Vállalni és továbbvinni elődeink hagyatékát – Megjelent a Magyar Koalíció Pártja közlönyének, az MKP Hírvivőnek a decemberi száma, melynek címoldalán Berényi József pártelnök tekint vissza a 2010-es esztendőre, és felvázolta az MKP előtt álló legfontosabb feladatokat az elkövetkező esztendőben.
A parlament alig néhány nappal a szeretet ünnepe előtt fogadta el a szlovák államnyelvről szóló törvény módosítását, amely csaknem teljesen azonos a kormány javaslatával, vagyis a törvényhozás sem a Velencei Bizottság jelentésében megfogalmazott kifogásokat, sem a szabad anyanyelv-használatért meghirdetett petíciós akció csaknem 34 ezer aláírását nem vette figyelembe. Elnök úr, a petíciós bizottságnak Ön is a tagja volt, ezért is kérdezem: milyennek tartja a módosított jogszabályt, milyen karácsonyi ajándékot kaptak a szlovákiai kisebbségek a törvényhozó testülettől?
– Csalódottak vagyunk az elfogadott nyelvtörvény-módosítás miatt, mert nem sikerült visszaállítani még a 2006-os nyelvhasználati állapotot sem. Többet vártunk ettől a kormánytól. A módosítást követően is a törvényben maradt a korábbi kormány által megfélemlítő szándékkal megfogalmazott pénzbírságolás lehetősége, amely elsősorban a magyar polgármestereket, önkormányzati képviselőket és államigazgatási alkalmazottakat hozza hátrányos helyzetbe, de benne maradtak olyan egyéb megfogalmazások is, amelyek továbbra is kétséget ébresztenek az emberekben a magyar nyelv használatát illetően. A módosított nyelvtörvény is rossz tehát, és nem felel meg a nemzetközi szervezetek elvárásainak.
Ami a petíciót illeti: a tény, hogy alig nyolc hét alatt csaknem 34 ezer aláírást sikerült összegyűjteni, önmagáért beszél. Ezúton is szeretném megköszönni Peter Osuskýnak, a Polgári Konzervatív Párt tagjának, parlamenti képviselőnek, hogy a nyelvtörvény módosításának a vitájában említést tett a sikeres petíciós akciónkról is. Ugyancsak köszönöm mindenkinek, aki hozzájárult az aláírásgyűjtéshez, de legfőképpen azoknak, akik a feszült politikai közhangulat ellenére is nevükkel vállalták a petíció támogatását a szabad nyelvhasználatért. Nem hiszem ugyanis, hogy hiábavaló és felesleges volt a petíció, mert szerintem folyamatában kell látni a nyelvtörvény vitáját Szlovákiában, s meggyőződésem, hogy lesz még rá alkalom, amikor erre az aláírásgyűjtésre is hivatkozva javítani tudunk a jelenlegi állapoton.
Közeleg az év vége, ilyenkor szokás visszatekinteni az elmúlt hetek, hónapok történéseire, egyfajta mérleget vonni. Ön miként értékeli a 2010-es esztendő eseményeit a Magyar Koalíció Pártja szempontjából?
– Három időszakra osztható a búcsúzó esztendő a párt szempontjából. Az első a parlamenti választásokat megelőző időszak, amikor az MKP képviselői határozottan és egyértelműen léptek fel a szlovákiai magyarság érdekeinek védelmében. Ebben az időszakban egy olyan kormánykoalícióval szemben kellett politizálnunk, amely a választások előtti fél évet fokozottan használta arra, hogy maximálja szavazatai számát a nacionalista választók körében, amit alapvetően magyarellenes lépésekkel akart elérni. Az MKP azonban egyedül maradt a kormánykoalíció agresszív és provokatív politikája elleni szócsatákban, s mert nem tudtuk jól kommunikálni választóink felé magatartásunk elvi alapjait, a parlamenti csatározásaink népszerűség-vesztéshez vezettek, aminek a következtében a parlamenti választások kudarccal végződtek számunkra, s nem jutottunk be a törvényhozásba. Ennek ellenére: elvi magatartásunkat ma is vállaljuk.
