Ezen a héten rendezik meg Komáromban az 51. Rátz László Matematikai Vándorgyűlést, amelynek megnyitóján kedden átadták a Beke Manó-díjakat. A díjat a Bolyai János Matematikai Társulat ítéli oda minden évben a legkiemelkedőbb teljesítményekért matematikatanároknak.
A díj a Bolyai-díj után a Kárpát-medence második legrangosabb matematikai díja. Az idén a Felvidékről Keszegh István, a komáromi Selye János Gimnázium matematikatanára kapta a meg a díjat. A határon túli magyar tanárok közül az elmúlt évtizedekben mindössze négyen, Bencze Mihály (Erdély, 2008), Oláh György (Felvidék, 1985, 2010), Olosz Ferenc (2011, Erdély) és Keszegh István (Felvidék, 2011) kapták meg ezt a rangos kitüntetést.
Keszegh István matematika-fizika szakos gimnáziumi tanár 1968-ban érettségizett a komáromi magyar gimnáziumban, majd a prágai Károly Egyetemen szerzett diplomát matematika-fizika szakon, 1974-ben. Itt hatékonyan bekapcsolódott az Ady Endre Diákklub munkájába, amely a Prágában tanuló magyar diákok meghatározó, jellemformáló vitafóruma volt. Tanári pályáját a nagymegyeri gimnáziumban kezdte, majd 1980-ban a komáromi gimnáziumba került.
Hat esztendeig – 1985-tól 2001-ig – a gimnázium igazgatója volt, ami az intézmény fénykorát jelentette. Igazgatóként elérte, hogy a gimnázium húsz osztályos intézménnyé vált, meggyőzve sok kiváló szakembert a pedagógia ügyének. Keszegh István igazgatósága alatt növekedett a gimnázium diákjainak létszáma: míg az 1984/85-ös tanévben a 16 osztályban az iskolának 355 diákja volt a nappali és 54 az esti tagozaton, a következő években a létszám egyre növekedett, ami azt eredményezte, hogy az 1989/90-es tanévben öt első osztályt sikerült indítani, azaz először a gimnázium történetében öt párhuzamos osztályban tanulhatott az addigra 493-ra növekedett diákság. Az 1990/91-es tanévben már 179 alapiskolásnak adatott meg a lehetőség a komáromi magyar gimnáziumban való tanulásra, s ez azt jelentette, hogy öt év alatt kétszázzal nőtt a gimnáziumban tanulók száma. A gimnázium növendékei egyre nagyobb sikereket értek el a felsőoktatási intézményekbe való felvételi vizsgákon, illetve a különböző versenyeken. Míg az 1984/85-ös tanévben a 117 érettségiző diák közül 77 tanuló, tehát 65,25 % jelentkezett továbbtanulásra, addig az 1989/90-es tanévben 98 érettségiző, tehát 81,6 %, a következő tanévben pedig már 85 %. Igazgatóként elérte, hogy javult az iskola állaga, négy tanteremmel bővült az intézmény, valamint neki köszönhető, hogy a városi alapiskolákkal, illetve a komáromi járás középiskoláival való együttműködés jelentős mértékben javult. Magyar gimnázium-igazgatóként egyik legfontosabb feladatai közé tartozott a tantestület szakmai színvonalának növelése. Keszegh István tehát tudásalapú gimnáziumot hozott létre, amely a minőségi munkából táplálkozott.
Tanítványai kimagasló eredményeket értek és érnek el a hazai és nemzetközi versenyeken. 1998-ban például a gimnázium történetében először a kerületi matematika olimpián hét diákja lett eredményes. Ezt az eredményt éppen ebben az évben szárnyalta túl, amikor 12 diákja lett eredményes a kerületi matematikai olimpián, melyből heten az első helyen végeztek, pontazonossággal. Az elmúlt évtizedekben Keszegh István 135 tanítványa lett eredményes a Matematikai Olimpia kerületi versenyein, ebből 19 az országos döntőbe jutott, akik közül többen megnyerték az országos döntőt. Két diákja sikeresen szerepelt a Nemzetközi Matematikai Olimpia versenyein is.
