A Magyar Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést adta át Áder János köztársasági elnök Esterházy-Malfatti Alice Máriának, a néhai szlovákiai magyar politikus, Esterházy János lányának május 15-én Budapesten.
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára laudációjában elmondta: Esterházy Alice életútját Esterházy János, „egy ártatlanul elítélt édesapa és a közösségéhez való hűségért elítélt politikus rehabilitációjáért” folytatott küzdelem jellemzi.
Úgy fogalmazott, Esterházy Alice a szlovákiai magyarokért, a szlovákiai magyarok szeretetéből és Magyarországért, Magyarország szeretetéből él, és ezt a köteléket fejezik ki a kitüntetéssel is.
Az államtitkár szerint Esterházy János a vérével, Esterházy Alice az iránta egy életen át tanúsított hűségével tett tanúságot, és mindkettejük életútjának lényege a küzdelem a rehabilitációért, hűség egy életen át.
Az egykori politikus a Csehszlovákia területére került magyarság, illetve az egész magyarság rehabilitációjáért küzdött akkor is, amikor a szlovákiai magyarok jogaiért harcolt, és akkor is, amikor – például a zsidók elhurcolása ellen szavazva – „megpróbálta megkímélni a magyarságot attól az erkölcsi katasztrófától”, amit a felelősség jelentett a holokausztért és a háborúért.
Esterházy János akkor is a magyarság rehabilitációjáért küzdött, amikor szót emelt a magyarországi szlovákok jogaiért, mert meg akarta őrizni Magyarországot a kisebbségek elnyomása miatti felelősségtől.
Esterházy Alice is az egész magyarság rehabilitációjáért küzd, amikor édesapja rehabilitációjáért harcol – közölte.
Az államtitkár a rendezvénnyel kapcsolatban elmondta: Esterházy János sorsában a 20. századi magyar történelem sokféle problémája egyesül: lengyel, felvidéki és arisztokrata volt, aki a kommunizmus és „a Beneš-dekrétumok áldozataként” halt meg. Élete példa lehet az utókor előtt, hogy mit jelent a hűség a nemzethez – tette hozzá.
Németh Zsolt meglátása szerint a közép-európai népek jövője szorosan összefügg Esterházy János rehabilitálásának lehetőségével, ezt mutatja, hogy a politikusnak a budapesti Gesztenyés kertben ugyanaznap, május 15-én felavatott szobrát is magyar-lengyel kezdeményezésre állították. Az egykori politikus emléke erősítheti a közép-európai összetartozás tudatát – tette hozzá.
Azzal kapcsolatban, hogy Esterházy János megítélése Magyarországon és Szlovákiában eltérő, Németh Zsolt közölte: a két ország közötti kapcsolatokban vannak kedvező elemek és van „kritikai párbeszéd”. Az a cél, hogy az előbbiben előrelépést érjenek el, és emellett a nehéz kérdésekről is párbeszédet folytassanak – mutatott rá. (mti)
Fotó: Soós Lajos-MTI
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”39615,39602″}