Szakmai szervezetek állítják, hogy a nemzetközi üzletláncokban ugyanazon termék a keleti országokban sok esetben rosszabb minőségű, mint Nyugaton. Előfordulhat, hogy például a németországi Lidlben, azonos áron a vásárló jobb termékhez jut, mint az üzletlánc szlovákiai boltjaiban. Próbavásárlásokkal igyekeznek alátámasztani, vagy cáfolni az állítás hitelességét.
A gazdasági minisztérium a Visegrádi négyek kereskedelmi kamaráival közösen kampányt indít, amelynek keretében ugyanazon márkájú árucikkeket megveszik Ausztriában és itthon. Összehasonlítják az árakat, a termék összetételét, minőségét, s az eredményt nyilvánosságra hozzák. Pavol Pavlis gazdasági miniszter megfogalmazásában arra a kérdésre keresik a választ, „hogy a szlovák, cseh, magyar és lengyel fogyasztó azonos árért, valóban rosszabb minőséget kap-e?” A tapasztalatok szerint ugyanis, mondja a miniszter, az édességek, üdítőitalok, készételek, húsipari készítmények, de a mosóporok esetében is előfordul, hogy egyazon márkának tájainkon más az összetétele, és nem a minőség javára.
Peter Mihók, a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara elnöke ezért gondolja úgy, hogy nyomást kell gyakorolni az Európai Unió illetékeseire, hogy az üzletláncok véget vessenek ennek a praktikának. „A jelenlegi helyzet ugyanis arról árulkodik, hogy az európai belpiac nem működik a normális keretek között. A feltételeknek azonosaknak kell lenniük az összes tagországban, s ez a minőségre is vonatkozik” – jegyezte meg Mihók.
Ingrid Ludvigová, az Európai Bizottság pozsonyi kirendeltségéről viszont ezzel szemben állítja, hogy a termékekben tapasztalt különbségek nem ellentétesek az egységes piac szabályaival. A gyártó viszont köteles feltüntetni a csomagoláson a termék pontos összetételét. A minőségbeli különbségeket Brüsszel azzal indokolja, hogy egyes országokban eltérőek az étkezési szokások.
BA, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”47930″}