„A február 7-i népszavazás előtt a fogalmakat szándékosan összemosók véleményétől forog az amúgy is megviselt gyenge gyomrom” – mondja Polgár Hajnalka, a Somorja Hangja polgári társulás tagja.
„Felháborít, hogy a szlovákiai magyar közbeszédben a Magyar Közösség Pártján azt kérik számon, hogy nem képviseli a homoszexuálisokat, amikor az is kisebbség. A szexuális orientáltság szerinti kisebbség egy lapon említhető, avagy ugyanolyan, mint a nemzeti közösségekhez való tartozás? Akkor adjunk nekik létszámuknak megfelelő nagyságú területi autonómiát, és mindenről, amit ott reprodukálnak, arról bátran rendelkezhetnek” – mondja ki őszintén a véleményét.
Polgár Hajnalka szerint a nemzeti kisebbség és a homoszexuálisokhoz tartozó kisebbség nem hasonlítható össze.
„A Magyar Közösség Pártja a magyar közösségnek a pártja, függetlenül attól, hogy a magyar kulturális hagyatékot tisztelő közösség egyes tagjai katolikus, református, evangélikus, buddhista, vagy egyéb vallásúak, avagy férfiak, nők és gyermekek, azaz emberiség halmazában a sok nemzet közül nem mást, mint a magyar közösségi érdekeket hivatott képviselni. A mi közösségünkben is vannak a heteroszexuálistól eltérő szexuális orientáltságúak is, de a szexuális orientáció nem a nemzeti identitástól függő, mert a szexuális orientáció nem nemzeti hovatartozás kérdése, hanem az emberiség fajfenntartási kérdése” – fejtegeti Polgár Hajnalka. „A fajfenntartás szempontjából természetellenes szexuális orientációk előtérbe helyezése a heteroszexuális életvitellel szemben nemzetstratégiai szempontból önpusztító hatású. Aggódva figyelem a többségi heteroszexuálisokkal szemben a szexuális kisebbség térnyerését” – mondja, és megismétli: „A nemzeti közösségek és a szexuális orientáció szerinti kisebbségek között párhuzamot vonni teljesen abnormális dolog, mert összehasonlíthatatlan.”
És felteszi a kérdést: „Egy magát valamely nemzeti közösség pártjaként aposztrofáló párt hogyan támogathatná a közössége önpusztítását, tradícióinak galád megcsonkítását, elferdítését?” Úgy véli, a szexuálisan másként orientált is lehet elkötelezett hazafi, és mély nemzettudattal rendelkező egyén, aki szereti és ápolja felmenői kulturális örökségét, és tiszteletben tartja közössége tradícióit, de abszurdnak tartja a nem heteroszexuális párok részére a gyermekek örökbefogadásának az engedélyezését.
A szociálisan hátrányos helyzetű családokban sínylődő, a csonka családokban felnövő és a családon belüli erőszak áldozataivá váló gyerekek helyzetéről beszélni kell, mert ez mind valós társadalmi probléma, véli Polgár Hajnalka, de hangsúlyozza, hogy erre a problémára nem az a megoldás, hogy homoszexuális párok adoptáljanak gyerekeket. A homoszexuális kapcsolatok sem tartósabbak a heteroszexuális párkapcsolatoknál (sőt), és a gyermek még inkább kiszolgáltatott helyzetbe kerül.
Azt javasolja, hogy a valós társadalmi családi problémákat, a szegénységet, az értékvesztést, a kilátástalanságot, a házastársak kölcsönös tiszteletének hiányát kísérjük nagyobb figyelemmel, és ezekre is keressük a megoldást.
Végül arra figyelmeztet, hogy aki nem szavaz, és hozzájárul a népszavazás érvénytelenségéhez, az 3 évre szabad kezet ad a balliberális kormánynak a tradicionális családok helyzetét nehezítő bármilyen törvény elfogadására (melyet az EU már most erősen forszíroz), amit aztán már csak tétlenül figyelhetünk, mert ugyanabban az ügyben nem írható ki három éven belül népszavazás, hiszen a mostani eredménye vagy eredménytelensége három évre kötelez. „A döntés lehetősége mindenkinek megadatott, és mindenkinek viselnie kell a döntése következményeit is”.
Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”51515,51513,51504,51502,51460,51431,51385″}
