A szentpéteri Szent Orbán Borosgazdák Társulása és a község önkormányzata közös szervezésében negyedik alkalommal rendezték meg az Olaszrizling Nemzetközi Borfesztivált, amely keretében a négy hattagú szakmai zsűri 155 bormintát értékelt.
A kultúrházban megtartott eredményhirdetésen a községi hivatal vezetője, Terézia Horváthová köszöntötte a megjelenteket, köztük Korpás Andrást, a rendezvény fővédnökét.
Elsőként a település polgármestere Jobbágy József köszöntötte a borászokat. Elmondta, a helyi boros gazdák már több mint tíz éven keresztül megrendezik hagyományosan a borversenyeiket, melyekkel méltó emléket állítanak elődeiknek. Iparkodásukkal nemcsak falunkban, de más régiókban is szép eredményeket érnek el.
Zsidek Vilmos, a társulás vezetőségi tagja és az Olaszrizling Borfesztivál egyik megálmodója beszédében hangsúlyozta: „Egy olaszrizling, amely megmutatja, hogy miért is érdemes figyelmet fordítani a fajtára. Az olaszrizling hazánk legelterjedtebb fehér szőlő- és borfajtája, sokan a Nagy Magyar Fehérbor egyik lehetséges archetípusának tartják.
Az Olaszrizling egy borásztalálkozóból nőtte ki magát, ezért négy évvel ezelőtt hívta életre ezt az olaszrizling-kóstolót. A cél az volt, hogy borász kollégáival cseréljenek tapasztalatokat annak érdekében, hogy a növekvő minőség és a nagyobb fokú tudatosság által újra a magasba emelkedhessen az olaszrizling szőlőfajta elismertsége hazánkban. Számomra az Olaszrizling az a fajta, ami az egyik legjobban érzi magát a Szentpéter környékén! A belőle készült bor hihetetlenül változatos, és sokrétű”.
Olasz vagy francia eredetű fajta, mely csak névrokona a rajnai rizlingnek. Hazánkban szinte minden borvidéken megtalálható. Az olaszrizling ma már sokkal jobb eredményt hoz, mint eredeti hazájában. Igazán itt jönnek elő benne azok a zamatok, illatok, amelyek nagyon értékessé teszik a fajtát. Savai teljes érésben erőteljesek, de finomak, éretlenül viszont borvidéktől függetlenül durvák, harapósak. Jó termőhelyen savai gerincesek és elegánsak, jelentős cukormennyiséget gyűjt. Bora jó esetben tökéletes egyensúlyt tud felmutatni. Íze száraz iskolázásban fanyarkás, igazi férfias bornak tartják. Hajlamos az aszúsodásra is, a badacsonyi aszút szintén ez a fajta adja. Gyakran mutat keserű mandulára emlékeztető illat- és ízjegyeket, különösen a Balaton-felvidéken. Házasításra is alkalmas. Meghálálja a késői szüretet. A hosszabb fahordós érlelés ízeit nemessé teszi, érdemes rá időt szánni. Egy biztos: meghálálja a törődést. Szüksége van az odafigyelésre és a tisztaságra, és ha ezt megkapja, bora nagyon sokáig életben marad, és évtizedekig képes lesz örömöt szerezni a fogyasztónak. Ráadásul a hordós érlelést is meghálálja.
Márai Sándor író szerint az „olaszrizling simaságán érzik még a latinos műveltség és szőlőkultúra, Pannónia pallérozottsága. A rizlingben van valamilyen otthonos bizalmasság: az ember úgy issza, mint mikor rokonokkal beszél.” Az Olaszrizling előnye, hogy bőven és kiegyenlítetten terem és a legmegbízhatóbb fajták egyike, más fajtákhoz képest kevesebb szakértelemmel is jó eredményt lehet elérni vele. középerős növekedésű, bőven termő, termésátlaga 12-14 t/ha.
