Bauer Edit, a Magyar Közösség Pártja európai parlamenti képviselője csaknem tízéves brüsszeli-strasbourgi tapasztalattal úgy véli, a kis országok számára továbbra is az EU-tagság a járható út.
Bauer Edit, a Pátria rádió hétvégi vitaműsorában, a Délidőben Miklósi Péter vendége volt, és sok érdekes kérdés merült fel.
Arról, hogy a petíciós bizottság lezárta a szlovák állampolgársági törvénnyel kapcsolatos beadványt, elmondta: ennek van egy eljárási és egy lényegi része. A petíciós bizottság általában arra törekszik, hogy két hónap alatt lezárjon egy-egy petíciót, így tett most is, arra hivatkozva, hogy az állampolgársági kérdések kezelése a tagországok belügyei közé tartoznak. Ami a dolog lényegi oldalát illeti, nem biztos, hogy ez a mostani döntés a végső, hiszen beadható újabb petíció, mely kapcsán azt javasolta, hogy azt nagyon jó jogászokkal olyan megalapozott szempontok szerint kellene körbejárni, amilyenekről az európai intézményeknek valóban joguk van a döntéshozatalra.
Az Európai Unió jövőjéről Bauer Edit az Európai Bizottság elnökének, J.M. Barrosónak az idei évértékelő beszédét idézte: szó volt benne további EU-integrációs folyamatok lehetőségéről, azonban az EU-nak a politikai unióra, illetve föderációra való átalakulásáról nem.
Számunkra – ha már korábban sajnos a Duna konföderáció nem jött létre – legalábbis középtávon nem kínálkozik jobb lehetőség az Európai Uniónál, véli a tapasztalt politikus. A kis országok egyedül teljesen kiszolgáltatottakká válnának a multikkal szemben a gazdasági versenyben. Erre jó példa, amikor egy nagy nemzetközi cég vezetője azt hangoztatta, hogy a forgalmuk többszörösen meghaladja egy-egy ország költségvetését. A gazdaságunk talpon akar maradni, ez mindenképpen az EU-tagságunk mellett szól.
Bauer Edit úgy látja, az Európai Unióra nekünk nem úgy kell tekintenünk, mint valami külső hatalomra, hiszen az EU mi is vagyunk. Még akkor is, ha Brüsszel messze van.
Az EU pozitív jelentőségét nálunk a polgárok még nem egészen érzékelik, ennek egyik oka az is – amire Barroso is utalt -, hogy a kudarcokat az országok vezetői előszeretettel hárítják Európára, míg a sikereket szeretik kisajátítani. Erre jó példa az utak vagy iskolák épülése is, a kormányok gyakran elfelejtik hangsúlyozni az uniós források szerepét.
Mindemellett a képviselőnő úgy véli, vannak dolgok, amik helyett az Európai Unió inkább más területekre összpontosíthatna. Ezt gondolta például akkor is, amikor Brüsszelben a traktorok visszapillantó tükrének a szabályozásáról vitáztak. Az Európai Unióra is igaz, hogy az újságok számára „a pozitív hír nem hír”. Az uniónak a saját kommunikációs csatornái hatékonyságán is javítania kellene.
A gazdasági válsággal kapcsolatban bizakodóan nyilatkozott: Nincs az a válság, amelynek egyszer ne lenne vége, szerencsére erre utaló jelek is mutatkoztak. Azonban a fellendülés sem egyszerű, a legutóbbi válság után 17 év telt el, mire a foglalkoztatottsági szint elérte a válság kirobbanása előtti időszakot.
Bővülhet-e tovább az Európai Unió? Ezt a kérdést általában Ukrajnával és Törökországgal kapcsolatban teszik fel. Bauer Edit szerint elképzelhető, hogy Törökország nagyon gyors gazdasági előretörése azt eredményezi majd, hogy mire a törökök teljesítenek minden elvárást, amely a csatlakozáshoz szükséges, talán már nem is lesz számukra fontos az EU-ba való belépés. Más a helyzet Ukrajnával, itt jelentős szerepet játszik Oroszország is, mellyel az EU nem szívesen kerülne konfliktusba.
Jövőre ismét európai parlamenti választások lesznek. Arra a kérésre, hogy harmadszorra is elindul-e az európai parlamenti mandátumért, Bauer Edit azt felelte: Meglátjuk.
on, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”42182″}
