Első ránézésre talán keveseket hoz lázba a téma: adatvédelem. Jó, talán második ránézésre sem. Pedig ha valakit, akkor Önt, kedves elektronikus médiatartalmat fogyasztó olvasó, egészen biztosan közvetlenül is érinti a dolog. Amennyiben pedig e rövid cikk alján hozzászólásában még el is küldené melegebb éghajlatra e sorok íróját (lehet, nem is alaptalanul), akkor – immáron a közösségi hálózatok világának aktív polgáraként – rendelkeznie kell néhány alapismerettel a személyes adatokkal kapcsolatos felhasználási szabályokról. Még ha ez így, ebben a formában nem is tudatosult eddig.
Az adatvédelem olyan része mai megkettőzött – online és valós, gyakran ebben a sorrendben – életünknek, amelyről bár érezzük, hogy fontos, nem tudunk vele igazán mit kezdeni. És szinte biztos, hogy nem fordítunk rá kellő figyelmet. Érzékelték ezt az európai döntéshozók is, ezért döntött úgy az Európa Tanács még 2007-ben, hogy január 28-a legyen az adatvédelem európai napja. 1981-ben ezen a napon írták alá az ET strasbourgi adatvédelmi egyezményét (az ún. 108-as egyezmény), amely nemzetközi dokumentumként először nyilvánította ki a polgároknak személyi adatokhoz fűződő alanyi jogát.
Az idén immáron nyolcadik alkalommal megtartott tematikus napon az adatvédelemmel foglalkozók azt szeretnék elérni, hogy az emberek megértsék és jobban hasznosítsák az e területen őket megillető jogokat. Szlovákiában az Adatvédelmi Hivatal ebből az alkalomból nyílt napot is rendez: január 28-án várják az érdeklődőket a hivatal munkatársai, akik személyesen válaszolnak a látogatók kérdéseire, tájékoztatást nyújtanak a témára vonatkozó szabályozásról, hasznos, praktikus tanácsokat adnak az adatvédelem kapcsán felmerülő problémákra.
Az Európai Unió jogi boszorkánykonyhájában jelenleg is dolgoznak az átfogó európai adatvédelmi szabályozás teljes megújításán, új alapokra helyezésén. A hatályos jogi keret ugyanis egy 1995-ben elfogadott irányelv (95/46/EK), amely tulajdonképpen még az internetes őskor hajnalán született. Vagyis egy egészen más korszak egészen más kihívásaira adott válaszokat. A mai világban, amikor az élet számos más területével együtt bizony a fekete zóna, a bűnözés egy jelentős része is áttevődik az online szférába, a 95-ös irányelv már nem elégséges a megfelelő válaszadásra. A következő szint egy átfogó EU-rendelet, amely – ha elfogadják – közvetlenül is alkalmazandó lesz valamennyi tagállamban. A jogharmonizációnak ezt a legmagasabb szintjét mindenképpen megköveteli e terület legalapvetőbb tulajdonsága: hogy tudniillik az online (adat)forgalom nem ismer országhatárokat. És nem csak arról van szó, hogy azonos szabályok alapján kell majd eljárni az adatkezelőknek az adatok rögzítése, tárolása, feldolgozása során, de jóval nagyobb hangsúlyt kapnak az érintettek jogai is. Ezek közül kettő emelendő ki: egyrészt a kifejezett hozzájárulás elve, a másik pedig az ún. „felejtéshez való jog”. Utóbbival kapcsolatban jelenleg is élénk vita zajlik, különösen a Google óriáscég keresőjével kapcsolatosan. Vagyis: lesz-e lehetőségünk kiköszörülni egy hirtelen felindulásból elkövetett virtuális csorbát. Minden bizonnyal a trollkodás nyomait nem lehet eltüntetni ezután sem – és ez jól is van így – , de arra már lehetőség lesz, hogy a rólunk jogtalanul tárolt adatok törlését – és azok harmadik felek részére való hozzáférhetőségének lehetetlenné tételét – elérjük a szolgáltatótól (adatkezelőtől).
A rendelet elfogadása azonban folyamatosan halasztást szenved, az eredeti céldátum – 2014 tavasza – már rég elúszott. Talán idén. Ami azt jelenti, hogy legalább két évig még nem lesz új, hatályos adatvédelmi rendeletünk.
Addig is – és aztán is – mindenkinek a saját felelőssége, hogy mennyit oszt meg magából a nagyvilággal…
szd, Felvidék.ma
