Október 27-én két háromszéki falu, Bereck és Kökös közötti 55 kilométeres útszakaszon százezres összefüggő menetoszlop hívja fel a figyelmet az egységes, önálló, autonóm Székelyföld igényére. (Folyamatosan frissítjük)
A megmozdulást a Székeny Nemzeti Tanács szervezi. A Felvidék számos helyén tartanak – ugyanmcsak vasárnap – szimpátiarendezvényeket.
Tőkés: kezünkbe kell vennünk sorsunk alakítását
Tőkés László szerint az öntudatra ébredt nemzeti erők felülkerekedtek, levonták az eddigi sikertelenségek következményeit, és a tettek mezejére léptek, ennek kiemelkedő eseménye a vasárnapi Székelyek nagy menetelése. Nekünk magunknak kell a kezünkbe venni sorsunk alakítását – mondta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, néppárti európai parlamenti képviselő a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. „Az utolsó illúzióinkat” kellett elveszíteni az európai polgári kezdeményezések kíméletlen visszautasítása után – indokolta kijelentését. (Az Európai Bizottság szeptember 13-án közölte, hogy elutasította a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és partnerei kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezését, azzal az indokkal, hogy nem tartozik jogalkotási hatáskörébe az európai sokszínűség megőrzését célzó kezdeményezés.) Tőkés László felidézte, hogy Erdélyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Kárpát-medencei szinten pedig a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács egyaránt kimondta, hogy stratégiaváltásra van szükség a nemzeti ügyekben. Arra a kérdésre, hogy a pártoskodás hátrányt jelenthet-e ebben a kérdésben, Tőkés László úgy választolt: az összefogást valamennyi politikai erő hangoztatja, a különbség csak az, hogy van, aki hitelesen, van aki hiteltelenül teszi ezt. Vannak, akik annyira lepaktáltak a központi hatalommal, hogy számukra az egység vagy az összefogás hangoztatása politikai fogásnak, demagógiának számít – tette hozzá.
Tőkés László példaként említette, hogy négy évvel ezelőtt is kérték az Európai Parlamentben, de most Szili Katalin volt házelnök ismét kezdeményezte, hogy hozzanak létre egy önálló kisebbségügyi biztosi tisztséget. A parlamentnek pedig el kell fogadnia egy határozatot, amely egy egységes kisebbségügyi jogi keretben rendezi az egész kérdést, és nem engedi, hogy 40-50 milliónyi európai unióbeli kisebbségi az egyes tagországok önkényének essék áldozatul – mondta Tőkés László.
Nem indult el a csíkszékiek különvonata (9:10)
Nem indult el vasárnap hajnalban az a különvonat, amelynek a csíkszéki tüntetők egy részét kellett volna a Székelyek nagy menetelése helyszínére szállítani. A nyolcvagonos szerelvény Marosfőről indult volna, és Csíkszéken végighaladva 1000-1200 személyt szállított volna Uzonba és Kökösre. A vonattal több fúvószenekar is utazott volna. Veress Dávid, a Csíkszéki Székely Tanács elnöke az MTI-nek elmondta: a Regiotrans vasúti társaság illetékesei közölték, hogy meghibásodott a mozdony, és a vonat csak három óra késéssel tud elindulni. Ennyi idő kellett volna ugyanis ahhoz, hogy Brassóból megérkezzen egy másik mozdony Marosfőre. Veress Dávid közlése szerint emiatt kénytelenek voltak módosítani a tervet, lemondani a vonatos szállítást, és autóbuszokkal, személygépkocsikkal indultak el a csíkszéki tüntetők a nagy menetelés helyszínei felé. „Ez kemény provokáció, de csak azért is ott leszünk a menetelésen” – jelentette ki. Hozzátette, vissza fogják követelni a magántulajdonban levő vasúttársaságtól a szállításra már kifizetett díjat. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a Székelyek nagy menetelésével kíván nyomatékot adni vasárnap az egységes, autonóm Székelyföld iránti elkötelezettségének. Az SZNT kezdeményezését valamennyi erdélyi magyar politikai szervezet és erdélyi történelmi magyar egyház felkarolta.
