Az állami vezetők ukrán válsággal kapcsolatos kijelentései miatt, és mivel Szlovákia nem mutatott hajlandóságot a védelmi kiadások növelésére, az ország a NATO-tagállamok második ligájába került. Jelentette ki a Közép-Európai Politikai Intézet (CEPI) keddi sajtótájékoztatóján Marian Majer, az intézet elemzője. Az elemzők sajtótájékoztatójára egy nappal az előtt került sor, hogy Andrej Kiska köztársasági elnök elutazott volna a több napos walesi NATO-csúcsra.
Az elemzők azt várják, hogy a szlovák küldöttség vezetője, Andrej Kiska államfő a csúcstalálkozón egyértelműen a transzatlanti értékek mellé áll, amelyekről a beavatási beszédében is említést tett. „Különösen fontos lesz ez a szlovák politikai vezetők utóbbi hónapokban és hetekben tett nem túl szerencsés kijelentései urán” – fogalmazott Majer a SITA hírügynökség szerint.
Majer példaként Robert Fico kormányfő kijelentéseit hozta fel, aki a NATO-seregek szlovákiai jelenlétét az 1968 utáni helyzethez hasonlította, illetve a védelmi kiadások emelésnek erkölcstelenségéről szóló kijelentését. A hasonló megnyilvánulások Majer szerint azok közé az országok közé sorolnak bennünket, amelyek nem érzékelik az ukrán válság veszélyét.
A csúcstalálkozón az elemzők szerint elsősorban az Ukrajnának nyújtandó támogatásról lesz majd szó, amely egyedül képtelen az orosz nyomásnak ellenállni. A tanácskozás témája lesz továbbá az észak-atlanti szövetség védelmi képessége, azaz hogyan lesz képes a NATO az esetleges keletről jövő veszélyre reagálni.
Az elemzők szerint várható, hogy a tagállamok képviselői amellett lesznek, hogy szükség van a védelmi költségvetések újbóli növelésére, Szlovákia álláspontja azonban ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban Majer szerint nem egyértelmű.
„Szlovákia ma a régió egyedüli állama, amely eddig nem nyilatkozott a védelmi költségvetés növelésével kapcsolatban. Még Magyarország is, amely a legrosszabbul áll, és sokszor a problémás ország szerepkörébe sorolják, megoldotta ezt a kérdést” – fogalmazott Majer.
Jaroslav Naď elemző szerint a csúcstalálkozón konstruktív partnerként kell viselkednünk, és támogatnunk kellene azokat a szövetségi kezdeményezéseket, amelyekről a balti államok és Lengyelország beszélnek, akik már régebben nagyobb NATO-jelenlétet követelnek a kelet-európai régióban.
„Egyike vagyunk azon kevés országnak a NATO keleti határán, amelyek lebecsülik, vagy nem veszik figyelembe a veszélyt, amelyet Oroszország Putyin elnök által prezentált külpolitikája jelent” – jegyezte meg Naď. Fico nem szerencsés hasonlatával kapcsolatban megjegyezte, hogy éppen ellenkezőleg áll a helyzet. „Az, ami ma történik Ukrajnában, amit ott Oroszország művel, az 1968-as szörnyűséges eseményekre emlékeztet, amelyet nem feledhetünk el” – fűzte hozzá.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”48115,46225″}