Tanítványai sikeresen szerepelnek a különböző hazai és nemzetközi matematika versenyeken, diákjai maradéktalanul megállják a helyüket a főiskolákon és egyetemeken, itthon és külföldön egyaránt.
1994-től sikeresen szervezi a Zrínyi Ilona Nemzetközi Matematika Verseny felvidéki fordulóját, ahol nemcsak főszervezőként, hanem felkészítő tanárként is kiemelkedő eredményeket ér el. Ezen a megmérettetésen évente több mint 1200 diák vesz részt. A verseny megoldott feladataiból „Az én példatáram” címmel 2001-ben színvonalas feladatgyűjtemény készült, melynek Keszegh István a társszerzője. 1995-ben életre hívta a PROMATEK Alapítványt (ma: PROMATEK Társaság), melynek célja felkarolni a fiatal magyar matematika-tehetségeket az egész Felvidékről, és szándéka, rendeltetése, hogy a felvidéki diákokból sikerüljön létrehozni a felvidéki magyar matematikai olimpiai csapatot.
Rendszeresen részt vesz a különböző matematikai táborokban, matematika vándorgyűléseken, ahol előadóként is közreműködik. A Komáromi Városi Egyetem szervezésében több mint tíz éven át tanított a Soproni Benedek Elek Óvóképző Főiskola kihelyezett tagozatán. Tanít a komáromi Selye János Egyetemen, valamint a Veszprémi Műszaki Egyetem tehetséggondozó programjának oktatója.
Keszegh István alapító tagja a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének. A szövetség egykori országos alelnökeként, illetve a szövetség országos és komáromi területi választmányának tagjaként, főként szakmai kérdésekkel foglalkozott. Szorgalmazta a tehetséggondozás színvonalának emelését, az állandó innováció megvalósítását, illetve azt, hogy a matematika oktatása területén is létrejöjjön és megerősödjön az oktatás teljes autonómiája, mint egyedüli létező megoldás a problémák megoldásához.
A hetvenes évek végén Nagymegyeren megalapította a Csemadok-klubot, majd Komáromban letelepedve, 1992-től 1999-ig a Csemadok Komáromi Alapszervezetének az elnökeként működött. Ebben a minőségében nagyon hatékony szervezőmunkát végzett a magyar kultúra terjesztésében, az ország egyik legeredményesebben működő Csemadok-alapszervezetévé téve a komáromit, hagyományt teremtve a Selye Napok létrehozásával, saját székházat biztosítva a szervezetnek, és megszervezve számos kulturális, művészeti rendezvényt, illetve tudományos-népszerűsítő előadást.
A kilencvenes években az egyik főszervezője, koordinátora volt a magyar kulturális intézmények intendatúra alá vonása, a magyar iskolaigazgatók indokolatlan leváltása, illetve az alternatív oktatása bevezetése ellen szervezett országos tiltakozó nagygyűléseknek. 1990-ben – többedmagával – kezdeményezője, szervezője volt a komáromi Jókai Mór Egyetem megalapításának.
Keszegh István 2004-ben két rangos kitüntetést kapott: Rozsnyón a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége a Felvidéki Magyar Pedagógus Díjjal ismerte el több évtizedes munkáját, a Szlovák Oktatásügyi Minisztérium pedig a Szent Gorazd-emlékérem kisplakettjét adományozta számára. Ezen felül több kerületi és járási szintű elismerésben részesült.
Az elmúlt harmincöt év alatt mindig hű maradt a felvidéki magyar közösséghez, szülőföldjéhez, illetve a szűkebb régiójához. Egyetemes gondolkodását bizonyítja, hogy nemcsak kitanult szakmájának él, hanem tanítványait – a matematika és a fizika mellett – emberségre, magyarságra nevelte és neveli ma is. Ez büszkeséggel tölti el valamennyi tanítványát, kollégáit, s nem utolsó sorban a Selye János Gimnáziumot. Keszegh István a tavaly volt 60 éves, és 31 éve tanít – megszakítás nélkül – a komáromi magyar gimnáziumban.
Felvidék.ma, Tarics Péter