Éjszakába nyúlt az állampolgársági törvény módosítására beterjesztett javaslat általános vitája. A kormánypártok szerint védik a külhoni állampolgárokat, a Jobbik viszont úgy látja, a jogsérelmet szenvedett konkrét személyek esetében a kormány nem tett semmit.
A javaslatot Potápi Árpád egyéni javaslatként terjesztette elő, mindössze néhány sorból áll:
„Az állampolgársági kérelmekkel összefüggő
a) a kérelmezők állampolgárság szerinti megoszlására és
b) az állampolgársági kérelmek benyújtásának földrajzi helyére vonatkozó
adat megismerése iránti igény teljesítését az adatkezelő megtagadhatja, ha az adat megismerése iránti igény teljesítése nemzetbiztonsági érdeket, illetve a zavartalan külügyi kapcsolatok fenntartásához fűződő külpolitikai érdeket sértene vagy veszélyeztetne’
Kedden az általános vitában Potápi Árpád örömmel tájékoztatott arról, hogy már 410 ezer külhoni magyar folyamodott magyar állampolgárságért az egyszerűsített honosítás keretében, és közülük több mint 330 ezren tették le az állampolgári esküt. Ez azt jelenti, hogy hetente közel 4 ezer kérelem érkezik. Az érdeklődés töretlen, ez felemelő érzés, nagy siker, amely hozzájárul a magyar összetartozás, a magyar identitás megerősítéséhez, valamint a magyar nemzet közjogi értelemben vett egyesítéséhez. „Célunk az, hogy az állampolgársági kérelmekkel összefüggő, a kérelmezők terület szerinti megoszlására és az állampolgárságot benyújtók földrajzi helyére vonatkozó adatokkal ne lehessen visszaélni, azok illetéktelenek számára hozzáférhetővé tételével súlyos károkat okozni. Erre a módosításra azért van szükség, hogy megvédjük nemzettársaink biztonságát. (…) Különösen ott szükséges megvédeni állampolgárainkat, ahol az európai állampolgári normákkal és trendekkel ellentétben a lakóhelyük szerinti állam nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét, mint például Szlovákiában és Ukrajnában” – mondta.”A magyar állampolgárok védelme elsőrendű feladat. A magyar állam semmikor nem cselekszik és nem cselekedhet úgy, hogy egy meghozott döntést követően nem tesz meg mindent annak felelős érvényesítéséért. Ismétlem, elengedhetetlenül szükséges a magyar állam, a magyar állampolgárok és a magukat magyar nemzetiségűeknek valló személyek biztonsága, valamint a diplomáciai kapcsolatok védelme érdekében”.
Képviselőtársa, Csóti György tájékoztatta képviselőtársait, hogy a nemzeti összetartozás bizottsága március 18-ai ülésén megtárgyalta a törvényjavaslatot, és 8 igen, 1 nem és 3 tartózkodás mellett azt az általános vitára alkalmasnak tartotta. Mint mondta, az egyik ellenzéki párt keveselte a törvényjavaslatba foglalt védelmet, a másik pedig az egészet feleslegesnek tartotta.
Steiner Pál (MSZP. 23:04) úgy gondolja, a törvényjavaslat felesleges, sőt, az adatoknak hozzáférhetőeknek kell lenniük. „A védelmet nem titkosítással kell megoldani, hanem megfelelő külügyi és nemzetbiztonsági tevékenységgel”- mondta. Megemlítette azt is, hogy vannak akik úgy vélik, hogy a törvényjavaslat valódi célja a választási eredmények manipulálása lehet.