Elkezdődtek az istentiszteletek (10:05)
Ökumenikus istentiszteletekkel kezdődött meg vasárnap délelőtt a Székelyek nagy menetelése. A tömegrendezvény 14 helyszínére Erdély egész területéről érkeztek tüntetők. A székelyföldi utakon reggel óta székely és magyar zászlókkal fellobogózott, dudáló autókat lehetett látni. A rétyi gyülekezőhelyen rézfúvósok szórakoztatták az istentisztelet kezdetéig a tüntetőket, akik székely és magyar zászlók százaival vonultak a helyszínre. Rétyen megannyi olyan európai közösségnek a zászlaját is kitűzték, amelyek szolidaritására számít a székelység az autonómia eléréséért folytatott küzdelemben. A helyszínen baszk, katalán, skót és dél-tiroli zászlókat is látni lehet. A tüntetők elsősorban román és angol nyelvű feliratokon üzenték: „Autonómiát akarunk nem függetlenséget!” „Románia a mi országunk is!” A demonstráció forgatókönyve szerint az istentiszteleteket követően elindulnak egymás felé a menetoszlopok a Brassót Bákóval összekötő 11-es országút 53 kilométeres székelyföldi szakaszán. A meneteléssel a Székely Nemzeti Tanács és a hozzá csatlakozott erdélyi magyar pártok és szervezetek az egységes, autonóm Székelyföld iránti elkötelezettségüknek kívánnak nyomatékot adni.
Autonómiát követeltek Székelyföldnek a demonstráció szónokai (12:30)
Az egymással rivalizáló, de a Székelyföld autonómiájáért közösen fellépő politikusok a menetelés rádióadásán keresztül szóltak a résztvevőkhöz: a szervezők ezzel a megoldással pótolták a „hangosítást”, és tették lehetővé, hogy a több mint ötven kilométeres útszakaszon felvonuló emberek ugyanannak az egységes demonstrációnak a részeseivé váljanak. Izsák Balázs, a Székelyek nagy menetelését meghirdető Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke kijelentette, hogy az idén tízéves SZNT megkerülhetetlen kérdéssé tette a román és magyar politikai vezetők számára a székely autonómia ügyét. Rámutatott, hogy az SZNT az autonómia küzdelem mozgalmi háttereként kidolgozta Székelyföld autonómia statútumát, és jelképet teremtett, a székely zászlót, amely alá föl lehet sorakozni.
„Marosvásárhelyen a Székely Szabadság Napján, vagy ma, itt Bereck és Kökös között, arra mutatunk példát az utánunk jövőknek, hogy közösségi összefogással nincsen lehetetlen” – mondta az SZNT elnöke. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzet Tanács (EMNT) elnöke üdvözölte az erdélyi magyar politikai szervezetek együttműködését a Székelyek nagy menetelésén, a rendezvény rádióadása által közvetített üzenetében. „Milyen jó, hogyha az erdélyi magyar pártok és szervezetek nem ellenséges vetekedéssel, hanem a közös ügy támogatásában működnek együtt… Nagyon hálás vagyok a Székely Nemzeti Tanácsnak, hogy sikerült egymás mellé gyűjtenie bennünket” – mondta az EMNT elnöke. Rámutatott, hogy az erdélyi magyarság olyan önrendelkezési jogokért kénytelen saját hazájában demonstrálni, amilyeneket elődei biztosítottak a románoknak, szászoknak és székelyeknek. „Gábor Áron kései utódaiként mi nem ágyúval, nem fegyverrel, hanem békés, demokratikus eszközökkel küzdünk a jövőnkért” – hangoztatta Tőkés László.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke arról beszélt, hogy a székelység, az erdélyi magyarság nem kíván másokat megfosztani semmitől, de maga akar dönteni saját dolgairól. Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ szervezőként is részt vesz a demonstráción. „A közösségi akaratot kívánjuk fölmutatni, azt, hogy Székelyföldért, Székelyföld jövőjéért egységesen tudunk dolgozni, egységesen tudunk föllépni, és egységesen tudjuk építeni a mi otthonunkat, a mi szülőföldünket” – mondta az RMDSZ elnöke.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke arra figyelmeztette a román hatóságokat, hogy nem lesz béke és nyugalom, amíg az erdélyi magyarság el nem nyeri közösségi jogait és közülük a legfontosabbat, Székelyföld autonómiáját. Úgy fogalmazott, Bukarest hivatalnoki packázással akarja megfélemlíteni az erdélyi magyarságot, de ez nem tántorítja el a közösséget, amely bebizonyította, hogy erejét és akaratát hangosan ki tudja nyilvánítani. „Nemet kiáltani Bukarest álnok szándékára, hogy életidegen és számunkra előnytelen közigazgatási keretbe akar minket terelni, hogy aztán uralkodhasson rajtunk és szétprédálja unokáink jussát. És igent kiáltani saját kipróbált és hasznos rendünkre, az autonóm Székelyföldre. Mert tudjuk, az autonómia a megoldás” – hangoztatta Toró T. Tibor.
Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke kijelentette, hogy a székelység nem akar kiszolgáltatottságban és alárendeltségben élni, és soha nem mond le „ősi jussáról”, az autonómiáról. Kifejtette: Trianon óta a székelységnek folyamatos román asszimilációs törekvéssel kell szembenéznie, és megmaradása érdekében ezt a folyamatot meg kell állítania. Ezért a székelyek azt követelik, hogy Bukarest tartsa be nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeit, hiszen, mint mondta, az 1919-es párizsi kisebbségi szerződésben autonómiajogot garantáltak a székelységnek.
Tamás Sándor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség háromszéki szervezetének és a demonstráció helyszínéül szolgáló Kovászna megye önkormányzatának elnöke Székelyföld és Bukarest számára fogalmazott meg üzeneteket.
A Székelyföld ne azoké legyen, akik Bukarestbe viszik adóbevételeit, hanem azoké, akik itt termelik meg az anyagi javakat – hangoztatta a politikus.
„Mi, székelyek szeretnénk tisztelni azt az országot, ahol élünk, szeretnénk számítani rá, bízni benne. De régi törvény: ha a hatalom azt akarja, hogy tiszteljék, tiszteletreméltónak is kell lennie. És Romániának is tisztelnie kell a székely közösséget” – mutatott rá Tamás Sándor. A Székelyek nagy meneteléséhez hasonló, valamennyi erdélyi magyar politikai szervezetet egy ügy mellé állító összefogásra tavaly volt először példa, amikor szeptember elsején a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó kollégiumot visszaszolgáltató restitúciós bizottság meghurcolása, az egyházi ingatlanok újraállamosítása elleni tiltakozásul megrendezték az Igazság napja elnevezésű demonstrációt.
Kiáltványban kérték Székelyföld államon belüli önkormányzását (12:50)
Réty – Kiáltványban erősítették meg a Székelyek nagy menetelésének résztvevői, hogy élni akarnak az önrendelkezés jogával, és e jog alapján követelik Székelyföld államon belüli önkormányzását. A kiáltvány szövegét Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke ismertette a menetelés rádióadásában. A kiáltványban arra hívják fel a román kormány figyelmét, hogy a párbeszéd lebecsülése, a székelység akaratának mellőzése, a székely jelképek folyamatos üldözése nem fogja sem megtörni, sem elfárasztani a székely autonómiatörekvést. „A mai napot követően vagy érdemi párbeszéd kezdődik a székelység képviselőivel a székely nép kinyilvánított akaratáról, Székelyföld jövőjéről, vagy sokasodni és erősödni fognak a tiltakozó megmozdulások, beleértve a polgári engedetlenséget is” – fogalmaztak a kiáltványban. A nagy menetelés résztvevői a kiáltványban kinyilvánították, hogy a nyolc széket és 153 önkormányzatot magába foglaló Székelyföld korábban rögzített ideiglenes határaihoz ragaszkodnak, és követelik, hogy a helyi közösségek népszavazása véglegesítse a határokat. Kijelentették, hogy Székelyföld nemzeti, etnikai, nyelvi hovatartozástól függetlenül közös hazája a terület minden lakosának, és a területi autonómia lesz a teljes és tényleges jogegyenlőség intézményi garanciája. A kiáltványban emlékeztettek arra, hogy a Marosvásárhelyen a székely szabadság napján, ez év március tizedikén elfogadott, és a román kormánynak címzett beadványra nyolc hónap alatt nem érkezett válasz. „A nagyvilág közvéleményéhez fordulva mondjuk el: változatlanul hisszük, hogy a párbeszéd a társadalmi béke záloga, a székelyek pedig békét és párbeszédet akarnak. A nagyvilág közvéleménye előtt kérjük ismételten Románia kormányát, ne vegye semmibe hétszázezer polgárának akaratát, akik egyben az Európai Unió polgárai is!” – áll a dokumentumban. A nagy menetelés résztvevői Magyarország kormányától azt kérik, hogy kérje Románia kormányától a két ország közti alapszerződés tiszteletben tartását, különös tekintettel a dokumentum 15/9. cikkelyére, amelyben a felek vállalják, hogy tartózkodnak az olyan intézkedésektől, amelyek megváltoztatják a kisebbségek által lakott régiók lakosságának arányait.
