Be kell vezetni a jogrendbe a fenyegetettségi állapot intézményét, hogy bizonyos helyzetekben békeidőben is felhasználhassa a kormány a szlovák fegyveres erők kapacitásait – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Peter Pellegrini államfő, miután tárgyalt Robert Kaliňák (Smer-SD) védelmi miniszterrel és Daniel Zmeko vezérkari főnökkel.
„Ehhez a teljes politikai paletta egyetértésére lesz szükség, de felelőtlenség lenne a lakosság biztonsága és az ország területi épségének és szuverenitásának megvédése szempontjából, ha nem iktatnánk be egy ilyen köztes állapotot a békeidő és a hadiállapot között. Az úgynevezett fenyegetettségi állapotot, amikor
a kormány és a fegyveres erők együtt reagálhatnak hatékonyan az olyan fenyegetésekre, amelyek nem jelentenek hadiállapotot, de súlyos biztonsági kockázatot igen,
és ilyenkor bevethetőek lennének a fegyveres erők, és természetesen felhatalmazáshoz kötve az éles lőszer használata is” – véli az államfő, aki egyúttal a fegyveres erők főparancsnoka.
Pellegrini hozzátette, szakmai kerekasztalt hív össze, és politikusok is kapnak meghívót. Arra figyelmeztetett, hogy komoly nyomás nehezedhet az országhatárra például az ukrajnai háború lezárása után. „Nem olyan törvénymódosításról beszélek, ami valamilyen háborús konfliktusra készítené fel Szlovákiát, hanem bizonyos fenyegetésekre. Például ha arról szereznénk értesüléseket, hogy valamilyen terrorista csoport stratégiai infrastruktúrák, például az atomerőművek ellen tervez támadást” – tette hozzá.
Az államfő szerint a fenyegetettségi állapot kihirdetéséről előbb az ország biztonsági tanácsa tárgyalna, és ezt követően vezethetné be a kormány.
Kaliňák rámutatott, hogy
a jelenlegi jogi állapot szerint a hadsereg bevetése bármilyen fenyegetés esetében törvénysértő lenne, ha nincs kihirdetve hadiállapot és nem áll háborúban az ország.
Ugyanakkor nem gondolja, hogy a jelenlegi biztonságpolitikai helyzetben kihirdetnék a fenyegetettségi állapotot, ha már meglennének hozzá a törvényi keretek.
Azt a feltételezést is visszautasítja, hogy egy ilyen jogi módosítás veszélyt jelentene az állampolgári jogokra. „Nem hinném, hogy korlátozná az emberi jogokat, hiszen nem korlátozná a polgárok mozgását és semmi hasonló dolgot nem tartalmazna. Azt célozza, hogy az állam megfelelően tudjon reagálni” – szögezte le.
TASR/Felvidék.ma
