A várhosszúréti Meseszínház sűrűn járja a vidéket. Interaktív formában dolgozzák fel és mutatják be a palóc mesevilágot, melybe a gyerekeket sikeresen avatják be.
Badin Ádám és felesége, Gabriella valamint a további tagok úgy gondolják, hogy ezzel az interaktív módszerrel tudják leginkább azt elérni, hogy a gyerek magukénak érezzék a mesét. Valamikor otthon minden háznál a nagyszülők, de anyukák, apukák is meséltek, ezt a televízió már kiszorította. „A meséknek viszont nem szabad eltűnni. Nekünk egy óránk van arra, hogy a szép régi gömöri meséinket átadjuk” – mondja Badin Ádám utalva arra, hogy egy-egy előadás alkalmával igyekszenek a legmélyebben megismertetni a mesét és a tanulságait.
Nem véletlen, hogy gömöri népmeséket választanak. A Meseszínház Várhosszúrét székhellyel működik, mely községben már hagyománya van az ősök nyomában járásnak. Itt van a központja a Gömöri Kézműves Társulásnak, itt rendezik meg a Gömöri Kézműves Vásárt, minden második évben itt találkoznak a pásztorok, ekkor Pásztorok Öröksége címmel mesemondó versenyt is szerveznek.
Éveken keresztül nagy sikerrel működött a Palóc mesemondóverseny, melyet a kilencvenes évek elején indítottak útjára. Erre épülve szintén sikeresen rendezik meg már pár éve az új népmesemondót, mely Ipolyi Arnold nevét viseli. Az idei Ipolyi Arnold Országos Magyar Népmesemondó Verseny díjazottjainak műsorát a szabadtéri színpadon épp június 1-jén tekinthetik meg az érdeklődők 18.30 órai kezdettel Deákiban a Csemadok 47. Országos Népművészeti Fesztiválja keretében.
„Kezd újra „divat” lenni a mesemondás, reméljük, ez meg is marad. S azok, akik az iskolában elkezdtek foglalkozni vele, megtartják felnőtt korukra is ezt a jó szokást. Igazán ez az értelme, hogy újratanuljuk a régi meséinket, s azokból újakat, a mai világnak megfelelőt varázsoljunk” – nyilatkozta Badin Ádám, a Meseszínház művészeti vezetője. Felesége, Gabriella megerősíti, hogy jó visszajelzés, hogy ahová újra elmennek, ott emlékeznek rájuk a gyerekek, fel tudják idézni, hogy ők milyen szereplők voltak egy-egy mesében. „Mindezt azzal érjük el, hogy bevonjuk őket a mesébe. A játékok segítségével a gyerekek is társainkká válnak, s ezáltal közelebb kerülnek a meséhez” – mondta Badin Gabriella. Hozzátette: olyan dalocskákat választanak ki, amelyeken ők is felnőttek, s nekik is kedvenceik volt. „Úgy gondoljuk, hogy a gyerekek ezeken a dalocskákon keresztül szintén közelebb kerülnek a népművészethez” – vallja.
Beavató meséket adnak elő olyan formában, hogy ötvözik a mesemondást, a bábszínházat, s a klasszikus dramatikus gyerekjátékokat, s ezt színesítik a népi énekekkel, bábokkal. „Minden eszköz azt szolgálja, hogy minél nagyobb legyen a beavatás a gyerekek számára, minél jobban megtalálják magukat benne, minél inkább részei legyenek. Ilyen értelemben tanítunk is” – vázolja Badin Ádám.
Minden mese azon túl, hogy tanít és szórakoztat egy gyógyító út is. „S ha a lelkükben a látott, s eljátszott mesét haza tudják vinni, akkor már nagyon sokat tettünk ezekért a gyerekekért. Ennek hatására megtörtént már, hogy elkezdtek újra mesét olvasni. Nem baj, hogyha azt az interneten teszik meg. Volt már arra is példa, hogy pár hétre rá, ahol éppen jártam, onnan kaptam egy nagy csomagot, benne ahány gyerek látta a darabot, annyi gyermekrajzzal. S ez nem egyszer történt meg. Ez a bizonyítéka, hogy bennük él, s le tudják rajzolni több nappal később is az előadás készleteit, jeleneteit. Ez önmagáért beszél, ahogyan az is, hogy az előadás után a gyerekek önfeledten játszanak azok között a díszletek között, ahol a mese folyt” – árulja el Badin Ádám.
A Meseszínház leginkább idehaza lép fel, látogatják az iskolákat, de a Kárpát-medence különböző helyein tartanak előadásokat. Többször voltak már Erdélyben, Moldvában, a csángók között. Eljutott a Meseszínház már külföldre is, úgy mint pl. Csehországba, Finnországba, Franciaországba, Németországba.
A feldolgozott előadásaik között szerepel: Az őzzé változott fiú; Juhfia Jankó – palóc népmese; Mese a juhászbojtárról – gömöri népmese; Szegény halász meg az ördög; Hüvelyk Matyi, Öregapám mesefája – bábjáték nagyapám meséiből; Gyertek, menjünk Betlehembe – gömöri népi betlehemes-játék; Lánc-lánc-eszterlánc – népi gyermekjátékok;
Mese, mese, mátka – palóc mesemondák mesélnek; Világ-fája; A táltos madár – előadás, Kányádi Sándor meséiből, verseiből; Valaki mindig lát – Mikszáth Kálmán novelláiból.
Tovább igyekeznek kínálatukat bővíteni. Legújabb tervük, hogy a felnőtteknek is készítenek mesés előadást. A szintén gömöri Újváry Zoltán pajzán meséiből dolgozzák fel világjáró palóc adomákat és huncutságokat…
Homoly E., Felvidék.ma
Felvételek a Juhfia Jankó előadásból, melyet Nagybalogon játszottak:
{iarelatednews articleid=”31054,37022,35139,34340,33977,29467,39872″}
