A szlovák kormány kisebbségügyi és emberjogi alelnöke, Rudolf Chmel Orbán Viktort tette felelőssé azért, hogy nehézségei vannak a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvénymódosító javaslat elfogadtatásával a kormánykoalícióban. Chmel szerint a magyar kettős állampolgársági törvény rontja a helyzetet, mondta mai sajtóértekezletén.
Igaz ugyan, hogy a szlovák és a magyar kormány nyíltan nem támadja egymást, de ez nem azt jelenti, hogy kölcsönös bizalom alakult ki közöttük. „Nekem időnként úgy tűnik, mintha a Duna másik oldalának nem lenne érdeke, hogy a szomszédos országokban élő magyaroknak legyen politikai képviseletük” – fogalmazott Chmel. Bizonyos értelemben neki ezt jelenti, hogy a magyar kormány nem tekinti partnerének a Most-Híd pártot, mégha az nem tisztán etnikai párt is, tette hozzá.
Az általa előkészített törvénymódosítás most tárcaközi egyeztetésen van, a kormány elé a legközelebbi kormányülésen kerülhet, s márciusban megjelenhet a parlamentben is. Ha a törvényhozás rábólint, azokban a községekben, ahol egy-egy kisebbség számaránya meghaladja a 15 százalékot, az érintett kisebbség a hivatalokban is használhatná anyanyelvét. Eredetileg ugyan ő 10 százalékos küszöböt szeretett volna, ezt azonban a kereszténydemokraták kapásból elutasították. A koalíció végül a 15 százalékban állapodott meg, de a KDH ezt sem fogadja el, és még a parlament is módosíthatja. Személy szerint ő nem szívesen engedne a 15 százalékból.
Ha a képviselők ezt szavaznák meg, Szlovákiában 729 községben lehetne használni valamelyik kisebbség nyelvét. A jelenlegihez képest 73 településen léphetne érvénybe a törvény, a többiben megvan a 20 százalékos arányszám. A változás leginkább a roma és a ruszin nyelv használatában jelentene növekedést. A ruszin települések száma 45-tel (113-ra), a romáké 57-ről 86-ra növekedne. A magyar kisebbség esetében csak két további településen nyílna lehetőség az anyanyelv hivatali használatára, Kisgyarmaton és a Pozsonyhoz csatolt Oroszváron. Horvátjárfalun és Dunacsúnon a horvát nyelv nyerne ilyen státust.
A törvény azonos nagyságú büntetéseket is feltételez, mint a szlovák államnyelvtörvény, a kisebbségi nyelvhasználati jogok megsértése esetén. Ennek az anyagi vonzatait még nem számolták ki, de Chmel úgy gondolja, nem fog jelentős terhet róni a települési kasszákra.
Rudolf Chmel kijelentette: arra törekedett, hogy optimális feltételeket teremtsen a kisebbségeknek, mert az etnikai sokszínűség gazdagítja az országot, ám hogy ezt valóban elérhesse, meg kell hozzá teremteni a szükséges lét- és törvényi feltételeket is. Hozzátette azt is: el kell döntenie a szlovák társadalomnak is, hogy a kisebbségek létezését gazdagító jóként vagy hátrányként fogja-e értékelni. Az ő hivatala azt szeretné, ha a kisebbségek otthon érezhetnék magukat Szlovákiában.
Chmel azt is hangsúlyozta: további meggyőző tárgyalásokat tervez, hogy mindenki elfogadja, a törvényjavaslata nem ártalmas, mert csak a kisebbségek nyelvi komfortját javítja, miközben ez a magyar kisebbség nyelvhasználatára nem érvényes. A szlovákiai magyarok a törvénymódosítás után nem kerülnek jobb helyzetbe, mint most vannak, szögezte le Chmel a közvélemény megnyugtatására.
Felvidék Ma, ngyr
{iarelatednews articleid=”27103,26794,26534″}
