A múlt héten megszületett a döntés, így Harabin tétlenségének köszönhetően az államot perelő bírákat pótlék illeti meg az őket ért nem vagyoni kárért. Lehet, hogy Harabin elbúcsúzhat a bírói talártól?
Űgy tűnik, kiéleződött a harc Lucia Žitňanská igazságügyi miniszter asszony és a Legfelső Bíróság elnöke, Štefan Harabin között. Az igazságügyi tárca főnök asszonya a Harabin ellen indított fegyelmi eljárás során azt javasolja, fosszák meg Harabint a bírói talártól, amely azt jelentené, hogy távoznia kell a bíróság éléről is.
Žitňanskának ez a mostani már a harmadik Harabinnal szembeni fegyelmi eljárásra tett javaslata. A legújabb eljárás oka Harabin tétlensége volt a bírák fizetési diszkriminációjának ügyében. A múlt héten zajlottak le az első perek, amelyek során a Legfelső Bíróság 11 bírája pert nyert, és az ítélet szerint fejenként 104 ezer eurós kártérítés illeti meg őket, beszámítva a perköltségeket is. Az államnak összesen mintegy 1,15 millió eurót kell kifizetnie az adófizetők pénzéből a pert nyert 11 bírának.
A miniszter asszony meggyőződése, hogy „Harabin nem védte következetesen és megfelelőképpen Szlovákia érdekeit a 11 alkotmánybíró Alkotmánybírósággal szemben folytatott pere során”. Szerinte a probléma gyökere az, hogy Harabin nem fellebbezte meg a 2010 novemberében hozott ítéletet, amelynek értelmében a Pozsonyi I. Járásbíróság a pereskedő bíráknak kifizetendő kártérítésre kötelezte az államot.
Žitňanská szerint a Legfelső Bíróság elnöke egyúttal a vagyon gondnoka is, és a törvény értelmében köteles „minden jogi eszközt felhasználni annak védelmére és ügyelni arra, hogy ne kerüljön sor a csökkenésére”. A miniszter asszony azt állítja továbbá, hogy a Legfelső Bíróság elnöke közvetlenül érintett a diszkriminációs perek ügyében. „A 700 panasz nem úgy született, hogy reggel felébredtek és eszükbe jutott, jó lenne pereskedni az állammal. Valaki megszervezte ezt, megírta a panaszlevelek mintáját, szétküldte azokat a bíróságokra és ösztönözte a bírákat a panasz benyújtására. Valaki, akinek megfelel, hogy így megerősítheti hatalmi pozícióját a bíróságokon” – mondta a miniszter asszony. Az újságírók kérdésére, hogy konkrétan a Legfelső Bíróság elnökét érti-e ez alatt, pozitívan válaszolt.
Az Alkotmánybíróság közben már ítéletet hozott az első fegyelmi eljárás ügyében, amelynek értelmében Harabin éves fizetését 70 százalékkal csökkentették. A második fegyelmi eljárás ügyében, amelyben a miniszter asszony újra 70 százalékos fizetéscsökkentést javasolt, az Alkotmánybíróság még nem döntött.
A miniszter asszony megismételte azt a kijelentését, hogy a tárca „kifogásolja a bírák jogát a kártérítésre és annak magasságát is”. A pótlék, amelyet az „egyszerű” kollégáikkal összehasonlítva a speciális bíróság bírái kaptak, Žitňanská szerint nem alkotmányellenes. Szavait állítólag az Alkotmánybíróság is alátámasztotta. „Az Alkotmánybíróság azt mondta, hogy a pótlék magassága nem volt megfelelő, azaz megsértették az arányosság elvét” – ecsetelte a bíróság álláspontját a miniszter asszony. Žitňanskának nem tetszik a kért kártérítés magassága sem. „A nem vagyoni kártérítés semmilyen esetben sem számolható ki fizetésbeli különbségként” – jegyezte meg a miniszter asszony a 11 bírónak megítélt kártérítés összegével kapcsolatban.
Mivel a Legfelső Bíróság elnöke a diszkriminációs perekben született ítélet ellen nem fellebbezett, az jogerőre emelkedett. Ha ez a folyamat lesz érvényes mind a 700 per esetében, és valamennyien sikerrel járnak, az államnak mintegy 70 millió eurót kell majd nekik kártérítés gyanánt kifizetnie, ami körülbelül a tárca éves költségvetésének egyharmada.
„A minisztérium minden legitim eszközzel élni fog, hogy megvédje az ország és az adófizetők érdekeit” – válaszolta Žitňanská arra a kérdésre, hogy mi történik majd a jogerős ítéletekkel.
Felvidék.ma, aktualne.sk nyomán dé