A rendezvény fővédnöke, Korpás András előadásában elmondta, nagyobb mennyiségben csak a 20. század elején jelent meg a Kárpát-medencében az olaszrizling, 1941-től. Jelenleg 23oo hektáron termesztik Szlovákiában. Származása:nem tisztázott, Olasz- vagy Franciaország Szinonim név: Riesling italien blanc, Welschriesling, Rizling Vlassky, Riesling italico, Taljanska grasevina. Elterjedése nagyon elterjedt, szinte minden borvidéken megtalálható.
„Az Olaszrizling folyékony napsugár, kedvesség, simogató, örök szerelem – amely melegít, de soha nem éget meg. Olyan, mint a jó feleség, vagy mint a kenyér, amit nem lehet megunni. Szelíd, napfényes mező, örök nyugalom – amit életem végéig élvezni akarok. Az Olaszrizling ízig-vérig a miénk, legyünk rá büszkék és igyuk rendszeresen, ahogy Márai Sándor is tette:
„A rizlingben ritkán csalódik a magyar. Szerte a hazában sok komisz lőrét mérnek, de az olasznak nevezett magyar rizlingben van valamilyen otthonos bizalmasság: az ember úgy issza, mint mikor rokonokkal beszél… De a rizling az volt Magyarországon, amit a franciák általános szóval, a műfaj közelebbi megjelölése nélkül, fehérbornak neveztek. Az a bizonyos pohár bor, melyet kéretlenül odaállítanak az ember elé a vendéglőben, az a bor, mely olyan, mint a kenyér, a nemzet testének eledele, valami általános és megbízható. Mikor a rizlinggel is baj lesz Magyarországon, én már nem akarok élni.”
A szakmai zsűri 1oo pontos rendszerben bírálta a négy kategóriába besorolt borokat. 75 pont felett a bor bronz-,82 felett ezüst-,88 felett aranyérmet kapott. Nagy Aranyérmet kapott az a bor, amely elérte a 93 pontszámot.
Érdekes előadást tartott Marian Karvay érsekújvári szívorvos, a Pozsonyi Szent Erzsébet egészségügyi és szociális munka főiskola rektor-igazgatója, aki mellesleg borász is. A „bor és az egészség” című előadásában hangsúlyozta Bármily hihetetlen, Hippokratész már Krisztus előtt írt a bor kedvező hatásáról. Miben látott ő pozitív eredményeket? Szívinfarktus, depresszió, alvási zavarok, vízkór. Mintha csak korunk betegségeiről lenne szó. Ismerős, igaz? És ha már Hippokratész (akinek neve egy borfajtát is fémjelez, a hippokratészi bort, életelíxirnek tartanak, a középkorban előszeretettel fogyasztották is a férfiak lefekvés előtt), akkor álljon itt egy idézet, mely bár viccesnek tűnhet, de elárul valamit a megfelelő alkoholbevitelből: „Alkoholista az, aki többet iszik mint az orvos”.
Hippokratészt már említettük, de most menjünk vissza egészen a Biblia koráig, amiben – pontosabban Lukács evangéliumában – olvashatunk egy példázatot az irgalmas szamaritánusról: „Egy ember ment le Jeruzsálemből Jerikóba, és rablók kezébe esett, akik kifosztották, meg is verték, azután félholtan otthagyva elmentek. Történetesen egy pap ment azon az úton, de amikor meglátta, elkerülte. Hasonlóképpen egy lévita is odaért arra a helyre, és amikor meglátta, ő is elkerülte. Egy úton lévő samaritánus pedig, amikor odaért hozzá és meglátta, megszánta; odament, olajat és bort öntött sebeire, és bekötötte azokat. Aztán feltette őt a saját állatára, elvitte egy fogadóba, és ápolta.” A történet magáért beszél…
Most ugorjunk egy nagyot, hisz ennyi talán elég ahhoz, hogy megalapozzunk bortudományunk történelmét és belássuk, az ősök már hitték, akkor mi miért ne tennénk?
