel ezelőtt egy akkori MKP-s parlamenti képviselő nyilvánosan tiltakozott a Magyar Gárda grasszálása ellen Budapesten – akkor, amikor Pozsonyban és Szlovákia más városaiban viszont a Slovenská Pospolitosť masírozott hetente.
Félreértés ne essék: nem kell a Magyar Gárda menetelése, de egy szlovákiai magyar értelmiséginek nem kellene ehhez odatennie véletlenül, hogy ugyanúgy nem kell a Szlovák Gárda menetelése sem? Nem így válna kiegyensúlyozottá és igazzá a kép?
A szlovákiai magyar kultúra és civil szféra támogatásának nagyobbik részét nem Budapesttől, hanem Pozsonytól kapja. Napjainkban éppen az történik, hogy a kulturális támogatásokat át akarják vinni a Kulturális Minisztériumból a Kormányhivatalba. Azért, hogy azokat a Most nevű párt korifeusai osztogathassák.
A szlovákiai magyar civil szféra meg szemet huny afölött, hogy ez transzparens lesz-e vagy sem. A probléma, amellyel kapcsolatban véleményt mondanak, kizárólag a budapesti támogatás.
Pozsonyban maradhat a kliensrendszer?
Csáky Pál blogbejegyzése a Facebook-oldalán – ITT