Erdélyi politikusok: mostantól komolyabban veszik az autonómiatörekvést
Erről a négy legnagyobb romániai magyar politikai szervezet képviselője beszélt vasárnap, a Duna Heti hírmondó című műsorának ezredik adásában.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke elmondta, megvalósították céljukat, közös rendezvényükkel ugyanis bemutatták, hogy a székelyek autonómia törekvése mögött nem csak politikai szerveztek, hanem hatalmas tömegek is állnak. Aláhúzta, ha képesek lesznek meggyőzni a román kormányt a 700 ezres székely közösség igényeiről, akkor akár rövid úton megvalósulhat az autonómia. Megjegyezte, az önrendelkezés megszerzéséért minden demokratikus eszközt felhasználnak, de erőszakot nem alkalmaznak.
Borbély László, az RMDSZ alelnöke és Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke, valamint Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke is hangsúlyozta, olyan mértékű közakaratot mutattak fel, amelyet Bukarest nem hagyhat figyelmen kívül. Megállapították továbbá, hogy létrejött az erdélyi magyarok új egysége, amely nem egy szervezetben, hanem a szervezetek együttműködésében valósulhat meg.
* **
Budapest – Elindult a budapesti szimpátiamenet (11:00)
Elindult a budapesti Hősök teréről az a szimpátiamenet, amelyet a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Székelyföldért Társaság kezdeményezett a Székelyek nagy menetelésének, a székelyföldi autonómia támogatásának kivívására.
A 11 óra után néhány perccel a Hősök teréről elindult menet elején egy „Területi autonómiát Székelyföldnek” feliratú molinót visznek, amelyet mások mellett Bayer Zsolt újságíró és Csizmadia László, a CÖF egyik alapítója tart kifeszítve. Amikor a tömeg eleje elérte a Dózsa György út és a Damjanich utca kereszteződését, a menet vége akkor hagyta el a Hősök terét. Csizmadia László tízezres nagyságrendűre becsülte a résztvevők számát.
A Duna televízió esti műsorában röviden megszólaltak a magyarországi parlamenti pártok képviselői is.
Kövér László fideszes házelnök örvendetesnek nevezte, hogy az erdélyi közéleti szereplők közös nevezőre jutottak a székely autonómia kérdésében. Hangsúlyozta, ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy Erdélyben is sikeres legyen egy Európában természetes gyakorlat. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke pártja támogatásáról biztosította a székelyek békés autonómiatörekvését. Kiemelte, autonómia nélkül nem tartják elképzelhetőnek a hatékony kisebbségi érdekérvényesítést, a kivívott önrendelkezésnek azonban szerinte a többség és a kisebbség megegyezésén kell alapulnia. Vona Gábor, a Jobbik elnöke elérhető célnak nevezte a székely autonómiát, egyúttal Magyarország bűnének nevezte, hogy Európában a magyar kisebbség az egyetlen, amely eddig még nem érte el ezen szándékát. Az ellenzéki politikus felháborítónak tartja, hogy a kabinet nem talált nemzetközi szövetségeseket a székelyek önrendelkezésének támogatására. Schiffer András, az LMP frakcióvezetője arról beszélt, hogy a magyar kormány politikájával gyengítette európai érdekérvényesítő képességét, pedig szerinte az Európai Unió hatékonyan tudná segíteni a székely autonómiatörekvést. A résztvevők becslése szerint 120 ezren, a hatóságok állítása szerint 15 ezren vettek részt vasárnap, Erdélyben a Székelyek nagy menetelésén, amelyen a résztvevők kiáltványban nyilvánították ki: élni akarnak az önrendelkezés jogával, és e jog alapján követelik Székelyföld államon belüli önkormányzását. A székelyföldi demonstrációval párhuzamosan Magyarországon Budapesten és 13 településen tartottak szolidaritási megmozdulásokat, valamint Európa és Észak-Amerika több mint egy tucatnyi városából érkezett jelentés felvonulásokról.