A mai kor népbetegsége a szív- és érrendszeri betegségek körében keresendő. Jóval nagyobb a zsírbevitel és jóval kisebb a mozgáslehetősége a mai kor emberének. Ez a kettő pedig egyenes út az idő előtti halálhoz. Talán az egyik „leghétköznapibb” betegség a magas vérnyomás. Főleg a férfiak körében hódít ez a kór. Sajnos egyre több és fiatalabb áldozatot szedve. A kutatók már jó ideje vizsgálják, hogy a bor milyen hatással van a szívre és az érrendszerre. Meglepő módon – 1,5-2 millió ember borfogyasztási szokásait vizsgálva 5, 10 vagy akár 15 éven át – arra a megállapításra jutottak, hogy 1-1 pohár bor bevitele havonta 20%-al, 1-1 poháré hetente 40%-al, míg ugyanennyi mennyiség naponta 56%-al csökkenti a hipertóniát. A megfigyelések alapján az elhalálozás ugyanezen emberek körében 30%-al csökkent. Így már meg is állapítható, hogy a dózis teszi a bort méreggé vagy adott esetben gyógyszerré. Mekkora ez a dózis?
Férfiak esetén a napi 50g alkohol bevitel már kifejezetten ártalmas, tehát mindenképp ezalatt érdemes fogyasztani. Egy németországi felmérés szerint a naponta 0g alkoholt fogyasztók relatív halálozási kockázata a legmagasabb, hasonlóan az 50g fölött fogyasztókéhoz. Tehát egészségi állapottól függően (valahol a testtömeg indexet is figyelembe veszik, vagyis a magasság-kor-súly arányt mértékként) 1-49g alkohol az ideális. Azonban ha valaki ß-blokkolót, angiotenzin-blokkolót (receptor működést blokkoló szerek, melyeket hipertónia, azaz magas vérnyomás, szívelégtelenség, szívinfarktus kezelésében alkalmaznak) szed, illetve cukorbeteg, akkor vigyáznia kell! Bár az elővigyázatos orvosok azt mondják, hogy ne igyon az ilyen beteg egy csepp alkohol tartalmú italt sem, a mai tudomány állása szerint heti 10g körüli alkohol kifejezetten erősíti a gyógyszer hatását, növeli a túlélési esélyeket.
Miután tisztáztuk a mértékkel ivás kérdését, nézzük végig, hogy miben segíti elő a keringési rendszerünk egészségét (csakis és kizárólag napi 2-3 dl) bor elfogyasztása.
Mire hat még jótékonyan a bor? Segít megelőzni az osteoporozist (csontritkulást). Javítja a kognitív funkciókat (konyhanyelven jót tesz az „ész”-nek). Itt időzzünk is el egy kicsit. Ugyanis végeztek egy kísérletet 12 000 idős ember bevonásával, akik mindannyian 70-80 év közöttiek voltak és naponta 15g alkoholt fogyasztottak. Az ő esetükben kifejezett látható volt, hogy eszük nem hagyta el őket. Frissen és az adott korhoz mérten gyorsan vágott. Goethe írta valahol, hogy a megfelelő mennyiségű alkohol erősíti az okost, a butát azonban még jobban butítja. Infarktus után 1-1 pohár bor elfogyasztása kifejezetten jó eredményekkel kecsegtet.
De vigyázzunk, ugyanis a sok bor átlendíthet a ló túlsó oldalára: hipertóniát okozhat!
Ezt követte az ünnepélyes eredményhirdetés. A zsűri a 155 borminta közül 21-et aranyéremmel, 61-et ezüst-, 63-at bronzéremmel, 9 -et oklevéllel minősített. A
Champion -díjat ezúttal a korponai ( Krupina) Ján Mohyla nyerte. Az egyes kategóriák győztesei: Bugan Jaroslav ( Dulovce), Mohyla Ján ( Krupina), Mikrovín Mikulov, Borbély Gyula ( Badacsonytomaj). A muzeális borkategóriában a badacsonytomaji Szeremley Huba Családi Pincészet 2ooo-es évjáratú olaszrizling boráért kapta az elismerést.
Mivel a bor nem szól másról, mint a jókedvről, a derűről, a vigasságról és a szórakozásról, Szentpéteren ehhez minden adott volt. A rendezvény résztvevői az est folyamán sokszor koccintottak az Isten és a bor tiszteletében.
Az eseményről további képek megtekinthetőek a Képgalériában ITT >>>.
Miriák Ferenc, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”45252,44209,43901″}
