Jézus szavai haragról és békülékenységről a mai evangéliumi részlet szerint.
A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: Ha igaz voltotok nem múlja felül az írástudókét és a farizeusokét, nem juthattok be a mennyek országába. Hallottátok, hogy a régieknek ezt mondták: „Ne ölj!” Aki öl, méltó az ítéletre. Én viszont azt mondom nektek, hogy méltó az ítéletre mindaz, aki haragszik testvérére. Aki azt mondja testvérének: „Te esztelen!”, méltó a főtanács ítéletére. Aki pedig azt mondja: „Te istentelen!”, méltó a kárhozat tüzére. Ha tehát ajándékot akarsz az oltáron felajánlani, és ott eszedbe jut, hogy testvérednek valami panasza van ellened, hagyd ott ajándékodat az oltár előtt, s menj, előbb békülj ki testvéreddel. Csak azután térj vissza, hogy bemutasd áldozatodat! Ellenfeleddel szemben légy békülékeny, amikor még úton vagy vele, nehogy átadjon a bírónak, a bíró pedig a börtönőrnek, és a börtönbe vessenek.
Bizony, mondom neked, ki nem jössz onnan, míg az utolsó garast is meg nem fizeted.
Mt 5,20-26
Horváth István Sándor atya elmélkedése:
Jézus újnak nevezi törvényét, de ez nem jelenti azt, hogy teljesen megszünteti az ószövetségi törvényeket. Inkább arról van szó, hogy elmélyíti azokat abban az értelemben, hogy visszamegy az eredeti isteni szándékra. A farizeusi törvénymagyarázatok ugyanis sokszor eltértek ettől. Jézus törvényértelmezése sosem az erkölcsi lazaság irányába megy el, hanem kijavítja azokat a helytelen magyarázatokat, amelyek hol lehetetlen terheket raktak az emberekre, hol pedig megengedték a könnyelműséget. Az isteni törvényeket komolyan kell venni, mert azok mögött mindig az a szándék húzódik meg, amely az üdvösséget szolgálja. Ha ezt belátjuk, akkor nem teherként értelmezzük a parancsokat, hanem szabadon vállaljuk azok megtartását az üdvösség reményében.