Ivetta Mecejková, az alkotmánybíróság elnöke megszólalt a két elsikkasztott döntéssel kapcsolatosan, melyek szeptember 17-én nem születtek meg. Érdekes évfordulón történt ez a „döntetlen”. Pont 75 éve támadta hátba a Szovjetunió a náci Németországgal harcoló Lengyelországot. Az egyik döntés a kettős állampolgárságot érintette. Az elnök elhárítja a felelősséget. Nyilatkozatából megtudjuk, mulasztás nem történt, minden alkotmánybíró leadta a szavazatát, csak hát ők most tizenegyen vannak, kettővel többnek kellene lenniük, de ők erről nem tehetnek! Tehát – szerinte – az AB végzi dolgát, a bírák lelkiismeretük szerint szavaztak igent és nemet. Így öten az egyik javaslatra, hatan a másikra voksoltak. Dolgoztak, ahogy kellett. Hogy nincs érdemi eredmény? Igazán nem tehetnek róla, hisz nincsenek elegen. Hol van itt alibizmus? Sajnos, van! Ez a magyarázkodás bizony abszurd.
Mindez kenetteljesen hangzik. Csak eredmény nincs. Megszőtték a király új ruháját, csak épp mi nem látjuk. De az elnök-asszony fölvehetné s parádézhatna benne a szeles kassai Fő utcán. Igaz, most már (rá)fázna benne. S talán nemcsak a gyerekek kiabálnának, hogy az elnök meztelen.
Szerintük normális, hogy cserben hagyták az alkotmányt. Azt sem kötik az orrunkra, milyen döntések között válogathattak a testület tagjai és melyik kapott több szavazatot. Magyarán: Melyik győzött, mégha érvénytelenül is. Ezt nem is fogjuk megtudni, mert az alkotmánybírák sírig vannak hallgatásra kötelezve. Feltételezzük, hogy az egyik amellett érvelt, hogy a törvény összhangban van az alkotmánnyal a másik meg az ellenkezőjét állította. Ebből csak arra a következtetésre juthatunk, minimum öt, de lehet, hat alkotmánybíró arra a meggyőződésre jutott, hogy a törvénnyel minden rendben van! Ez pedig meglehetősen rossz hír, mert azt adja tudtul, hogy a „független és befolyásolhatatlan” bírák nem látnak ellentmondást ott, ahol a józan paraszti ésszel megvert állampolgár bizony azt lát! Kivéve a gyevi bírót! Elég siralmas bizonyítványt állít ki ez nemcsak róluk, de a szlovákiai jogász-társadalom egészéről. Vagy itt is kontraszelekció működik és nem a legjobb és legképzettebb koponyák kerülnek a 13 kiválasztott közé?
2010-ben módosították a szlovák állampolgársági törvényt. Az alkotmánybíróság 2011. szeptember 21-én vette át azt a beadványt, amely nyomán a taláros testületnek döntenie kellett volna arról, hogy a módosított törvény ellentmond-e, vagy sem az alaptörvénynek. Ha az alkotmánybíróság komolyan veszi hivatását, akkor a vitatott törvényt felfüggeszti, míg döntés nem születik. Az AB 2012. július 4-én elutasította annak az előzetes intézkedésnek a jóváhagyását, amelynek alapján felfüggesztették volna a vonatkozó jogszabály hatályát az eredményhirdetésig. Ez lett volna a korrekt eljárás. Ugyanis csak a teljesen jogi analfabéta tudja a kettőt összeegyeztetni. Meg a gyevi bíró! De a testület nem állt a helyzet magaslatán. Tehát nem tették dolgukat. Pedig az alkotmány védelmére esküdtek föl. Kivéve a gyevi bírót! Lehet, ha erről kellene szavazniuk, ebben is döntésképtelenek lennének?
A másik dolog, nem kapunk választ arra a kérdésre sem, hogy amikor még mind a 13 bíró megvolt, miért nem lehetett dönteni? Mindenki tudta, néhány alkotmánybíró mandátuma lejár, újakat kell választani helyettük. Idén július 4-én távoztak néhányan. Az AB ugyan kitűzte a tárgyalás napját. Január 22-én döntés születhetett volna. Vagy akár június végéig volt rá idő. Így most tudnánk hányadán állunk! De megvárták, míg nem lesznek elegen. Tehát ez már a második eset volt, amikor kibújtak a felelősség alól. Másodszor követtek el mulasztást. Megint nem léptek föl idejében az alkotmány védelmében.
Azzal a nézettel sem tudok egyetérteni, ha a taláros testület úgy döntött volna, hogy a törvény nem alkotmányellenes, rosszabb helyzetbe kerültünk volna. Így további lépéseket és érveket lehetett volna fölsorakoztatni a nemzetközi fórumokon. Ugyanis mindenki számára világos lett volna, hányadán állunk. Ezt az öngyilkosságot azonban a bírák nem merték vállalni.
Most az elnök-asszony hiába ráncolja homlokát, bizony többrendbeli mulasztásukat csakis alibizmusként könyvelhetjük el. És ez még nagyon enyhe kifejezés. Az AB ugyanis ilyen módon a jogállamiság ellen dolgozik, azt ássa alá esküjével ellentétben. Mellesleg, lejáratják magukat. Lehet, hogy a törvény betűjének formálisan eleget tettek, de vétettek annak szelleme ellen. Többségükben jól fizetett gyevi bírókként viselkednek, de nyugodjunk csak meg, azért látástól vakulásig dolgoznak. Arcuk verejtékével keresik meg a pénzüket. A régi reklámszöveget is adaptálhatjuk: „Amíg ön alszik, az AB dolgozik!” Itt a mese vége. Aki nem hiszi, járjon utána!
Balassa Zoltán, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”48800,48791,48708,48691,48673,48671″}
