Ma Malina Hedvig, holnap te? – Pozsonyban tüntettek

Szlovákia minden magyarlakta régiója képviseltette magát azon a tiltakozó akción, amelyre a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala szervezésében került sor április 30-án.

A Malina Hedviget támogató és a szlovákiai igazságszolgáltatás állapotát bíráló tüntetés délután hatkor vette kezdetét Pozsonyban a Vármegyeháza téren.
„Tisztelt Hölgyeim és Uraim azért vagyunk itt, mert érdekel bennünket Hedvig sorsa, és érdekel bennünket az igazságszolgáltatás állapota. Ez a logó is ezt szimbolizálja nagyon súlyos szavakkal: Ma Hedvig, holnap mi, azaz bármelyikünkből lehet egy újabb Hedvig. Ez az, ami gond” – fogalmazott Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivője nyitóbeszédében a mintegy 1500 fős tiltakozó tömeg előtt. Tokár szerint ez az ország minden polgáráé, és a Hedvigéhez hasonló esetekben hallatnunk kell a hangunkat.
Batta István lelkész, zsinati tanácsos a református keresztény egyház üzenetét hozta el a tüntetés résztvevőinek egy ima formájában. „A köz szolgái a köz uraivá váltak, ádáz urakká, akik előre tudják, mi az igaz, mi a helyes” – fogalmazott imájában Batta István. „Nyitrán hét évvel ezelőtt fényes nappal megtámadtak és megvertek egy magyar lányt, megverték, mert magyarul beszélt, de bíróság elé a hatalom nem a tettest, hanem a megvert lányt küldte… Egyházunk, a református egyház nem hallgathat, Istentől való kötelességünk kiállni az igazság mellett, Zsák Malina Hedvig ügyének igaz rendezése mellett” – mondta a lelkész. Batta szerint azonban nem csak Malina Hedvigről van ebben az esetben szó, „az egész felvidéki magyarság meghurcolása, megalázása és megfélemlítése a cél, az identitás, az önbecsülés összeroppantása” – mondta a lelkész.
A következő szónok, Zita Furková, az Astorka Korzó 90 társulat tagja Róbert Bezák volt nagyszombati érsek üzenetét tolmácsolta a jelenlévőknek. „Ha az elvi kiállás, a segítség és a támogatás késik, megbocsáthatatlanul veszíteni kezd általános emberi értékéből, mert már soha nem lehet autentikusan hozzácsatolni az egyre inkább távolodó fájdalmas valósághoz. És ha túlságosan sokat késünk ezekkel a megnyilvánulásokkal, azt kockáztatjuk, hogy a sérelmek helyrehozhatatlanná válnak, és egyre több embert érintenek” – állt többek közt Bezák érsek üzenetében. „Személyes kötelességemnek érzem, hogy Önökkel együtt melléálljak és támogassam, bátorítsam őt ebben a nehéz küzdelemben. Legyen a hozzávaló közelségünk annak az alapvető igazságnak a kifejezése, hogy az igazságosság védelme, és bármelyikünk emberi méltóságának megőrzése minden más célnál és érdeknél fontosabb” – zárta üzenetet a volt nagyszombati érsek.
„Hedvig sorsa sokatmondóan jellemzi az ország állapotát és a jog tehetetlenségét” – jelentette ki Zuzana Wienk az Aliancia Fair-playből, aki a legnehezebb időkben is kiállt Hedvig mellett. Wienk szerint Malina Hedvig kapcsán az ország olyan hírt küldött szét a világba, hogy megverni ezt a lányt, és tönkretenni az életét büntetlen cselekedet nálunk, és az állam a bűnösöket még csak nem is igyekszik megkeresni, nem hogy megbüntetni. A tények ennyi idő után könnyen feledésbe merülnek, ezért Wienk szerint emlékeztetni kell rájuk, mint ahogy Robert Fico kormányfő és Robert Kaliňák belügyminiszter felelősségére is, „akik ezt a lányt az egész világ előtt hamarabb elítélték, minthogy az igazság esélyt kapott volna” – fogalmazott Wienk, aki reményét fejezte ki, hogy Hedvig esetében végül győzni fog az igazság.
