Mérföldkövek címmel rendezték meg a szlovákiai magyar helytörténészek 18. országos találkozóját május 2 -3-án Udvardon. A konferencia keretén belül idén Horváth Lajos somorjai nyugalmazott történelem tanárnak és helytörténésznek ítélték oda a Patria-díjat.
A rendezvényt Udvard Község Önkormányzata, a Pro Patria Honismereti Szövetség, a somorjai Bibliotheca Hungarica, a Csemadok Országos Tanácsa, a Csemadok Érsekújvári Területi Választmánya és Udvardi Alapszervezete közösen szervezte.
A szombati találkozót fő témája az I. világháború századik évfordulója volt. Kálazi József, Udvard polgármestere nyitotta meg a rendezvényt, majd Koncsol László, a Pro Patria Honismereti Szövetség elnöke szólt a jelenlévőkhöz. „Háború és béke – ez a konferencia témája” – emelte ki beszédében az elnök, aki még hozzátette – „Előbb-utóbb minden többnemzetű ország a darabjaira hullott szét. Így történt a Szovjetunióval és Cseszlovákiával, de ezekben a hetekben vív harcot Ukrajna is.”
A történelmi áttekintést követően Koncsol László megjegyezte: „lassan nyolcvan éves leszek, de kíváncsian várom, hogy még hányszor rajzolják át a határokat a térképen.” Beszéde végén Bóna Béla Egy nógrádi kőművesmester hagyatéka című könyvéből idézett. A kiadott személyes levelezésből valós képet kapunk az I. világháborúban szolgált katonák életéről és mindennapjairól.
A konferencia ünnepi pillanata volt a Patria-díj átadása. A díjazottról a péntek esti ülésen döntöttek. Horváth Lajos somorjai nyugalmazott történelem tanár, helítörténész méltatását Végh László, a Bibliotheca Hungarica igazgatója mondta. A díjazott már a 60-70-es években foglalkozott helytörténettel Somorján. Előbb az 1848-as szabadságharc somorjai vonatkozásait dolgozta fel, majd a város római katolikus templomának és kolostorának történetét. Nyugdíjba vonulása után a somorjai hadifogolytábor felkutatásán fáradozott. „Nem tudtam a díjról, de mint minden elismerést, örömmel fogadtam, ami szerény munkám nagyvonalú kitüntetése” – nyilatkozta portálunknak Horváth Lajos.
A díjátadó után Horváth Lajos, Nagy Attila, Varga László: Hadifogolytáborok a Csallóközben az I. világháború alatt (Somorja, Dunaszerdahely, Nagymegyer) című könyvet mutatta be Horváth Lajos és Varga László.
A Patria-díjjal jutalmazott szerző a somorjai hadifogolytábor kutatásakor száz napot töltött a pozsonyi hadtörténeti levéltárban. „Az anyag rendezetlen és 158 levéltári doboz van, amit egytől egyig átnéztem. Ha teljes képet akartam kapni a témáról, akkor az utolsó levelet is kézbe kellett vennem és elolvasni a tartalmát” – magyarázta a Felvidék.ma hírportálnak a somorjai helytörténész, majd folytatta – „Ami nehezítette a munkám, a levelek többségét kézzel és a régi német írással írták. Ezért először a levelekben mai használatos németre fordítottam, utána pedig magyar nyelvre. Csak ekkor tudtam eldönteni, hogy a levél tartalmaz-e számomra érdekes információt vagy sem.”
Kérdésünkre azt is elmondta, hogy milyen céljai vannak: „Feldolgozásra várnak Somorja XX. századi történetéből a kitelepítések és áttelepítések. Emellett szeretnék egy olyan munkát az asztalra tenni, ami első sorban a diákok részére készül, és a város nevezetességeit mutatná be.”
Gaucsík István a Pozsonyi Városi Múzeum munkatársa a május 13-án megnyíló Háború a másik oldalról című történelmi kiállítás anyagát ismertette. Témája város és hadsereg, azaz hétköznapi élet a fronton és a hátországban. A pozsonyi társadalom történetéhez a régi pressburgi családok is hozzájárultak eredeti tárgyakkal.
A konferencián bemutatkozott a hetényi Tarczy Lajos Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola. Czibor Angelika igazgatónő és Rancsó Adrien tanárnő ismertették a Korszerűen a régióért című két éves projektet. Az iskola fontosnak tartja, hogy a diákok szórakoztatóan és játékosan megismerkedjenek a helytörténettel és a gyökereikkel. Küzdenek a kisiskola jövőjéért, ezért az oktatásba beépítették a regionális nevelést. Mindezt nem külön órában oktatják, hanem része a földrajz, a biológia, a történelem, az irodalom és az énekóráknak. Emellett egy munkafüzetet állítottak össze a tanulók számára.
Tanka Anna, Hegedűs Tamara és Fülöp Cyntia 6. helyezettek lettek a Sajó Károly Környezet és Természetvédelmi Csapatverseny országos döntőjén, ahol Hetény tavait mutatták be. A Tudok Országos Konferencián 2. helyezést ért el Androvics Franciska és Rancsó Dorottya, akik a Hetényben végbement kitelepítéseket és deportálásokat dolgozták fel és adták elő Udvardon.
Görföl Jenő és Kovács László szerzőpáros bemutatták a Hol sírjaink domborulnak című könyvet, ami második bővített kiadásában jelent meg. A kötet a szlovákiai 1848-as honvédsírokat és emlékhelyeket mutatja be.
A tartalmas konferencián az érdeklődők újabb ismeretekkel gazdagodhattak, és betekintést nyerhettek nemcsak az I. világháború viszontagságaiba, de a modern oktatási módszerekbe is.
