A varsói Esterházy János szobornál, a Lengyelországi Magyarok Egyesülete, a varsói magyar nagykövetséggel közösen szervezett koszorúzást március 10-én.
A koszorúzást követően emlék-istentiszteletre és irodalmi estre került sor a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából.
Az idei ünnepség szerényebb volt. A szobrot 2011 nyarán leplezték le. Akkor Kövér László, a magyar Országház elnöke beszédében kiemelte, hogy Esterházy ünneplése Lengyelországban különleges helyet foglal el a számtalan kapcsolódás, a tényleges és lelki rokonság, a megélt barátság és a közös európai jövőnek szóló üzenet miatt. Mint mondta, Esterházy a kelet-közép-európai együttélést, az egymásra utaltságot történelmi szükségszerűségnek tekintette, és mélységesen hitte, hogy ez a befogadás és elfogadás hagyománya.
Emlékeztetett, hogy Esterházy tömegsírban nyugszik, és szülőföldjén, a mai Szlovákiában máig háborús bűnösként tartják nyilván. De nem a tömegsír méltatlan, hiszen ott és azok között van, akikért harcolt. „Ami valójában méltatlan, az az a politika, amely a 21. században sem akarja megérteni Esterházy János hitvallását, amely azt üzeni minden európai nemzet számára: senki sem érvényesülhet tartósan a másik megnyomorítása árán” – emelte ki az Országgyűlés elnöke 2011-ben. Szavai két év múltával is aktuálisak.
Felvidék.ma
Fotó: Kiss László