Eugen Korda újságíró, aki a saját bőrén tapasztalta meg, milyen az, amikor az államhatalom bemászik a bőrünk alá, újságírói díjat kapott azért a riportfilmért, amit Hedvigről és az esetről készített, s aminek következtében elbocsátották a közszolgálati médiától. Korda beszélt arról, a kezdeti hitetlensége után mint ásta bele magát egyre mélyebben Hedvig ügyébe, s amikor már szinte az egész ország gyűlölte Hedviget, rájött, hogy „azok ketten a sajtótájékoztatón hazudtak”, és most ahelyett hogy bocsánatot kértek volna ettől a kétgyermekes anyától, bíróságra adták. „Ez a két férfi durva módszereket alkalmaz ennek az országnak a polgáraival szemben” – jelentette ki Korda.
Sándor Anna, a Nyitrai Konstantín Filozófus Egyetem docense azt a több mint hét évvel ezelőtti szörnyű napot idézte fel beszédében, amikor a lányt megverték.
Miroslav Kusý pedig beszédében hangsúlyozta, bár Szlovákia már rég nem tartozik a kezdő országok közé, mégis másodszor kellett a Helsinki Bizottságot itt létrehozni, hogy felügyelje az emberi jogok betartását az országban. Kusý beszédében kiemelte azt is, a nyolc éve húzódó Hedvig üggyel durván megsértjük az Alapvető emberi jogok európai chartáját, amelyet Szlovákia is ratifikált. „Itt az ideje, hogy a szlovák polgári társadalma hangosan kimondja végre: Elég volt!” – fogalmazott Kusý.
Voda Zsófia, a Diákhálózat képviseletében tartott beszédet a tiltakozó akción, Oľga Bindasová, pedig Jana Dubovcová emberi jogi biztos levelét olvasta fel az akció résztvevőinek.
A Csemadok és a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének üzenetét Mézes Rudolf hozta el a jelenlévőknek. Teljes beszédét ITT>>> olvashatják el.
Vrabec Mária oknyomozó újságíró, aki könyvet is írt Hedvig történetéről beszédében úgy fogalmazott „Hedvig évekkel ezelőtt azt mondta nekem, az lenne az igazán jó, ha az ország egyik fele nem úgy tekintene rém, mint gátlástalan hazudozóra, a másik fele pedig mint az igazságáért küzdő hősre, hanem egyszerűen csak a pedagógust, feleséget, anyát látnák benne”. Sajnos ez máig sincs, és talán már sosem lesz így – mondta Vrabec Mária –, de ha valaki megtanult emelt fővel élni olyan teherrel, amelyet igazságtalanul raktak a vállára, akkor az ő. „Sajnos sokáig tétlen tanúi voltunk ennek, pedig szólnunk, tiltakoznunk kellett volna már sokkal hamarabb” – mondta Vrabec, aki szerint elsősorban a két neves szakembernek, Roman Kvasnica ügyvédnek és Jozef Hašto pszichiáternek köszönhető, hogy Hedvig ügye nem maradt csupán magyar ügy. „Ők érttették meg sokakkal, hogy itt nem az áldozat nemzetisége a lényeg, hanem az, hogy a hatalom egy védtelen állampolgárt üldöz” – fogalmazott. „Mi, akik itt vagyunk, arról teszünk tanúbizonyságot, hogy nem vagyunk közömbösek Hedvig és családja szenvedései iránt. Vele vagyunk, mellette maradunk, de nem csak érte, önmagunkért is, azért mert nem mindegy nekünk, milyen országban élünk, és mert nem hisszük, hogy csak az lehet a megoldás, ha mind elmegyünk innen” – mondta.
