A Fonó Zenekar és a Musica Profana hangversenyt rendezt a Művészetek Palotájában január 11-én este, fél nyolctól. Szerkesztő, zenei rendező: Agócs Gergely.
A Fonó Zenekar a magyar „táncházas” népzenei új hullám második generációját képviseli. Az együttesnek nemrég jelent meg a Vadbarokk című cd-je. Furcsa a cím, szinte mellbevágó, de telitalálat. Ennek a korongnak a zenéjét mutatják be a ma esti hangversenyen. A Kárpát-medencében élő népek zenéjének egyik különlegessége, hogy miközben dallamvilágából merített a műzene, a fordított hatás is felfedezhető: a barokk zene beépült a kor népzenéjébe.
Agócs Gergely népzenész, népzenekutató, a Vadbarokk című cd zenei szerkesztője így nyilatkozott a Kossuth Rádiónak: A barokk korban létrejött értékek, elsősorban azok a zenei formációk, amelyek a vonós hangszerek együttműködésére épültek, sehol máshol a világon nem folklorizálódtak, csak itt, a Kárpát-medence térségében, de nemcsak a magyarok, hanem a velünk együtt élő szomszéd népek hagyományos kultúrájában. Hosszú folyamat volt, természetesen az arisztokrácia palotáiban jelentek meg ezek a formációk, de a Magyar Királyság területén magas volt a köznemesség aránya is.
Az előkelőségek felfogadták a muzsikusokat, a cigánybandákat és taníttatták őket. Ez a kapcsolat a barokk zenekarok és a cigányzenekarok között szervesen fennállt. Tudjuk, hogy Cinka Pannát Sajógömörön a Lányi grófok taníttatták. Ugyanez történhetett Bihari Jánossal, aki Csallóközben, Nagyabonyban született és róla tudjuk, hogy szakmai karrierje csúcspontján Izabella királyi hercegnőnek is muzsikált. Ezek a vertikális társadalmi kapcsolatok sokkal szorosabbak voltak, mint ahogy mi azt ma elképzelnénk.
Arra is szeretnénk rámutatni, hogy az a fajta áhított harmónia ember és környezete között sokkal inkább fennállt, mint ahogy azt ma megéljük. Az a fajta természetes életforma, amelyben ezek a zenék kialakultak, a szemünk előtt fog eltűnni.
Talán érdemes odafigyelni és a világ felé szétkürtölni ezeket az értékeinket, hiszen a magyar nép, legyen az Erdélyben, Felvidéken, Magyarországon, Délvidéken vagy a velünk együtt élő kárpát-medencei többi nép olyan magas színvonalú művelődéstörténetet tud magáénak, amelybe akár még az is belefért, hogy a barokk magas zenei kultúrájából áthozza a saját kultúrájába, a saját hagyományába azokat az értékeket, amelyek révén ma egyáltalán olvasható a mi kulturális különállásunk a világban.
A ma esti hangversenyünkre olyan területekről merítettünk, ahol ez a régies játékstílus fennmaradt. Vonószene szólal majd meg az erdélyi Sajó mentéről, a Nyírségből katonadalok lesznek hallhatók, de lesz moldvai kobozjáték is. Palóc furulyazenét olyan furulyán játszom majd, amit családi örökségként kaptam.
Van rajta egy érdekes évszám, 1639. Én füleki vagyok és Füléken akkoriban az a gróf Wesseléni Miklós volt a várkapitány, akiről az első magyar nyelvű barokk regény, Gyöngyösi István műve, a Márssal társalkodó Murányi Vénus íródott. De hallhatunk nyugat-dunántúli muzsikát is.
A Vasi Hegyhátról származtak el Szombathelyre azok a cigány zenészek, akik Lajta Lászlónak az 1950-es években olyan zenei darabokat muzsikáltak, amelyeknek előképei benne vannak a Vietoris-kódexben vagy a lőcsei tabulatúrás könyvben, amelyek szintén a 17. század első felében születtek. Lesz majd észak-mezőségi, ördöngősfüzesi vonós zene, zoboralji dudanóta, de a koncerten nemcsak népzene szól majd, hanem vendégelőadóknak meghívtuk a Musica Profana régizene-együttes tagjait és ők azokat a darabokat fogják előadni, amelyek az adott korban a barokk zeneművészetből elhangzottak a magyar arisztokrácia vagy köznemesség udvarházaiban.
A népzenének a műzenére gyakorolt hatását Bartók, Kodály, Sztravinszkij, Dvorak, Chopin, Brahms művészetében nagyon sokszor emlegetik. Ez a folyamat ellentétes irányban is mozgott. Következő nagy feladatunk, hogy a világ felé mutassuk fel ezeket a csodálatos fejleményeket, amelyek a barokk korban kezdték befolyásolni hagyományos zenei kultúránkat.
Még a barokk nagyhatalmak területén sem tudta a köznép asszimilálni a magas művészetnek a zenei újdonságait. Itt pedig nekünk valamiért ez sikerült. Ez arról tanúskodik, hogy mi nem holmi jövevények vagyunk a művelt nyugat kulturális terében és azt is bizonyítja, hogy mi már akkor is szerves részét képeztük ennek a nyugati kereszténység által jellemezhető kultúrkörnek és nemcsak a vezető rétegeink vettek részt eben a vérkeringésben, hanem még a parasztságunk is.
A Vadbarokk projekt most a Művészetek Palotája színpadán is bemutatkozik. A Fonó Zenekar a magyar „táncházas” népzenei új hullám második generációját képviseli. A hangversenyen közreműködik: Fonó Zenekar, Musica Profana.
Fonó Zenekar: Navratil Andrea – ének, Agócs Gergely – ének, duda, koboz, Gombai Tamás – hegedű, Pál István „Szalonna” – hegedű, D. Tóth Sándor – brácsa, Tárkány-Kovács Bálint – cimbalom, Kürtösi Zsolt – bőgő, harmónium
Musica Profana: Andrejszki Judit – szoprán, csembaló, Kállay Katalin – furulya, brácsa, Szabó Zsolt – viola da gamba, furulya, Vitárius Piroska – hegedű, Winkler Balázs – cink, trombita
Szerkesztő, zenei rendező: Agócs Gergely
A koncerten a párhuzamok felmutatását a Musica Profana régizene-együttes segíti, a barokk zene díszítésmódjainak, hangszerkezelési gyakorlatainak, sőt esetenként dallamainak hagyományozódása révén fennmaradt értékek pedig a Fonó Zenekar népzenei hangszereinek, illetve énekeseinek tolmácsolásában jelennek meg.
Erre a koncertre jegyét a Művészetek Palotája saját jegypénztáraiban Edenred Ticket Culture & Sport- és Top Prémium ajándékutalvány, Sodexo Kultúra-, Bónusz és Ajándékutalvány, Puebla Ajándék- és Kultúra utalvány, Művészetek Palotája ajándékutalvány ellenében, valamint a SZÉP-kártya szabadidő keretének terhére is megvásárolhatja.
Érvényes Élmény-, illetve Ínyenc-kártyával a Müpa-kártya által nyújtott kedvezmény személyes vagy online vásárláskor is igénybe vehető.
Cservenka Judit, Kossuth Rádió-Határok nélkül/Dormán László, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”42609,37629,35186″}
