A Szlovák Statisztikai Hivatal bejelentette: januárban 3,9 százalékos volt az infláció, átlagosan ennyivel magasabb árakon vásároltunk, mint egy éve. Történelmi rekordot döntött a benzin ára, a gázolajé is számottevően emelkedik.
Emellett az élelmiszerek ára húzza felfelé az inflációt, gerjeszti az áremelkedést, ezt követi a lakhatással kapcsolatos költségek növekedése.
A szlovák kormány azt hiszi: az Európai Unió 27 tagországa közül éppen Szlovákiában élnek a leggazdagabb emberek. Tavaly decemberig ugyanis az élelmiszerek adóterhe, a hozzáadott értékadó kulcsa Szlovákiában volt a legmagasabb: 20 százalék. Valóban nálunk a legdrágább az élelmiszer, hiszen tavaly decemberben pl. Nagy-Britanniában és Máltán az élelmiszerek adóterhe 5 százalékos volt, Hollandiában és Franciaországban 6 százalékos. Idén utolért bennünket Magyarország, a januártól érvényes kormányzati konszolidációs csomagban az élelmiszerek adóterhe ott is megemelkedett.
Az igazi csattanó azonban az a hír, amelyet néhány napja az egyik kereskedelmi adó délutáni híradásában közöltek (az esti hírekben már törölték) mindössze három mondatban: „A szlovák államkassza kiapadni látszik. Az államcsőd veszélye is fennállhat. Az élelmiszerek ára ezért hamarosan jelentősen megemelkedhet.”
Ennek kapcsán felmerülhet a kérdés: ha Szlovákiában eddig is a legmagasabb volt az élelmiszerek adóterhe az EU-ban, a felső határ lehet akár a csillagos ég is? Meddig akarják növelni az élelmiszerek hozáadott értékadójának kulcsát, az élelmiszerek árát? Azért lesújtó ez a várható folyamat, mert a társadalmi csoportok némelyikénél a havi fogyasztási kosárban az élelmiszerek esetenként 50 százalékkal jelennek meg. Rendkívül érzékenyen érinti őket az élelmiszerek áremelkedése, de nemcsak őket, szinte minden fogyasztót.
Az MKP Megoldás programjában szerepel: tarthatatlan, hogy az EU-ban Szlovákiában terhelik legerőteljesebben az alapélelmiszereket hozzáadott értékadóval. Ezért javasoljuk az alapélelmiszerek és gyógyszerek adóterhének lecsökkentését is. Kompenzáció gyanánt olyan intézkedéseket is szorgalmazunk, amelyek az így kiesett bevételt az államháztartás javára kiegyenlítik. A gazdasági válság idején a megszorult államháztartás számára újabb forrásokat a módosabbaknál, a gazdagabbaknál, a magasabb jövedelemmel rendelkezőknél kell keresni. Nem pedig a nyugdíjasoknál, a többgyermekes családoknál, a szociálisan rászorulóknál, a középosztály tagjai körében.
A fenti hír a mai és az előző kormány tevékenységének csúfos következménye. Tehetetlenségük bizonyítványa. Az elmúlt öt évben az állami költségvetés éves kiadásai több mint 50 százalékkal megemelkedtek. Annak ellenére, hogy naponta a gazdasági válság kihívásaival küzdünk. A társadalom már nem tudja magával cipelni ezt a terhet. Réges-régen vissza kellett volna fogni a gyeplőt. A hírt megpróbálják az előre hozott választásig elhallgatni, de a választás után kiderül majd az igazság, és következmények fájdalmasak lesznek. Ezt már számtalanszor leírtam az elmúlt év során. Mert nem tudták hatékonyan kezelni a válság következményeit, kozmetikai jellegű intézkedéseket hoztak, alapvetően minden maradt a régiben. Szerény adalék mindehhez a mai hír: a Moody`s mások mellett hat euróövezeti tagállam, Olaszország, Málta, Portugália, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország hitelképességét leminősítette és mindegyik új osztályzatra szintén negatív kilátást hagyott érvényben. Vagyis Szlovákia Olaszországgal, Portugáliával és Spanyolországgal immár az övezet legrosszabb kilátásokkal bíró országai közé került.
Olyan pártokra kell bízni az ország irányítását, akik nem felelősek a kialakult helyzetért, nem kormányozták rosszul az országot az elmúlt másfél választási időszakban. A gazdasági válság kitörését követően, 2008. szeptember 14-től egészen máig.
Farkas Iván,
az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke
