Mikuláš Dzurinda bejelentése kapcsán nyilvánvalóan sokakban felmerül a kérdés – a választópolgárokban, de mindenekelőtt a politikai vezetőkben –, vajon lehetséges-e az 1998-as forgatókönyv megismétlése, azaz az akkori SDK-hoz hasonlóan egy jobbközép nagykoalíció létrehozása.
Az SDKÚ-DS, KDH és a Most-Híd hármas közeledésének gondolata nem csupán Bugár Béla fejében ötlött fel, a napokban ezzel állt elő Mikuláš Dzurinda is. A politológusok és politikai elemzők egy része szerint azonban egy hasonló választási blokk létrehozása inkább csak az elmélet szintjén marad.
Grigorij Mesežnikov, a Nyílt Kérdések Intézetének (IVO) elnöke szerint, mivel mindhárom szóban forgó jobbközép tömörülés jelenlegi preferenciái a közvélemény-kutatások alapján öt százalék felett vannak, egy ilyen esetleges közös fellépés a múlttal ellentétben jelenleg nem célszerű. „A választási koalíció nem szükségszerű. Mi több, a közös listára kevesebb párttag férne, ami belső feszültségeket okozhatna az egyes pártokon belül” – hívja fel a figyelmet Mesežnikov. A politológus azt állítja, ezeknek a kijelentéseknek az értelme inkább a választók figyelmének a felhívása arra, hogy létezik jobboldali alternatíva a baloldali Smer-SD-vel szemben, mivel – véleménye szerint – a márciusi előrehozott választások eredményei nem fognak túlságosan különbözni a tavalyi választási eredményektől. „Ezért fontos lesz, hogy a jobbközép pártok stratégiát mutassanak fel arra vonatkozóan, hogyan képzelik a jövőt. Azaz, hogy igyekezni fognak közösen kormánykoalíciót kialakítani, vagy pedig valamelyikük elfogadja a Smer-SD ajánlatát” – állapítja meg Mesežnikov. Ez a stratégia lehetne szerinte például egy szerződés vagy erőteljes politikai nyilatkozat a választások utáni együttműködésről.
A Polis ügynökség elemzője, Ján Baránek a jobbközép pártok közti esetleges szerződés értelmét abban látja, hogy ezek a pártok a választási kampányban nem sértenék egymás érdekeit. Mesežnikovtól eltérően azonban úgy gondolja, hogy a választási koalíció minimum a Most-Híd szempontjából ésszerű lenne. „Ennek a pártnak ugyanis a preferenciái jelenleg közel állnak a választási küszöbhöz. Ebben az esetben tehát ésszerű a koalíció, mert ha a Most-Híd biztosan bejut a parlamentbe, nem vesznek el a szavazatai” – állapította meg Baránek. Számára is kérdéses azonban, hogy a három párt együtt szerezne-e annyi szavazatot, mintha külön-külön indulnának. „Bár az ilyen megfontolások pozitívan hathatnak a választók bizonyos rétegére, semmi különösről nincs szó valójában, azaz gyakorlati értelme nincs. Ezért ez inkább egyfajta üzenet, hogy az említett három párt azonos értékeket vall” – vélekedik Baránek.
Lehet ennek azonban értelme az SDKÚ elnöke, Mikuláš Dzurinda számára is, aki Iveta Radičová távozása után igyekszik felújítani saját vezetőpozícióját a jobboldal élén, felidézve az első és második Dzurinda-kormányok idejét. „Ma azonban teljesen más a helyzet. A jobboldal vezérének személye nem biztos, hogy olyan egyértelmű lesz” – jegyezte meg a politikai elemző. Ellent mond a jobbközép pártok ilyen közeledésének az is, hogy a Smer-SD választási potenciálja a 2010-es választások óta nőtt. „Valószínűbb inkább, hogy ez a kezdeményezés végül is meghiúsul” – zárta le Baránek.
Felvidek.ma, dé (fotó: Sita)