Szolidaritási megmozdulásokat tartottak Európában és Észak-Amerikában is
Az 1956-os forradalom és szabadságharcra való megemlékezéssel egybekötve Londonban és Brüsszelben is szolidaritási megmozdulásokat tartottak vasárnap a Székelyek nagy menetelésének támogatására.
A BBC londoni székháza előtt a londoni magyar közösség által szervezett rendezvényen, amelyre hozzávetőleg 120-an gyűltek össze, megemlékeztek 1956 évfordulójáról is. A magyar és székely lobogókat magasba tartó tüntetők előtt Szarvas József, a Magyar Szabadságharcosok Nagy-Britanniai Szövetségének főtitkára emlékezett vissza a harcokra, a szovjet hadsereg bevonulását követő menekülésre.
Ezután a demonstráció főszónoka, Fehér Tamás, a Londoni Magyar Magvető nevű csoport egyik vezetője követelte Székelyföld autonómiájának megteremtését. Beszédében rámutatott: az idő rohamosan fogy, hiszen az utóbbi húsz évben félmillióval csökkent az erdélyi magyarság lélekszáma asszimiláció vagy elvándorlás miatt. Elhangzott az is, hogy az Erdély feletti román fennhatóság „akár katonai megszállásnak is tekinthető, hiszen az erdélyi magyarokat senki nem kérdezte arról, hogy román fennhatóság alatt kívánnak-e élni”.
A demonstráción előadták Wass Albert több költeményét, és a rendezvény végén felolvasták a Székelyek nagy menetelésének kiáltványát. Az összegyűltek a tüntetésen többször is az „Autonómiát Székelyföldnek”, a „Vesszen Trianon”, illetve a „Székelyföld nem Románia” jelszavakat skandálták. A másfél órás rendezvény a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget.
Brüsszel belvárosában mintegy 130-150 ember emlékezett vasárnap este az 1956-os forradalom és szabadságharcra, majd a székely menetelés melletti kiállásként a belgiumi ismeretlen katona sírjához vonultak. A brüsszeli Szent Mihály és Szent Gudula székesegyházban tartott misén Kállay Oszkár, a Belgiumi Magyarok Szövetségének vezetője arról beszélt, hogy bár a forradalom 1956-ban elbukott, 12 napon át a szabadság fényével ragyogta be Magyarországot, létrejött a „magyar egység”, akik pedig kénytelenek voltak elhagyni hazájukat, kötelesek emlékeztetni a ma élő nemzedéket az akkor történtekre. A szentmise végén elhangzott a magyar és a székely himnusz is.
A mise után a résztvevőkhöz többen csatlakoztak, így mintegy 150-200 ember vonult a katedrálistól a pár száz méterre lévő ismeretlen katona emlékművéhez a székely meneteléssel szolidaritást vállalva, a székelyföldi autonómia melletti tanúságtételként.
Az emlékműnél koszorút helyezett el Kovács Tamás Iván belgiumi magyar nagykövet és Sztáray Péter, a magyar NATO-képviselet vezetője. Kovács Tamás Iván arról beszélt, hogy az ismeretlen katona nyughelye a tiszteletadás helye. „Azé a végső tiszteletadásé, amelyet itt Brüsszelben 1956 hősei előtt leróhatunk” – húzta alá a nagykövet.
