„Ice Bucket Challenge” – pár hete jutott el hozzánk Amerikából ez a mozgalom, amit magyarra úgy fordíthatnánk, hogy „Jegesvödör-kihívás”. Először nem tudtuk hová tenni, de azóta feltartóztathatatlanul beindult az őrület. Ellepték az internetet azok a pár perces videók, amelyekben ismert és ismeretlen emberek öntik vagy öntetik le magukat egy vödör jeges vízzel, és hívnak ki más ismert és ismeretlen embereket.
Azóta leöntötte vagy leöntette már magát Mark Zuckerberg, Bill Gates, Christiano Ronaldo, Ben Affleck, Andrej Kiska, Deutsch Tamás, hogy csak néhány ismertebb nevet említsek … mert az az ember érzése, hogy aki valamit is számít, annak már van olyan videója, amin kamera előtt önti magát vagy öntik őt nyakon.
Sőt, egy nem egészen sikerült videóval még a most folyó magyarországi választási kampányba is bekerült a jegesvödör-kihívás. A youtube-on pedig már terjednek az úgynevezett fail videók is, amelyek a félresikerült jegesvödör-kihívásokat mutatják be.
Az ember pedig csak kapkodja a fejét, hogy mi ez az újabb hóbort, az Amerika-majmolás, és bosszankodik, amikor a sokadik videó kerül eléje a legnagyobb közösségi oldalon.
Pedig ezek nem a „rúgj be a kamera előtt” típusú videók, még csak nem is magamutogató exhibicionisták őrültsége, hogy csinálj minél nagyobb hülyeséget, mert manapság csak ezzel lehet bejutni a mindenható médiába, és biztosítani magadnak azt a bizonyos tizenöt perc hírnevet. Ezeknek a videóknak viszont, a látszat ellenére is, komoly mondanivalójuk van, és a hírességek is ezért álltak a kampány mellé, mert egy ilyen jótékonysági akcióból egyszerűen nem „illik” kimaradni.
És, hogy miről is van szó: az ALS (amyotrophiás laterosclerosis) egy rendkívül alattomos betegség, amely fizikailag építi le a testet, de a szellemi képességeket nem érinti. A betegség legismertebb áldozata Stephen Hawking világhírű angol asztrofizikus. Rajta kívül azonban ebben a betegségben szenved még Jason Becker amerikai rockgitáros, aki betegsége előtt a Van Halen gitárosa volt.
Mindkettejükről írtam már a fogyatékosaknak szóló Carissimi magazinban, mert az ő sorsukat példának tekintem minden sorstársam számára, amiből erőt meríthetünk – és ez nemcsak „ránk” vonatkozik!
Na, kérem, ezzel a kampánnyal, az „Ice Bucket Challenge”-dzsel az ALS kutatására gyűjtenek adományokat. És hogy nem is eredménytelenül, azt az is jelzi, hogy a kutatásokat támogató alapítvány számláján augusztus végéig 90 millió dollár gyűlt össze.
És hogy az adománygyűjtésnek ez a formája nem is annyira szokatlan, azt mutatja egy egészen friss hír is, ami arról szólt, hogy a Dunán sárga gumikacsákat úsztattak az Unicef jótékonysági akciója keretében. Minden eladott gumikacsa után az Unicef számlájára száz forint érkezik, amiből az afrikai gyerekeknek víztisztító tabletta lesz. Ez a mozgalom Hongkongból indult el, és ez volt az első alkalom, hogy Budapesten is megrendezték.
Ezekből a példákból is látható, hogy az alapítványok munkája ma már nem annyiból áll, hogy közzétesznek egy felhívást, és mellé odateszik a számlaszámot, ahová az adományokat be lehet fizetni, hanem ez komoly marketinges munka és – még kimondani is fáj – üzlet.
És ha már üzlet, azt kérdezed, hogy ebből az üzletből mi a te hasznod, kedves Olvasó? Hát a jó érzés, hogy helyesen cselekedtél.
Sztakó Zsolt, Felvidék.ma
