Az utóbbi néhány napban több levél is érkezett a Felvidék.ma szerkesztőségi címére, melyekben olvasóink a párizsi terrortámadással kapcsolatos vélemények hiányát kérik számon hírportálunkon. Egyesek már-már cenzúrát emlegettek, noha erről szó sincs.
Való igaz, egy összefoglalón túl – amely elsősorban a szlovákiai visszhangokat szedte össze – nem adtunk közre véleménycikkeket az elmúlt napokat uraló témával kapcsolatban.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy nincs véleményünk.
Ami engem illet, nagyon is van, de felteszem, ezúttal sem sikerül megfelelnem az általános elvárásoknak. Én ugyanis nem vagyok Charlie, és sohasem akarok az lenni, még jelképesen sem. Mert számomra ez a lap nem a szabadságot, hanem a felelőtlen szabadosságot szimbolizálja. Azt az elkorcsosult nyugati liberális idiotizmust, amiről úgy érzem, szétveri Európa keresztény kultúráját, kikapcsolja immunrendszerét, és ezért életveszélyesnek tartom.
Lehet, hogy a humorérzékemmel van baj, de én nem tudok jókat röhögni mások vallását, hitét, meggyőződését sértő olcsó, silány gúnyrajzokon. Azokkal pedig végképp nem tudok azonosulni, akik a saját hitemből gúnyt űzve keresik mindennapi betevőjüket. Akkor sem, ha ezért bestiális módon levadásszák őket – mint ahogyan Párizsban is történt. Ami persze döbbenetes, megrázó élmény volt, különösen a magatehetetlenül a földön fekvő rendőr hidegvérrel elkövetett, teljesen értelmetlen kivégzése. No, nem mintha bármilyen kivégzésnek vagy gyilkolászásnak lehetne megalapozott, elfogadható oka. De legalább olyan döbbenetes az is, ahogy szinte rögtön az eset után beindul az „ipar”, amely megpróbálja ebből a lehető legtöbb hasznot kihozni. A néhány tízezres példányszámból immáron hárommillió lett, de ami a legdurvább: kijelentették, hogy továbbra is fognak Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrákat közölni. Ha ez jelenti a sajtószabadság melletti bátor kiállást, akkor én egy gyáva cenzor vagyok …
Különben is, az alapvető erkölcsöt, emberi tisztességet – alapuljon az Jézus, Mohamed, Buddha vagy csak egyszerűen a Természet tanításán is – messze többre tartom, mint bármely ember kreálta (s így szabadon értelmezhető, kifacsarható) szabadságjogot. És a Charlie szerkesztői ettől a kategóriától nagyon messze álltak.
Visszatérve a Felvidék.ma -ban meg nem jelent véleményekre: a hírportál alapvetése, mondhatni hitvallása, hogy a világ híreiről kismilliónyi híroldal szól, viszont a Felvidékkel, kizárólag a Felvidékkel csak nagyon kevesen foglalkoznak. Ezt a hiányt kívánjuk a magunk szerény eszközeivel betölteni mi. Mint küldetést.
Válogatnunk kell tehát a hírek között. Persze nem kell sok furfang hozzá, hogy bármilyen világeseményből úgymond felvidéki hírt csináljunk, hiszen hogyne érintenének bennünket is a világ dolgai. Párizs, Ukrajna éppúgy, mint Szíria, az arab tavasz és mindazon események, amelyek egyelőre beláthatatlan következményei elemészthetik szűkebb pátriánkat is …
De hogy magam is eleget tegyek a magunk elé kitűzött elvárásnak: Szlovákiát Robert Fico képviselte Párizsban a január 11-i vasárnapi terrorizmus elleni történelmi tiltakozó felvonuláson, melyen a meghívott állam- és kormányfők vonultak az élen.
Szűcs Dániel, Felvidék.ma
Fotó: tasr {iarelatednews articleid=”51064″}
