A II. világháború után elszabadult indulatok és bűnbak-keresés légkörében a csehszlovák új hatalom a felvidéki magyarság elűzését tűzte ki céljául. Az m1 Anno szeptember 18-ai adásának vendégei: Duray Miklós egyetemi docens és Tóth Ágnes történész Gaskó Balázs mikrofonja előtt beszélnek a magyar történelem sötét napjairól.
Az első világháborút lezáró békeszerződések alapvető célja: az államhatárok etnikai határokhoz való közelítése volt. E vezérelv csupán álom maradt, s a 30-as években sebtében kialakított kisebbségvédelmi rendszerek és a Népszövetség bizottságai sem tudták érdemben orvosolni az anyaországoktól elszakított kisebbségek sérelmeit. A II. világháborút követő kaotikus állapotok között a minoritások kiszolgáltatottsága még nyilvánvalóbbá vált. Fokozta az indulatokat a világégést lezáró potsdami konferencia, amely lehetővé tette a német kisebbség kitelepítését számos közép-kelet európai országból. A nagyhatalmi döntés nyomán a csehszlovák állam mindent megtett azért, hogy megszabaduljon a területén élő magyar kisebbségtől is. E politika következtében a Dunától északra mindennapossá váltak a pogromok és atrocitások, a magyar lakosságot tömegesen telepítették át Csehszlovákia nyugati részébe kényszermunkára. Az 1946. február 27-én aláírt, úgynevezett lakosságcsere-egyezményben Magyarországnak alárendelt szerep jutott, s a költöztetések kárvallottjai megint a felvidéki honfitársaink lettek.
Az Anno szeptember 18-ai adása a magyarság kataklizmájának állít emléket. A műsor vendégei – Duray Miklós egyetemi docens és Tóth Ágnes, az MTA Etnikai–Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezetője – átfogó képet adnak a háború utáni Csehszlovákiáról, az erődemonstráció politikai indíttatásáról, s a magyarság megalázásáról. Az elmondottakat filmhíradók korabeli felvételei illusztrálják, a filmkockákon látjuk a Dunán éjjel átkelő, menekülő lakosokat, s később a lakosságcsere nyomán a felvidékiekkel a határállomásra, Szobra érkező zsúfolt vagonokat.
Gaskó Balázs kérdése nyomán világossá válik az anyaországi magyarság felelőssége is, amely szerint a felvidéki magyarság és a magyarországi németség elűzetése között sok a hasonlóság. A huszonöt perces beszélgetésnek aktuálpolitikai üzenete is van.
„A csehszlovák politikának 1918-tól alapvető érdeke volt, hogy minél több magyar ajkú polgára hagyja el szülőföldjét – emlékezik Duray Miklós, majd hozzáteszi. – Sajnos a mai napig érezzük ezt a szellemiséget: a 2010. május 26-án a Szlovák Parlament által elfogadott törvény mindenkit megfoszthat állampolgárságától, aki él a magyar könnyített állampolgárság nyújtotta lehetőséggel.”
Adás: 2011. szeptember 18. (m1, 18.05, Szerkesztő: Hatos Gyula)
Felvidék.ma, mtv
