Továbbképzéssel egybekötött találkozót szervezett a Palóc Társaság a Rákóczi Baráti Társaság támogatásával szeptember 22-én Zselízen.
A találkozót megtisztelte jelenlétével Lukács Ferenc, a Rákóczi Szövetség pénzügyi titkára is. A megjelenteket Mácsadi János, a Magyar Ház vezetője köszöntötte, aki röviden bemutatta az épületet és funkcióját, rámutatva arra, hogy éppen vitéz Nagy János László ógyallai fafaragó művész kiállítását is megtekinthetik a falakon.
A Magyar Házban zajlott összejövetel első részében két előadást hallgattak meg a résztvevők. A több, magyar történelmi múltunkkal foglalkozó könyv szerzője, Marton Veronika sumerológus Győrből a Csepregi Ferenc által meglelt somogyi tanító tábla rovásjeleit elemzte vetítettképes formában, PaedDr. Salgó Gabriella, az érsekújvári Czuczor Gergely MTNYA tanára pedig Értákeink ápolása a szabadidőben címmel osztotta meg gondolatait a résztvevő rovásírás-oktatókkal.
A találkozó második részében a résztvevő szakkörvezetők tapasztalataikról számoltak be s tettek javaslatokat az eredményesebb rovásírás-oktatás érdekében. Szakmai vita keretében fejtették ki véleményüket, miszerint a felvidéki rovásírók tiszteletben tartják a rovásírás évszázados hagyományait s a fennmaradt magyar rovásírásos emlékek alapján a Forrai Sándor-féle betűsor tanítása mellett érveltek. Szorgalmazták továbbá egy felvidéki rovásírásos honlap indítását, mely az oktatáshoz szükséges segédanyag közreadásán túl a felvidéki rovásíró közösségek működéséről is híranyaggal szolgálna s lehetőséget nyújtana rovásjelekkel írott szépirodalmi művek olvasására is.
A zselízi Magyar Ház kellemes helyszínt biztosított a találkozónak és meleg vendégszeretetben részesítette a tanácskozáson megjelent rovásírás-oktatókat és az érdeklődőket. Köszönhetően ezt Mácsadi János és felesége lehetetlent nem ismerő lelkes szervező munkájának.
A találkozó résztvevői a következő nyilatkozatot fogadták el:
„Ősi műveltségünk máig megőrzött kincse a magyar rovásírás. Az elmúlt századokban mindent megtettek elpusztítására, elfeledtetésére s ezzel nemzeti tudatát akarták kitörölni a magyarság emlékezetéből, mégis megmaradt az ősi kincs néhány emlékben, mint ahogy a magyarság is él ősei földjén a Kárpát-medencében.
Örvendetes módon az utóbbi években felgyorsult a magyar rovásírás visszatanulása iránti igény az összmagyarság körében, így a Felvidéken is. Köszönhető ez a Palóc Társaság évenkénti országos rovásírásversenyének, amelybe az általános és a középiskolás diákok mind több hányada kapcsolódik be. Ez a lendületes érdeklődés annak is betudható, hogy mind több alap- és középiskolában oktatnak olyan tanárok, akik a magyar rovásírást a magyar történelem és a magyar nyelv szerves részének tartva tudatformáló eszköznek is tekintik, amely nemzeti tudatot és ésszerű gondolkodást egyformán fejleszt.
Az időszerű rovással kapcsolatos kérdésekről és a rovásírás népszerűsítésének további lehetőségeiről cseréltek véleményt a rovásírás-oktatók és rovásírók negyedik találkozóján, amely 2012. szeptember 22-én a helyi Rákóczi Baráti Társaság és a Palóc Társaság rendezésében valósult meg a zselízi Magyar Házban. Két előadás hangzott el: Marton Veronika sumerológus A somogyi tanító tábla rovásjelei, PaedDr. Salgó Gabriella, az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskola tanára Értékeink ápolása a szabadidőben címmel tartott előadást.
A résztvevők beszámoltak a magyar rovásírás oktatása közben szerzett tapasztalataikról. Megállapították, hogy a rovásírás-oktatók a hagyomány tiszteletével, a történelmi hitelesség figyelembe vételével tanítják a magyar a rovásírást a szakkörökben, ami azt jelenti, hogy egységesen a Forrai Sándor által összefoglalt szakmai alapon nyugszik az oktatás, évezredes hagyományra épülve. Továbbá a Forrai Sándor-féle rovás betűsornak nem képezi részét a dz, dzs, q, w, x, y betű, s rovásírásunk jobbról balra tartó elsődlegesen. Elhatározták, hogy Forrai Sándor születésének 2013 márciusában esedékes 100. évfordulójáról tudományos konferencián emlékeznek meg Zselízen. Elhatározásuk az is, hogy folytatják a felvidéki országos rovásírásversenyeket s felkérik a magyar tanítási nyelvű alap- és középiskolák vezetőit és tanárait, hogy intézményükben szorgalmazzák a magyar rovásírás tanulását és tanítását szakkörökben mindaddig, amíg a magyar rovásírás nem lesz része a nemzetiségi tantervnek.
Bízunk benne, hogy eljön az az idő, amikor a magyar rovásírás jelkészletének ismertetése és gyakorlása hivatalosan beépül a kerettantervbe.
Zselíz, 2012. szeptember 22.”
Z. Urbán Aladár, Felvidék.ma
A fényképeken: Marton Veronika ajánl;
Mácsadi János vendéglátó, Salgó Gabriella előadó, Lukács Ferenc, a Rákóczi Szövetségtől:
{japopup type=”slideshow” content=”images/stories/_esemenyek/2012/09/35716_1.jpg, images/stories/_esemenyek/2012/09/35716_2.jpg, images/stories/_esemenyek/2012/09/35716_3.jpg, images/stories/_esemenyek/2012/09/35716_4.jpg” width=”125″ height=”200″ title=”Nagyítható” }Nagyítható{/japopup}
{iarelatednews articleid=”35317″}
