A beszélgetésen a legtöbb résztvevő felidézte a rendszerváltáshoz vezető folyamatokat. Peter Zajac szlovák irodalomtörténész, volt szlovák parlamenti képviselő, a berlini Humboldt Egyetem kutatója felidézte, hogy 1968-ban a Varsói Szerződés csehszlovákiai katonai beavatkozásának idején Nyugat-Németországban dolgozott egy gyárban, ahol a munkásokból nem felháborodást vagy az elnyomottak iránti szolidaritás érzését váltotta ki a bevonulás híre, hanem félelmet, és meg voltak győződve arról, hogy Csehszlovákia után Nyugat-Németország lerohanása következik. Hozzátette, hogy szerinte jelenleg is megmutatkozik ez a félelem és a belőle fakadó „békéltető” hozzáállás a német társadalomban, ami a német külpolitikát is meghatározza.
A közép-európai térség népeit a történelem mellett az utóbbi 25 év tapasztalatai is összekötik, például a svájci frank alapú hitelek Nyugat-Európában ismeretlen gondja – mondta Szájer József csütörtökön, február 5-én Berlinben egy pódiumbeszélgetésen, amelyen az 1989-es fordulat magyar, német, lengyel, cseh és szlovák résztvevői beszélgettek arról, hogy a visegrádi országok miként járultak hozzá Németország újraegyesítéséhez.
A Fidesz alapítói közé tartozó európai parlamenti (EP-) képviselő hangsúlyozta, hogy ugyan még mindig sok minden választja el Közép-Európa népeit, de a régióban élő emberek „mégis jobban megértik egymást és egymás életét”, mert az 1989 előtti 40 év és az 1989 óta eltelt évek is „hasonló élményeknek tettek ki bennünket”.
Ilyen élmény, amikor „bizonyos nyugat-európai bankok svájci frank alapú hitelekkel etetik” a térségben élőket „Horvátországtól Lengyelországig”, vagy éppen az, amikor multinacionális vállalatok a kontinens nyugati felében forgalmazott termékeknél gyengébb minőségű árut próbálnak eladni – mondta Szájer József.
Amikor az EP-ben ilyen ügyekről zajlik vita, „a nyugat-európai kollégák nem is értik, hogy miről beszélünk” – tette hozzá az Európai Néppárt EP-frakciójának alelnöke.
Az európai egyesülésért és közép- és kelet-európai népek integrációjának előmozdításáért dolgozó német Adalbert Alapítvány kezdeményezésére a berlini magyar nagykövetségen rendezett tanácskozáson Hans Süssmuth történész, az alapítvány elnöke kiemelte, hogy alapos feldolgozásra érdemes téma a visegrádi négyek országaiban és az egykori NDK-ban kibontakozott ellenzéki mozgalmak kapcsolatainak története, és az a kérdés, hogy ez a személyes kapcsolatokon alapuló hálózat miként segített hozzá a berlini fal ledöntéséhez és Németország újraegyesítéséhez.
A több mint százfős közönség – köztük diplomaták és német parlamenti képviselők – előtt zajlott beszélgetés másik magyar résztvevője, Erdődy Gábor történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, volt német és vatikáni nagykövet Antall József néhai kormányfő külpolitikájáról szólva kiemelte, hogy a rendszerváltás utáni Magyarország első miniszterelnöke az európai egység eszméjének „fanatikus híve” volt, és kortársaihoz képest nagyon korán felismerte, és a magyar külpolitikai stratégia alapjának tekintette, hogy „Európa egysége elképzelhetetlen Németország újraegyesítése nélkül”.
mti nyomán Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”50007,49975,49871,36810,30957″}
