Az idei farsang egyik tapasztalata, felszálló ágban van tájainkon a maszkos felvonulás, vagy ahogy a Csallóközben hívják, a dőrejárás divatja. Ezt a régi farsangfarki hagyományt egyre több csallóközi településen újítják fel, idén is tanúi lehettünk hagyományteremtő szándékú újrakezdéseknek. A Pozsonyhoz közeli Éberhardon már korábban, 16 esztendeje elevenítette fel a Csemadok alapszervezete a dőrejárás hagyományát, egy évvel később aztán az ehhez kötődő bőgőtemetést is, amely a farsangi időszak végét, a nagyböjt kezdetét szimbolizálja: húsvétig nincs helye a zenés vígságoknak.
Fekete Márta, a Csemadok Éberhardi Alapszervezetének titkára elmondása szerint, amióta egykori elnökük, a néhai Burger Ferenc kezdeményezte e régi farsangi szokás felújítását, évről évre több embert mozgat meg ez az esemény. „Szombaton már negyvenen öltöztek be dőrének, vettek részt a menetben, egész nap járták az utcákat. Megtáncoltatták az utcán az őket megvendégelőket, az összegyűjtött finomságokat pedig húshagyó kedd este fogyasztották el”.
Az éberhardi kultúrházban tehát kedd este lakomát tartottak, zene mellett szórakoztak éjfél előttig a Csemadok-tagok, amikor is következett a nagybőgő ravatala. Ahogy kell, volt jelmezes pap és ministráns is, elhangzott a gyászszöveg és éjfélkor jelképesen eltemették a hangszert.
BA, Felvidék.ma
Fotó: Görföl Jenő
{iarelatednews articleid=”44413,44299,44253,44112,43939,43817″}
