A lévai Reviczky Házban, a Reviczky Társulás szervezésében a Történelmi előadássorozat keretében „Az I. világháború emlékei Garamszentgyörgyön” címmel Duba Ernőné tartott előadást szeptember 17-én.
A szervezők semmiképpen nem szerették volna kihagyni az I. világháború kitörésének centenáriumi megemlékezését, de Léván nagyon kevés írásos, illetve tárgyi emlék maradt ránk. A régióban viszont az előadó, lánykori nevén Oroszi Gizella, aki születésétől Garamszentgyörgyön él, csaknem négy évtizeden át végez gyűjtő munkát, többek között a témában is. Irányítja az emlékek szakszerű feldolgozását és az ezekre épülő kiállítások, programok megvalósítását. Emellett férjével együtt a Verőce Polgári Társulás keretében működteti a Garam bal partján fekvő Garamszentgyörgy tájházát, nem is akármilyen odafigyeléssel, hiszen törődésüket a Magyarországi Tájházak Szövetsége nemrégiben az Év tájházvezetője díjjal jutalmazta.
Müler Péter, a Reviczky Társulás Léva és Vidéke Helytörténeti szakosztály vezetője felvezetése után Duba Ernőné Gizike vette át a szót, aki előadását, egyik pályázati munkájára építette.
A bevezetőben összefoglalta az I. világháború kitörésének előzményeit, majd meglepő részletességgel, konkrét fennmaradt írásos dokumentumok és levelezések segítségével festett képet az akkori borzalmas háborús eseményekről a legalább harmincfőnyi lévai hallgatóság számára. Előkerültek a korabeli kiadványok is, mint a Véres Könyv – hősök írása a harctérről, a világháború történetéből, vagy a Hősök Könyve – az évezredek története sorozatból, melyeket körbeadva a hallgatóság soraiban mindenki kézbe vehetett, bele lapozhatott.
A hallgatóság a kivetítőn megtekinthette a garamszentgyörgyi emlékművet is, mely örök emléket állít a frontról haza nem térteknek. A nevek felolvasása alatt megrázó volt hallani azokat a vezetékneveket, melyek még ma is megvannak a faluban, illetve a környéken. Ennyit igazán megérdemeltek azon nagyapáink, akik vérüket áldozták egykori dicső szélesebb hazánkért. Magnóról, még egy helybéli nótafa katonanótáiba is belehallgathatott a közönség.
Az előadás a vége felé már egy spontán beszélgetésbe torkollott, részint az előadó felhívására, hogy ossza meg mindenki a saját élményét, vagy családi örökségét, megélt, vagy a nagyapáktól elmesélt történeteit. Bizony volt, aki készült is, mint Scheffer Frigyes, aki egy a távol keleti fronton összegyűjtött családi fényképalbumot hozott. A Reviczky Társulás elnöksége egy csokor virággal és a már elmaradhatatlan szokásos emléklappal, illetve egy a Reviczky Társulás kiadványaiból készített kis figyelmességgel jutalmazta előadása vígén Duba Ernőnét, aki ezt bizton kiérdemelte és meghatódva köszönte meg.
Wirth Jenő, Felvidék.ma
További fényképek a Képgalériánkban ITT>>> tekinthetők meg.
{iarelatednews articleid=”48366,48309,47802,47711,47081,45821″}
