A magyar állam sem többet, sem kevesebbet nem akar elérni a felvidéki magyarság számára, mint ami a hasonló helyzetben lévő nemzeti közösségek számára Európa fejlettebb részében már létező valóság – fogalmazott Kövér László, magyar Országgyűlés elnöke a kettős állampolgárság kérdéséről kialakult szlovák-magyar vita kapcsán a Szabad Újság mai számában megjelent interjúban.
A szlovák parlamentben elakadt az állampolgársági törvény sorsa, miközben a közeljövőben az első határon túli magyar kérvényezők meg is kaphatják a magyar állampolgárságot. Elemzések szerint Szlovákiában az ügy rendezése évekig elhúzódhat. Mit tud tenni ez esetben Magyarország?
– Az egyszerűsített honosításról szóló törvénnyel a nemzeti összetartozás jegyében az Országgyűlés régi adósságát törlesztette. Megszüntette az eltérő jogi helyzetben élő határon túli magyarok közötti jogi különbséget. A szomszédaink közül többen azonos, vagy hasonló módon kezelik a többes állampolgárság kérdését (pl. Románia, Szerbia, Horvátország), vagy ha eltérő módon szabályozzák is a kérdést, Szlovákia kivételével nem foganatosítottak ellenintézkedést, nem emeltek kifogást a magyar törvénymódosítás ellen. Természetesen tiszteletben tartjuk minden egyes állam belső jogi szabályozását ebben a kérdésben, de nem tudjuk elfogadni, hogy egy azonos szövetségi rendszerhez tartozó szomszédos állam alkotmányos szabályozásával ellentétben akaratuk ellenére megfossza saját polgárait állampolgárságuktól. Nyitottak vagyunk a kétoldalú tárgyalásokra és megállapodásra, de csak azt követően, hogy a kérdésben folyamatban lévő szlovákiai jogalkotási folyamat lezárul.
– Ennek a helyzetnek a felvidéki magyarok a vesztesei, hiszen Szlovákia állampolgárságuktól akarja azokat megfosztani, akik kettős állampolgárok. Milyen bátorítást adhat ebben a helyzetben a magyar politikai hatalom a felvidéki magyarságnak?
Az új kormány a nemzeti összetartozás politikáját tartalommal kívánja megtölteni, ebben az Országgyűlés többségének támogatására számíthat. Az elmúlt húsz év tapasztalatai alapján a „minden magyar felelős minden magyarért” jelszó jegyében újra kívánjuk gondolni az együttműködés, támogatás, kölcsönös megismerés kereteit és formáit. Az elmúlt években az asszimilációs nyomásnak talán leginkább kitett szlovákiai magyarságnak erkölcsi, politikai, társadalmi támogatást kívánunk nyújtani, a jog eszközével pedig az adott keretek között kívánunk fellépni. A magyar állam sem többet, sem kevesebbet nem akar elérni a felvidéki magyarság számára mint, ami a hasonló helyzetben lévő nemzeti közösségek számára Európa fejlettebb részében már létező valóság.
A kisebbségekért is felelős miniszterelnök-helyettes Rudolf Chmel a napokban azt nyilatkozta, hogy a környező országok közül Szlovákiában a leglassúbb az asszimiláció. A számok azonban mást mutatnak. Az asszimiláció felgyorsult, valószínűleg már átléptük a lélektaninak számító félmilliós határt. Népszámlálásra készülünk. Mi erősítheti közösségünket a megmaradásban?
– A közösség jövője szempontjából az önazonosság ereje meghatározó. Legyen bármilyen erős az asszimilációs nyomás, a közösség ellenálló képessége, öntudatossága, tartása ennek gátat szabhat. A kisebbségi létben történő megmaradás mindennapi választás, mindennapi népszavazás. A Szlovákiában élő magyarokat erősítheti az a tudat, hogy Magyarországnak ismét olyan kormánya van, amely fontosnak tartja a magyar nemzet egységét, felemelkedését és ennek érdekében hozza meg döntéseit. Mindehhez erőt az adhat, hogy nincsenek egyedül. Nincs határon inneni és túli ügy, egy magyar ügy van, a határon túli magyarság ügye összeurópai ügy. Együttműködésre, kölcsönös bizalomra, hitre, összetartásra van szükség.
(Részletet olvashattak Molnár Judit interjújából)
Felvidék Ma
