Megjelentek a Nemzeti Könyvtár-sorozat újabb kötetei – köztük az Esterházy János élete és mártírhalála című könyv, melyet Molnár Imre jegyez.
Gróf Esterházy Jánosnak egyetlen ,,bűne” volt: a tömeggyilkos nácikat éppúgy megvetette, mint a tömeggyilkos kommunistákat, a népirtó Hitlert éppúgy, mint a népirtó Sztálint. ,,A szlovákiai magyarság csak magyar. Keresztény és nemzeti alapon állunk, de a nyilaskeresztes beállítottság épp oly távol idegen számunkra, mint a bolsevisták sarlós kalapácsa.” Tudta, hitte, vallotta: a nácik erkölcstelen, hitetlen, világromboló gazemberek. Tudta, hitte, vallotta: a kommunisták erkölcstelen, hitetlen, világromboló gazemberek.
Esterházy János felvidéki magyar politikus volt a szlovák parlament egyetlen képviselője, aki 1942. május 15-én a 68/1942-es alkotmányi törvény ellen szavazott, ami a zsidóság kitelepítéséről szólt. A politikus 1944-ben zsidók, csehek, szlovákok és lengyelek százainak segített a szökésben. Magyarország 1944. októberi német megszállása ellen memorandumban tiltakozott, a horogkeresztesek rövid időre internálták, s a Gestapo is körözte.
A szlovák Nemzeti Bíróság 1947. szeptember 16-án egyetlen ülésen Pozsonyban halálra ítélte a fasizmussal való együttműködése miatt. A szovjet hatóságok 1949-ben kiadták a csehszlovák hatóságoknak. Elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglant kapott.
Az 1955-ös általános amnesztia során a büntetését 25 évre csökkentették, de ebbe nem számították be a szovjet fogságban eltöltött időt. Csehszlovákia majdnem minden börtönében raboskodott, s 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönben meghalt. A börtönparancsnok nem adta ki a hamvait a családnak.
2009. március 23-án Lech Kaczynski lengyel államfő rangos posztumusz kitüntetést adományozott a felvidéki magyarság mártír politikusának Varsóban a lengyel menekültek érdekében a második világháború idején kifejtett tevékenységéért.
Érdekli Önt ez a remek könyv? Válassza ki előnyösen a Családi Könyvklubban – ITT>>>.
***
Újabb hét kötettel bővült a Nemzeti Könyvtár-sorozat, és a program keretében karácsonyig még négy köztéri szobrot állítanak fel.
Karinthy Frigyesnek három művét szerkesztették kötetbe, a sorozatot gazdagítja továbbá a „fő mű”, az Esterházy János élete és mártírhalála, a Reformkori útirajzok, a Székely népmesék, A magyar konyha, a Jelky András kalandjai és a Magyar Húsvét című kötet – közölte Kerényi Imre, az alaptörvény terjesztésével kapcsolatos koncepció kidolgozásáért, végrehajtásának irányításáért felelős miniszterelnöki megbízott szerdai sajtótájékoztatóján.
Tormay Cécile írónő szobrát 2012 márciusában állították fel, az idén az első szoboravatás május 15-én lesz, ekkor Esterházy János politikusnak állítanak emléket.
Esterházy János tiszteletére emlékkonferenciát tartanak a budapesti Barabás Villában, ekkor mutatják be a XII. kerületben, a Gesztenyéskertben felavatandó szobrot is, amelyet Nagy János felvidéki művész készít.
Bethlen István szobrát a tervek szerint október 8-án avatják fel a budai Szent György téren, az alkotásra az I. kerület meghívásos pályázatot hirdet.
Kós Károly emlékművét december 16-án avatják, a művet Melocco Miklós szobrász készíti a XII. kerület felkérésére a Kós Károly iskola Temes lépcső felé eső támfalába.
Bánffy Miklós szobrát Párkányi Raab Péter készíti, az alkotást Sopronban állítják fel december 30-án.
A miniszterelnöki megbízott a köteteket ismertetve elmondta, hogy egy szerző csak egy alkotásával szerepelhet a sorozatban, azonban bizonyos szerzőkkel, például Karinthy Frigyessel kivételt tettek: neki három művét, az Utazás Faremidóba, a Capillária és az Utazás a koponyám körül című kisregényét szerkesztették kötetbe. „Ezt a jövőben is fogjuk csinálni más írók esetében” – tette hozzá, megjegyezve, hogy ezzel az életmű sokoldalúságára, nagyságára akarják felhívni a figyelmet.
A Reformkori útirajzokról megjegyezte, hogy a műveket Szigethy Gábor szerkesztette kötetbe. Kriza János Székely népmesék című kötete kapcsán az illusztrációkra hívta fel a figyelmet Kerényi Imre, aki szerint a gazdag képanyag a Nemzeti Könyvtár valamennyire kötetére jellemző. Kitért továbbá Hevesi Lajos Jelky András kalandjai című művére, szerinte a „bajai legendárium” egy szórakoztató, pikareszk mű. „A sorozat ékessége a Magyar ünnepek sorozatban a Magyar Húsvét, Szigethy Gábor komoly munkája” – fogalmazott Kerényi Imre, hozzátéve, hogy a mű bemutatja a magyar szokásokat, az ünnepkört, emellett számos locsolóvers is helyet kapott a kötetben.
A sorozat teljes költségvetése 300 millió forint, az összeg felét költötték el eddig – mondta el újságírói kérdésre Kerényi Imre. Hozzátette: a sorozat kötetenkénti ára 1500-ról körülbelül 1000 forintra csökkent. Kiemelte: a sorozatot főként ingyenesen terjesztik, de kereskedelmi forgalomban is kapható, eddig körülbelül 2500 könyv fogyott el. Megjegyezte, nagy öröm számára, hogy többségében az egész sorozatot megvásárolják az érdeklődők és nem csak egyes köteteket.
A Nemzeti Könyvtár sorozatban eddig 14 kötet jelent meg, a tervek szerint 2013 karácsonyáig még 10 könyv lát napvilágot.
***
A Nemzeti könyvtár a magyar írott kultúra legjavát gyűjti egységes sorozatba. A válogatás első szempontja az olvasmányosság, a második a sokszínűség, a harmadik pedig nemzeti önbecsülésünk erősítése. Mindezt a tartalomhoz illő nemes kivitelben, a nagy XVIII. századi erdélyi nyomdász, Misztótfalusi kis Miklós antikva betűiből szedve, a világhírű Munken gyár Premium Cream papírján.
A könyvek 2500 Ft-os egységáron ITT rendelhetők meg.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”38385,38378,27308,3022,38385″}