A magyar nyelvtől volt hangos a szlovák-magyar határon fekvő Neszmély: fiatal és tapasztalt művészek, alkotók, hazai és határon túli civilek és diákok részvételével rendezte meg Hungarikum konferenciáját a festői szépségű Hajóskanzenben a Magyar Versmondók Egyesülete.
Az idén azt egyhetes Versművészeti Szemináriummal is összekötötték. A vers, a szerepjáték és a tanítási dráma magyar nyelvterületeken fennálló feladatait, lehetőségeit kutatták és foglalták össze a résztvevők.
A magyar nyelv összművészeti szerepe volt a központi eleme és témája a Hungarikum konferenciának. A több napos rendezvény célja az volt, hogy a résztvevő kárpát-medencei magyarság, a hazai kisebbségek közművelődési és kulturális civil szervezetei, valamint képviselőik megismerjék egymás munkáját, megosszák egymással tapasztalataikat és újabb együttműködések jöhessenek létre. Az előadók népes táborát gazdagította többek között Buda Ferenc és Turczi István költő, Bakos-Kiss Gábor színművész, Kiss László, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke, Nagy András László, a Magyar Szín-Játékos Szövetség elnöke, Szennik Évi diákszínjátszó-rendező, a Versmondók kommunikációs alelnöke, Wiegmann Alfréd, az Első Magyar Versszínház művészeti vezetője, Pataki András, az utazó Forrás Színház igazgatója. A moderátori szerepet Lutter Imre előadóművész, a Költők Világkongresszusa Egyesület felügyelőbizottsági tagja, a Magyar Versmondók Egyesületének ügyvezető elnöke töltötte be, a vendégek Erdélyből, a Vajdaságból és a Felvidékről is jelentős számban képviselték a magyar nyelvű professzionális és amatőr művészeti csoportokat, szervezeteket és oktatási köröket.
A civil szervezetek képviselőinek előadásán keresztül felszínre került, ki milyen gondokkal küzd saját szervezete régiójában, és milyen lehetőségek adódnak a problémák kiküszöbölésére, illetve más térségek szervezetei hogyan oldják meg hasonló problémáikat. A drámapedagógia, költészet, versmondás, színjátszás, bábjáték, néptánc és közgyűjtemények képviselőinek célja a szórványmagyarság kulturális és szociális megsegítése, határon túli humán felzárkóztatási stratégia megvalósítása. Ennek érdekében a témák a kultúraközvetítés körül mozogtak. A magyar nyelv előadóművészetbeni közvetítő szerepe és ereje, a társművészeti ágak közötti keresztkötődések, az anyaországi és határainkon túl élő művészek Hungarikum kötődései, a régi és új nyelvjárások a magyar nyelvterületeken, az asszimiláció megelőzésének lehetőségei, a magyar kultúra, mint a fiatalok közötti kapcsolattartás eszköze és célja a 21. században, és az új kulturális, művészeti és társadalmi platformok keresése a Kárpát-medencei magyarság körében.
A konferenciát és a szemináriumot színesítette az Aphonia zenekar és a Kávészünet együttes koncertje és beszélgető estje. A konferenciát követően ott maradt fiatalok Bella István és Buda Ferenc költészetéből mutattak be előadóestet, és rögzített improvizációs helyzetgyakorlatok révén adtak elő nyelvi játékokat. Az estet a Kaleidoszkóp VersFesztiválon láthatja majd a szélesebb nyilvánosság október közepén, amikor az öt évvel ezelőtt elhunyt Kossuth-díjas költő, Bella István tiszteletére emléktábla-avatást tervez a Magyar Versmondók Egyesülete.
A konferenciát a Nemzeti Civil Alapprogram és a Nyílt Társadalom Intézet támogatta.