A tüntetés Vármegyeház téren zajló részének utolsó beszéde Malina Hedvig levele volt a résztvevőkhöz, amelyet Holop Zsóka olvasott fel. „Durván megalázta és bántalmaztak, mégis azt kell mondanom, hogy azon megpróbáltatások közül, amelyeket az évek során átéltem még ez volt a legkevésbé fájó” – állt többek közt Hedvig levelében. „Médiahadjáratot indítottak ellenem, amelyben akkori 23 éves diáklányként tehetetlenül vergődtem…. Sok évig kitartottam, éltetett a remény, hogy a hatóságok végül belátják, hogy hibáztak, támadóimat elfogják, és én visszakapom a régi életemet. Ez azonban nem következett be… Az évek során rá kellett jönnöm, hogy ügyem mozgatórugója a korlátlan hatalmi arrogancia és a zsigeri gyűlölet. Ezek a legszívesebben elpusztítanának mindent, ami szembeszegül velük. Képtelen lettem volna végignézni, hogyan keserítik meg a gyermekeimet, ezért úgy döntöttem, hogy ha kell, hazát cserélek, de az ő gondtalan gyermekkorukat megvédem” – üzente Hedvig a tüntetés részvevőinek.
A tiltakozó akción végén a tüntetés részvevői rendőri kíséret mellett átvonultak a Hviezdoslav tér Nemzeti Színháztól kissé távolabb eső részéhez, mivel a Színház körüli részt a rendőrség „építkezési munkákra” hivatkozva lezárta. Ott azután egy performansszal jelezték, hogy az ország ugyan tíz éve tagja az Európai Uniónak, azonban az igazságszolgáltatás színvonalát tekintve messze elmarad az intézménytől. Ezúttal a kisiskolák melletti tüntetés mintájára jelképesen az igazságügyet temették el. Itt a Hviezdoslav téren, nemzeti színház régi épületében ugyanebben az időben ünnepli a szlovák kormány az ország EU-csatlakozásának 10. évfordulóját.
Az összejövetelen megjelentek ellentüntetőkként az SNS-es provokátorok Rafel Rafajjal az élen. A rendőrök biztosították a szimpátiatüntetést, nem történt összetűzés. A tüntetésen több politikus, közéleti személyiség és Malina Hedvig szülei is részt vettek.

Semjén:  Malina Hedvig ügye emberi jogi kérdés
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint Malina Hedvig ügye általános emberi jogi kérdés és rávilágít arra, hogy napjainkban Szlovákia bármely polgára hasonló helyzetbe kerülhet.
Semjén Zsolt szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: üdvözlik a szlovákiai civil társadalom fellépését a Malina Hedvig ellen folyamatban lévő eljárás ügyében. A szerdai pozsonyi demonstráció tudatosítja a szlovákiai közvéleményben, hogy Malina Hedvig közel nyolc éve húzódó ügye mindenekelőtt általános emberi jogi kérdés, és rávilágít arra, hogy napjainkbanSzlovákia bármely polgára hasonló helyzetbe kerülhet. Ezt fejezi ki a tüntetés mottója is: „Ma Malina Hedvig, holnap te?” – fogalmazott.
A miniszterelnök-helyettes hozzátette: bíznak abban, hogy a civil társadalom határozott kiállása előrelépést jelent majd abban a folyamatban, amelynek eredményeként Szlovákia polgárai közül senkinek sem kell majd attól félnie, hogy hatalmi önkény áldozatává válhat, hanem bizalommal fordulhat az állam és az igazságszolgáltatás felé.
Magyarország abban érdekelt, hogy Szlovákiában mindenki nyugodtan élhessen, a magyar közösség szülőföldjén boldoguljon, jogegyenlőséget élvezzen, és nyelvének használata, vagy a magyar identitásának vállalása miatt tagjai ne kerüljenek olyan helyzetbe, mint Malina Hedvig – fejtette ki Semjén Zsolt.
Kiemelte: Malina Hedvig számára – lévén 2013 decembere óta magyar állampolgár – minden rendelkezésre álló segítséget, így a konzuli védelmet is biztosítja Magyarország az ellene folyó eljárás további szakaszaiban.
Szerdán, április 30-án  a 2006-ban Nyitrán megvert egykori diáklány, Malina Hedvig mellett tartott támogató tüntetést Pozsonyban a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala nevű civil ernyőszervezet.