A Nyíregyházán lezajlott 52. Közgazdász Vándorgyűlés kilenc szakmai szekciója közül az egyikben részletesen bemutatták, hogy Magyarországon miként alakul az Európai Unió fejlesztési forrásainak felhasználása a 2014-2020 közötti időszakban. Bemutatták a készülő nemzeti fejlesztési terv legfontosabb célkitűzéseit. Kiváló lehetőséget kínált ez arra, hogy összevessük Szlovákia készülő nemzeti fejlesztési tervével, a pályázók szemszögéből mely területeken mutatkoznak lényeges eltérések.
Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy Magyarországon az előző, 2007-2013 közötti uniós fejlesztési időszakban a források csupán 16 százalékát használták fel gazdaságfejlesztésre. Tervek szerint a 2014-2020 közötti időszakban ez az arány felkúszik 50 százalék fölé. Szlovákiában hasonló adat sehol sem lelhető fel. Az előző időszak teljesítése tekintetében sem, a következő időszakra vonatkozó tervekben sem. Egy biztos: amikor az év elején Brüsszel elküldte az Európai Unió 28 tagországa számára a pozíciós levelet, amely tartalmazta az egyes országok számára szóló javaslatot, mely szakterületeken milyen forráselosztást látna szívesen az egyes nemzeti fejlesztési tervekben, Budapest ennek megörül, Pozsony már kevésbé. Ugyanis Brüsszel mindkét ország számára azt javasolta, hogy helyezzék előtérbe a gazdaságfejlesztést, következményeként pedig a munkahelyteremtést. Pozsony eredetileg nem számolt olyan nemzeti fejlesztési tervvel, amely nagyobb részt a gazdaságfejlesztésre helyezte volna a hangsúlyt. Továbbra is inkább előtérben hagyta volna az infrastruktúra-fejlesztést. Az arányokat illetően talán emiatt tapasztalható titkolózás. Az Európai Bizottság eddig egyik ország számára sem hagyta jóvá a 2014-2020 közötti időszak nemzeti fejlesztési tervét.
Térjünk vissza Nyíregyházára. A Közlekedési Operációs Programon belül Magyarország elérte, hogy az európai folyosók TEN-T hálózatán kívüli utak fejlesztése is támogatást kaphat Brüsszelből. Hasonlóan lesz ez Szlovákiában is, csupán Pozsony nagyrégió és Közép-Magyarország régiója az a kivétel, ahova közlekedésfejlesztésre az unió nem juttat forrásokat, a régiók viszonylag jelentős gazdasági ereje végett. Magyarországon megszűnik a fejlesztési pólusok rendszere. Ezentúl az ötezer lélekszám alatti települések és az ott tevékenykedő intézmények, vállalkozók is pályázhatnak uniós támogatásra, megszűnik tehát a korábban művileg megszabott korlát. Szlovákiában továbbra is fennmarad a fejlesztési pólusok rendszere, ilyen tekintetben továbbra is kirekesztő lesz a támogatás rendszere számos város és község számára, nem is beszélve a közepes és kisebb községekről.
Az Európai Unió alapvető gyakorlata: vállalkozás nem pályázhat vissza nem térítendő támogatásra, csak hitelre. Igaz, kedvezményes kamatlábú uniós hitelre. Szlovákiában ez így lesz a jövőben is, hiszen itt nem kezdeményezték e gyakorlat módosítását. Magyarország kezdeményezte sőt, elérte a kompromisszumot, vegyes támogatási rendszer lesz ott a jövőben. Amennyiben a vállalkozó 100 millió forint uniós támogatásra jogosult, akkor 50 milliót vissza nem téritendő támogatás formájában, a másik ötvenet visszatérítendő hitel formájában kapja meg.
Ezen felül Budapest fontos korrupció-ellenes intézkedéseket is bevezet: a pályázatok adminisztratív költsége (vagyis a projektmenedzser jutaléka) a támogatás legfeljebb 2,5 százaléka lesz a jövőben az eddigi 6-8 százalék helyett. A projektmenedzsment a spekulánsok részére tehát kevésbé lesz vonzó, mint eddig. Ráadásul a jutalékot nem lehet előre felvenni, mint eddig, hanem folyamatosan a projekt előkészítése és megvalósítása során. A pályázatok kiválasztása, értékelése is megváltozik, a szubjektív elemek ki lesznek az értékelési rendszerből iktatva. Sőt, olyannyira átlátható, transzparens lesz az értékelési rendszer, hogy a pályázat leadáskor a pályázó 99 százalékos valószínűséggel tudni fogja, hogy eredményes lesz-e a pályázata vagy nem. Teljesíti-e az objektív kritériumokat, van nem. Nos, Szlovákiában az imént felsorolt intézkedésekről, amelyek a pályáztatás fokozott tisztaságát szavatolnák, nem tudok. Valószínűleg továbbra is fennmarad a részben szubjektív elbírálási rendszer, amelyben a pályázót hosszabb időre várakozásra, szorongásra ítélik a pályáztatók, a kiértékelést, az eredményt illetően.
Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke
