Több mint 200 ezer látogatója volt a múlt hétvégén, Bugacon megrendezett nagyszabású Kurultajnak. Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvénye óriási sajtóérdeklődés mellett, rendbontás nélkül zajlott és nagy sikerrel fejeződött be vasárnap. Augusztus 7-én egy busznyi emberrel a párkányi régióból is részesei lehettünk a III. Kurultaj rendezvénynek a gyönyörű Kiskunsági Nemzeti Parkban.
Mi, akik az első rendezvényen is részt vettünk 2007-ben, nagy érdeklődéssel vártuk azt a találkozót, ami világviszonylatban is egyedi, Magyarország eddigi legnagyobb hagyományőrző rendezvénye: a rokon népek találkozója 24 országból. Lezsák Sándor, a rendezvény fővédnöke is rendkívüli eseménynek tartja, hiszen az egykor együtt élő eurázsiai népek baráti találkozója, a Kurultaj, az egyes ázsiai és európai törzsek együvé tartozási szerződésének újbóli megkötése, ősi ceremónia kíséretében. Az ünnepi beszédekben a vendégek képviselői köszöntötték a magyar testvéreiket. Sok külföldi vendég volt jelen Kazakisztánból, Üzbegisztánból, Azerbajdzsánból, Törökországból, Türkmenisztánból, Ujgurisztánból (Kína) és Mongóliából. Köztük tudós emberek, kutatók, akik komoly munkát végeznek a népek rokonságának tudományos bizonyítása érdekében is. A Kurultaj kulturális és hagyományőrző rendezvény kerekasztal-beszélgetésének idén az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark adott otthont. 2010. augusztus 9. délutánján 66 fős delegáció érkezett az Emlékparkba, ahol a történelmi, genetikai, régészeti és antropológiai kutatások legújabb állomásairól, illetve a népeink közötti kulturális és genetikai rokonságról számoltak be egymásnak a 12 hun-türk tudatú „rokon nép” képviseletében Magyarországra hívott tudósok, kutatók.
Számunkra legnagyobb élményt a különböző rokon nemzetek hagyományőrzőinek bemutatója nyújtotta. Az ázsiai népek zenéje, temperamentuma, viselete olykor elbűvölte a sokezres tömeget még az estéli órákban is.
A rendezvény kísérő programjaiban sokféle ősi magyar harci mesterség bemutatójára került sor, felvonultak a solymárok, megcsodálhattuk az ősi magyar háziállatokat, például a racka juhot, a magyar kutyafajtákat. Igen nagy területet foglaltak el a könyv-, és egyéb magyar áruk, s a magyar ízek, italok sátrai, és jurtái. A rendezvény kiemelkedő és egyedi eseménye volt az „Ősök sátra” – a kegyeleti jurta, ahol a látogatók megtekinthették az első ismert honfoglalás kori vitéz preparált koponyáját.
Jó volt a magyar pusztában együtt lenni, és tudatosítani, hogy nem vagyunk egyedül mi magyarok, s a rokon népek tisztelete talán gyógyír arra a Kárpát–medencei népirtó gyűlöletre, melyet az utóbbi időben mi, magyarok itt megélünk.
Dániel Erzsébet, Felvidék Ma
