Szarka Erzsébet, Szelíd színek, nehéz évek címet viselő kiállásának megnyitójára április 27-én, 6 órától kerül sor a XX. Komáromi Napok rendezvénysorozata keretében. A pozsonyi születésű, Komáromban élő, szeretett és elismert művésznő alkotásait az érdeklődők a komáromi Csemadok Galériájában tekinthetik meg május végéig.
Felsőeöri Szarka Erzsébet iskoláit előbb Szencen végezte, majd az egyetemet Budapesten kezdte 1943-ban. Édesanyja Szalay Julianna Hegysúron tanítónő, Pápán végzett, Zilahy Lajos, Bartók Béla, Kodály Zoltán kortársa és közeli barátja. A háború után, visszatelepülése után, az újra induló magyar iskolák fiatal magyar tanítóinak nagyra becsült mentora.
Szarka Erzsébet és családja székely-besenyő íjas-lovas határőrök leszármazottja, akiket az Árpád-házi királyok telepítettek az őrségi gyepűre, Felsőőrre határőröknek. Innen a család neve is. Pozsonyban a vár alatt a máig meglévő Szarka utca róluk van elnevezve – Pozsony 17. századbeli református családjáról. (Most Straková, már alig tudja valaki, hogy nem a szarkamadárról kapta az utca a nevét).
Szarka Erzsébet a háború idején kórházvonaton dolgozott férjével, Dr. Vavrik Gyulával, majd Perbetére kerültek, ahol próbálták segíteni és menteni a kegyetlen kitelepítés áldozatait – életük kockáztatásával is. Később maguk köré gyűjtötték a kevés itt maradt magyar értelmiségit, barátokat, képzőművészeket: Dr. Szénássy Zoltán, történész-író, Dr. Nagy József, volt tanfelügyelő, Montskó Tibor, pápai prelátus, a felvidéki magyar katolikus papok szellemi vezetője, Blaskovics József, világhírű turkológus, Janics Kálmán, a Hontalanság évei írója és sok régi bencés diák gyakran keresett biztatást otthonukban.
Szarka Erzsébet képeit belföldön és külföldön, Svédországtól Münchenig ismerik, sok kiállítása volt Európa nagyvárosaiban is. Művészetét elismerik, becsülik, képei múzeumokban, magángyűjteményekben találhatók. Harmóniát sugárzó képei sose durvák, a szelíd csallóközi és mátyusföldi színeket és tájakat mutatják, mintha nem is a számunkra oly keserves 20. században keletkeztek volna.
Sose hivalkodó szerény természete van, arról is hallgat, hogy festészetén kívül genealógiai munkásságát az egész magyar nyelvterületen ismerik, elismerik olyan szakemberek, mint Vajay Szabolcs, Szluha Márton és mások. Hosszú évekig volt a Magyar Tudományos Akadémia Körösi Csoma Társaságának tagja, valamint a prágai Geneológiai Intézetnek is. Szarka Erzsébet (családi-nemesi előnevét, a Felsőeöri nevet sosem használta), ha szerencsésebb században születik, és nem kell, hogy megélhetését fogászként biztosítsa (például a komáromi magyar gimnázium fogásza volt, tette ezt is kitűnően), szóval, ha nyugalmasabb, kedvezőbb időben és országban élhet, akkor teljesen a festészetnek szentelheti életét, hiszen ez volt élete vágya.
Komárom városa nagy szeretettel veszi körül, mind a Református Gyülekezet, mind a magyar értelmiségi elit. A kiállítás megnyitására unokái, dédunokái meglepetésül egy vidám kis műsort állítottak össze, a legfiatalabb „szereplő” három éves, Berlin mellett él és hibátlanul beszél magyarul.
Köszönjük a művésznő leányának, a Münchenben élő dr. Fajnor Évának, hogy a családi fotókat, amelyeken Szarka Erzsébet és férje, dr.Vavrik Gyula látható, rendelkezésünkre bocsájtotta.
{phocagallery view=category|categoryid=199|limitstart=0|limitcount=0}
