A legsötétebb diktatúra képe kerekedik ki abból a jelentésből, amelyet májusban fogadott el az Európa Tanács. A dokumentum társszerzője, Jana Fischerová cseh képviselő tiltakozásképpen lemondott raportőri tisztségéről.
A tét nem kicsi: megfigyelési eljárás alá vonják-e Magyarországot. A döntés előtt megkérdeztük a cseh néppárti képviselőt, hogy pontosan mi volt a kifogása a kifogásokkal.
Nagy fába vágta a fejszéjét a Franka Tibor egykori újságíró és MIÉP-es politikus által vezetett Kerepes. A Pest megyei nagyközség díszpolgári címet adományozna egy olyan európai parlamenti képviselőnek, aki valószínűleg azt sem tudja, hol található az idén alapításának 865. évfordulóját ünneplő település.
A polgármester azért akarja kitüntetni Jana Fischerovát, mert a cseh néppárti politikus „jobban képviseli Magyarország érdekeit, mint az Európai Parlament magyar szocialista képviselői”. Történt ugyanis, hogy Fischerová társával, a svéd liberális Kerstin Lundgrennel a az Európa Tanács megbízásából tavaly több hónapon keresztül vizsgálta a jogállamiság helyzetét Magyarországon. Az ennek alapján készült jelentés lesújtó képet fest hazánkról. A kormány felszámolja a fékek és ellensúlyok rendszerét, az alaptörvényt kellően széles körű konzultáció nélkül fogadta el, csorbította az Alkotmánybíróság jogkörét, a sajtó szabadságára veszélyes módon módosította a médiatörvényt, és még lehetne sorolni azokat a kifogásokat, amelyeket más európai intézmények is megfogalmaztak.
Bár egyes pontokon lehetnek jogosak az aggályok – aminek következtében a kormány néhány jogszabályt finomított, illetve visszavont -, a jelentésbe foglalt „bűnlajstromot” szemlélve a legsötétebb diktatúra küszöbén álló ország képe kerekedik ki. Ezt észlelve Jana Fischerová lemondott a jelentéstevői (raportőri) posztról, mondván, a kép nagyon egyoldalúra sikeredett.
A jelentést ennek ellenére az Európa Tanács monitoringbizottsága, igaz, szűk, 21:20-as szavazattöbbséggel, elfogadta. Ennek azért van különös jelentősége, mert ha június végén a testület parlamenti közgyűlése is magáévá teszi a dokumentumban foglaltakat, Magyarország megfigyelési eljárás alá kerül. Eddig EU-tagállamot nem utasítottak ebbe a szégyenpadba, csak balkáni országokat, illetve egykori szovjet tagköztársaságokat.
A hamarosan várható döntés előtt megkerestük Jana Fischerovát, hogy indokolja meg visszalépését. A politikus kérdésünkre az alábbi nyilatkozatot küldte: „Mindenekelőtt nagyra értékelem azoknak a magyar intézményeknek az együttműködését, amelyeket kollégámmal, Kerstin Lundgrennel meglátogattam magyarországi tényfeltáró látogatásaink alkalmával. Munkánk során minden szükséges információhoz, tényhez és adathoz hozzájutottunk. Ugyancsak nagyra becsülöm jelentéstevő társam, Kerstin Lundgren mély elkötelezettségét; kollégám az előkészületi folyamatban nagyszerű munkát végzett.
A jelentéstevő posztról való lemondásomat elsősorban az a meggyőződésem motiválta, hogy a jelentés szövege nem vesz tudomást a közép-európai valóságról. Úgy vélem, az Európa Tanácsnak nem az a dolga, hogy azonmód megfigyelési eljárást indítson, hanem inkább konstruktív kritikát fogalmazzon meg, és tanácsokkal szolgáljon. Előbbi lépés példa nélkül állna egy EU-tagország esetében, ezért mind gazdaságilag, mind politikailag kárt okozna neki. A jelentés nem volt kiegyensúlyozott, és olyan dolgokat is kritika tárgyává tett, amelyek sok más európai országokban elfogadottak. Nehéz például kifogást találni az alkotmánybírák kinevezésének módjában, amikor egyes európai országokban a testület közvetlenül a parlament alá van rendelve.
Emellett azért vonultam vissza a jelentéstevői posztról, mert nem tudtam részt venni a megfigyelési bizottság azon ülésén, amelyen a jelentéstervezetet elfogadták, ráadásul nem kaptam volna elegendő időt arra, hogy a testület ülése előtt alaposan érveljek kifogásaim mellett.
Végül, de nem utolsósorban, a jelentéstervezetről szóló szavazás idején még nem készültek el az Európai Bizottság és a Velencei Bizottság észrevételei, és azt gondoltam, e két intézmény ajánlásait is figyelembe kellene venni.
Összegzésképpen, fel szeretném hívni a magyar hatóságok figyelmét az Európai Bizottság és a Velencei Bizottság ajánlásainak figyelembe vételére, és arra, hogy keressék a konstruktív párbeszéd útját az európai partnerekkel. Megjegyezem továbbá, hogy a Cseh Köztársaság és Magyarország fontos partnerek a Visegrádi Négyek együttműködésén, illetve Európán belül, ezért a Cseh Köztársaság számára különösen lényeges, hogy Magyarország szilárdan gyökerezzék az európai intézmények közösségében. Emellett azonban az európai intézményeknek is kiegyensúlyozott, diszkriminációmentes módon kell viszonyulniuk az egyes tagállamokhoz, tiszteletben tartva szuverenitásukat és a döntéshozatal demokratikus módját. Bármely parlament döntését nem lehet felülírni senki által meg nem választott testületek adminisztratív határozataival.”
Heti Válasz/Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”35027,32052,32013″}