Szávay István (Jobbik) elmondta, hogy náluk is felmerül néhány kétely a törvényjavaslattal kapcsolatban. Úgy gondolja, nagyobb összefüggésekben kell ezt a kérdést megvitatni. „Miért nem beszélünk arról, hogyan akarja Magyarország megvédeni a magyar állampolgárságot kapott külhoni állampolgárait. Egyrészt erről nem beszélünk, másrészt önök az égvilágon semmit nem tettek az elmúlt két és fél évben, hogy azokat megvédjék, akikről nyilvánosságra került, hogy magyar állampolgársággal rendelkeznek, ezért a szülőföldjükön jogfosztottakká váltak, különböző hátrányokat szenvedtek. Ebben nem nagyon jeleskedett sem a kormány, sem a kormánypártok, a magyar diplomácia pedig főleg nem. Gyakorlatilag az egész javaslat semmi másra nem utal, mint hogy ne lehessen statisztikai adatokat nyilvánosságra hozni”. Szávay szerint a javaslat szemfényvesztés, kommunikációs trükk és figyelemelterelés, hiszen abból senkinek sem származik baja, ha például nyilvánosságra hozzák, hogy például Romániában 320 ezren, Ukrajnában 80 ezren, Szlovákiában kétezren igényelték az állampolgárságot. „Nem ezzel kellene foglalkozni, képviselőtársaim, hanem azzal, hogy Boldoghy Olivér, Gubík László, Fehér István, Dolník Erzsébet és még néhányan, akik felvették a magyar állampolgárságot, őket meghurcolták, megfosztottak szlovák állampolgárságuktól, lakcímüktől, egészségbiztosításuktól, választójoguktól! (…) Martonyi külügyminiszter úr nem egyszer találkozott a szlovák kollégájával, Orbán Viktor miniszterelnök úrnak legalább három kétoldalú találkozója volt Robert Ficóval. Miért nem kerülnek elő az állampolgársági ügyek? (…) Mi van azokkal, akik már most nincsenek biztonságban? „. A jobbikos képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a választások előtti konkrét személyeknek szóló levélküldés sokkal nagyobb kockázatot jelent majd például a szlovákiai magyar állampolgárok számára, mint statisztikai adatokkal bűvészkedni. Elmondta, a Jobbik a törvényjavaslat elvével nincsen gondja, hanem azzal, ahogy azt a kormánypártok tálalják, ezért tartózkodni fognak majd a szavazásnál.
Csóti György visszautasította Steiner Pálnak azt a felvetését, hogy a választási eredmények manipulálására használná fel a kormány ezt az adatvédelmi rendszert. „Még akkor is, ha ezt a feltételezést más szájába adta. Erre én csak annyit tudok mondani, hogy mindenki önmagából indul ki. Mindkét ellenzéki képviselőtársamnak, Steiner Istvánnak és Szávay Istvánnak is azt szeretném mondani ezzel kapcsolatban, részben megértve a felvetett aggályaikat, hogy ez valóban nem egy teljes védelem, hanem egy kis lépés, és ilyen értelemben nem kommunikációs trükk, hanem valóban jó szándékú védelmet kíván adni Szlovákiával és Ukrajnával kapcsolatban az ott élő nemzettársainknak. És azt a felvetést, hogy külpolitikai eszközökkel kell megvédenünk – ezt Steiner Pál mondta, de utalt erre Szávay István is – , akkor mondják meg, hogy mivel. A diplomáciai jegyzéktől kezdve a hadüzenetig? Az első semmit nem ér, tudjuk. A második pedig nem járható út a 21. században, és a mi esetünkben biztos, hogy nem sikeres. Azt is visszautasítom, hogy semmit nem tesz a kormány, mert ez nem igaz. A kormány sok mindent tesz a jogsegélyszolgálattól kezdve a kétoldalú kapcsolatokig, melyekben igenis nevesítve van ez a téma. Napirenden van Szlovákiával kapcsolatban, sőt, nemzetközi színtéren is” – fogalmazott Csóti György.
Válaszában Szávay István elmondta, hogy senki nem beszél hadüzenetről, csak Magyarország már tegye világossá, hogy mi az amit eltűr, és mi az, amit nem!
Csóti György személyes véleményét osztotta meg képviselőtársaival. „Ha Szlovákia és Magyarország között a választások kiírási időpontjáig nem történik megállapodás a kettős állampolgárság kérdésében, akkor én nem küldenék levelet” – mondta.
Felvidék.ma, ON
A vita videófelvételei itt tekinthetők meg.
{iarelatednews articleid=”38558″}