Az egyesült államokbeli Clevelandben a helyi magyarok egyik rádiója, a Bocskai Rádió szervezett szolidaritási tüntetést. Csibi Lóránd, a rádió főszerkesztője elmondta, hogy a demonstrációt a Szent Imre-templom előtti parkolóban tartották meg 100-150 ember részvételével. A megmozdulást azért rendezték a Szent Imre-templom előtt, mert Clevelandben nincs román külképviselet. A tüntetők a transzparenseikre írt jelmondatokkal is tiltakoztak az ellen, hogy a román kormány „fel akarja darabolni Székelyföldet”.
A főszerkesztő a rendezvényen felolvasta azt a kiáltványt, amelyben a Székelyek nagy menetelésének résztvevői megerősítették a Székelyföld autonómiája iránt korábban is kinyilvánított igényüket. A demonstrációt a magyar Himnusz és a székely himnusz eléneklésével zárták – közölte Csibi Lóránd, aki úgy tudja, hogy másutt Észak-Amerikában is voltak hasonló demonstrációk, például New Yorkban és Torontóban.
A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége Stockholmban szervezett megmozdulást, amelyen ott voltak a Svédországi Magyar Protestáns Egyházi Közösség vasárnapi ökumenikus istentiszteletének résztvevői is. A Székelyek nagy menetelését támogató mintegy kilencven felvonuló a román nagykövetség előtt fejezte ki tiltakozását a tervezett közigazgatási átszervezés miatt, és petíciót adtak át a román nagykövetségnek. A Svédországban élő magyarok mindig küzdeni fognak az összetartozásért és az erdélyi autonómiáért. Erdély „nem felosztható” és nem „beolvasztható” – hangzott el a rendezvényen.
Molnár Veress Pál lelkész Székelyföldnek címzett üzenetében Pál apostol Timóteushoz írott leveléből idézett. „Ama nemes harcomat megharcoltam, a futásomat elvégeztem, a hitemet megtartottam”. Azt kívánjuk Székelyföldnek, hogy mindenki a maga helyén, a maga idejében a nemes harcot harcolja meg, futását becsülettel végezze el és tartsa meg hitét mindenkor – mondta.
Stuttgart belvárosában egy németországi magyar civil szervezet, a Hunnia Baráti Kör szervezésében tartottak szolidaritási tüntetést. A megmozduláson 300-an vettek részt a szervezők és a tüntetést biztosító rendőrök egybehangzó becslése szerint – mondta el az MTI-nek telefonon Hahn-Seidl Alida szervező. A demonstráció közös imával kezdődött, majd a tüntetők Esztergám Miklós tárogatóművész kísérete mellett székely dalokat énekelve vonultak végig a város központjában. A tüntetésen székely és magyar zászlókat emeltek a magasba, és összesen 1500 szórólapot osztottak ki a járókelőknek. A német nyelvű szövegben a székelyek helyzetéről és törekvéseiről tájékoztattak.
A vajdasági Topolyán is nagygyűlést tartottak a Székelyek nagy menetelése szimpátiarendezvényeként. A délvidéki szolidaritási rendezvényen öt vajdasági magyar párt – a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Magyar Remény Mozgalom, a Magyar Polgári Szövetség és a Magyar Egység Párt – vett részt. A megmozduláson körülbelül ötvenen voltak. Elhangzott, hogy a megjelentek támogatják a székely összefogást, és a mintegy 250 ezer fős vajdasági magyarságnak is ezt a példát kellene követnie.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szombaton közleményben fejtette ki, hogy a VMSZ támogatja a székelyek nagy menetelését. Szerinte ennek a menetoszlopnak kettős üzenete van: „egyrészt felhívja a figyelmet a magyar összefogásra, másrészt világossá teszi, hogy minden politikai csatát, a kárpát-medencei magyarság megmaradása szempontjából fontos ügyet ott kell győzelemre vinni, abban az országban, ahol a magyarok élnek: a székely autonómiát Romániában kell elérni”, ezért van szükség egy erős magyar párt jelenlétére és kiállására.
mti, mno.hu, dunatv.hu, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”42226,42252,42307″}
