Az autonómia támogatásáról és az európai polgári kezdeményezés eszközének kihasználásáról is szó volt a Kárpát-medencei Autonómia Tanács (KMAT) március 22-23-i ülésén, Mártélyon, ahol a felvidéki magyarokat Őry Péter, az MKP önkormányzati alelnöke képviselte.
Mártélyon, a Kiskunsági Nemzeti Park területén, a Holt-Tisza festői szépségű vidékén, Hódmezővásárhelytől nem messze tartotta legutóbbi ülését a Kárpát-medencei Autonómia Tanács.
Az erdélyi tagszervezetek képviseletében jelen volt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, egyben a KMAT elnöke, Tőkés László, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Toró T. Tibor, Felvidékről Őry Péter, a Magyar Közösség Pártjának önkormányzati alelnöke, Vajdaságból a VMSZ elnöke, Pásztor István, továbbá Bús Ottó és Ágoston András, Horvátországból a Horvátországi Magyar Demokratikus Közösség elnöke, Jakab Sándor, továbbá a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, Brenzovics László. A Tanácskozásba bekapcsolódott a magyar Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának két tagja, Szili Katalin, aki egyben a NÖB autonómia albizottságának elnöke, valamint Csóti György Fideszes parlamenti képviselő, a NÖB autonómia albizottságának alelnöke is.
A kétnapos ülést követően Tőkés László, a KMAT elnöke, néppárti európai parlamenti képviselő az MTI-nek így összegezte a tanácskozás eredményeit: A határon túli magyar közösségeket képviselő szervezetek kiállnak az autonómia mellett, amely érdekében közösen lépnek föl A határon túli magyar közösségek jogokat követelnek, és nem maradékjogokat: területi autonómiát ott, ahol a magyarság tömbben él, emellett kulturális és személyi elvű autonómiát az egész Kárpát-medencei magyarság számára
A konszenzussal elfogadott zárónyilatkozatban rögzítették, a közösségi önrendelkezés a „területért jogokat” alapelv értelmében illeti meg a magyarságot. A politikus fontosnak tartja az egységes nemzeti fellépést, hiszen – mint mondta – a jogok érvényesítése sokkal sikeresebb lehet, ha a 13-15 milliós nemzet harcol azokért, mintha csupán az egyes nemzeti közösségek küszködnek önmagukban. A KMAT ezért ezt az esztendőt – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezését kiterjesztve – az egész Kárpát-medencében az autonómia évévé nyilvánította.
A tanács tagszervezetei – mint érintettek – nyílt levélben fordult Benjamin Cardin szenátorhoz, az amerikai Helsinki Bizottság elnökéhez. Az amerikai politikus ugyanis a Magyarország ügyében rendezett meghallgatáson egyebek mellett kifogásolta a határon túl élő magyarok magyarországi állampolgárságát. A levélben többek között azt kérték a szenátortól, hogy Tom Lantos példáját követve vegye védelmébe a kisebbségben élő nemzeti közösségeket.
Tőkés László tájékoztatta a sajtót arról is, hogy a kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek védelméről szóló európai polgári kezdeményezés szövegtervezetét benyújtották előzetes véleményezésre az Európai Bizottság illetékes főosztályának. Amennyiben a tervezetet jóváhagyják, elindulhat az aláírásgyűjtés, amelynek sikere esetén az Európai Parlament jogszabályt alkot az ügyben.
Tőkés László EP-képviselőnek, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) elnökének kezdeményezésére a külhoni magyar szervezetek vezetői már 2012 februárjában elkezdték az egyeztetést annak lehetőségéről, hogy más európai szervezetekkel közösen európai polgári kezdeményezést indítsanak annak érdekében, hogy az Európai Bizottság (EB) uniós jogszabályt alkosson az őshonos nemzeti közösségek és kisebbségek védelmében.
A közlemény szerint az EMNT által tavaly februárban ismertetett első EPK-tervezet, valamint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezésének bemutatása után a KMAT szakértői a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javaslatát is megismerhették.
„A KMAT szervezetei egyetértettek abban, hogy amennyiben ezeket a tervezeteket nem lehet egyetlen közös szövegbe foglalni, ez esetben a magyar-magyar szolidaritás jegyében minden olyan kezdeményezést támogatni fognak, amely az Európai Bizottság regisztrációs szűrőjén átjut” – olvasható a közleményben.
Az Európai Unió 2012 április 1-jétől tette lehetővé, hogy polgárai az európai polgári kezdeményezés jogával éljenek. Ennek lényege, hogy egy olyan javaslat esetén, amelyet az unió egymillió polgára támogat aláírásával, az Európai Bizottság (EB) jogszabályt alkothat egy adott kérdéskörben, mely jogszabály összhangban áll az európai uniós alapszerződéssel és irányelvekkel. Az aláírásgyűjtést azt követően lehet elindítani, hogy az EB megállapítja: az unió jogkörébe tartozik a jogalkotás az adott kérdésben.
MTI, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”38665″}