A második időszak tehát a parlamenti választások után kezdődött, amikor talpra kellett állítani és működőképessé, hatékonnyá tenni a nehéz helyzetbe került pártot. Ehhez az alapot, a támaszt európai parlamenti és megyei képviselőink, polgármestereink és helyi képviselőink adták, akik nem hagyták el a pártot a nehéz időszakban, ellenkezőleg, erőt adtak hűséges tagságunknak a cselekvéshez. Ilyen körülmények közepette került sor a rendkívüli tisztújító kongresszusra, amely új országos elnökséget választott és megszabta helyünket és feladatainkat a kialakult helyzetben: parlamenten kívüli, konstruktív ellenzéki pártként, a szlovákiai magyar érdekek szószólójaként fellépni mind az emberi és kisebbségjogi, mind a gazdasági-szociális kérdésekben.
A harmadik szakasz a helyhatósági választással kezdődött, amely megmutatta, hogy az MKP-nak megvan a társadalmi támogatottsága és beágyazódottsága. Az MKP a polgármesterek számát tekintve a pártok között országosan a negyedik helyen végzett, amiért ezúton is és még egyszer köszönetet mondok mindenkinek, aki munkájával hozzájárult a sikerhez, a választópolgároknak pedig a bizalomért, amellyel megtisztelték jelöltjeinket. Úgy gondolom, ezzel a közös sikerrel jó alapot teremtettünk ahhoz, hogy az MKP a legközelebbi parlamenti választás után visszatérjen az országos politikába.
Az óévbúcsúztatás velejárója azonban a célok, feladatok kitűzése is az új esztendőre. Ön szerint melyek a párt legfontosabb feladatai 2011-ben?
– Több fontos kérdés megoldása, kezelése vár ránk a következő évben, az első mindenképpen a népszámlálás, amely előkészületeibe a megerősödött MKP oly módon akar bekapcsolódni, hogy bátorítsa az embereket önazonosságuk, magyarságuk vállalására, hogy a nehéz szlovákiai körülmények ellenére se mondjanak le szüleik, nagyszüleik örökségéről.
Nagy feladat vár ránk Dél-Szlovákia gazdaságának hatékony támogatásában és a szociális helyzet stabilizálásában. Ezen a téren maximális mértékben ki kell használnunk pártunk európai, megyei és helyi képviselőinek együttműködését és az ebből származó lehetőségeket, az európai alapokat és a különböző fejlesztési pályázatokban is hatékonynak kell lennünk. Országos szinten a pártra hárul ennek kapcsán, hogy fellépjünk az esetleges klientelizmus, a párthovatartozás szerinti támogatások ellen, ha szükség lesz rá. Ebben már van tapasztalatunk, hiszen ezt a csatát meg kellett vívni a Fico-Slota-Mečiar nevével fémjelzett kormányzás idején is. A magyar kormánnyal meglévő kivételesen jó kapcsolatainkat is arra használjuk majd, hogy a határ menti és a határon átnyúló kapcsolatok egyként szolgálják az észak-magyarországi és a dél-szlovákiai régió felemelkedését.
Figyelmet kell szentelnünk a kettős állampolgárság kérdésének is. Mi szeretnénk, ha a szlovákiai magyarok nagy számban élnének ezzel a lehetőséggel, csöndes hazai diplomáciával, de európai kapcsolataink felhasználásával is arra törekszünk majd, hogy a szlovák kormány, illetve a parlament úgy módosítsa a hazai jogszabályokat, hogy ebből senkinek ne legyen hátránya, és a Magyarországgal határos többi országhoz hasonló módon viszonyuljon Szlovákia ehhez a kérdéshez.
A párt szempontjából pedig az lesz a nagy kihívás 2011-ben, hogy az MKP eddigi értékeinek felvállalása mellett nyisson új megoldások irányába, amelyek segítségével korszerű válaszokat tudunk adni időszerű kérdésekre. A modernizálás, a frissítés pedig úgy legyen része a tisztújítási folyamatnak, hogy rajta keresztül találják meg a hozzánk vezető utat a kiváló szakemberek és a fiatalok is. Ezt kell szolgálnia a tavaszra tervezett közgyűlésünknek, ilyen értelemben kell újrafogalmazni programunkat, alapszabályunkat, és ilyen értelemben kell megfelelnie az új kor új igényeinek a pártvezetés személyi összetételének is.
Felvidék Ma
