Újabb léleképítő ötlettel és számos érdekes, tartalmas cikkel köszönti Olvasóit a Magyar Református Presbiteri Szövetség lapjának idei első, 24 oldalas száma. Nyolc oldal tetején, a fejléc fölött Igék, énekrészletek olvashatók, az oldalak tartalmához illeszkedően. Rovatcímek helyett Igék, de a rovatok is megmaradtak új üzeneteikkel. Az évindító köszöntőt Dr. Békefy Lajos írta, a Kálvin által is többször idézett Római levél 8,31. versére utalva: „Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk?”. Felidézi a genfi reformátor szép szokását, hogy újesztendei, nem pedig „szilveszteri” (!) igehirdetéseiben a mindenen felül vagy túl-emelő kegyelem ígéretébe kapaszkodva tekintett előre szószékéről és otthona ablakából. S mint a magasan szárnyaló sasok, nagyon messze látott. A cikk felidézi Kálvin öt újesztendei levelét a lengyel nemességhez, akiket emlékeztetett az evangéliumi hitújítás államformáló és nemzetmegtartó erejére. Olvashatjuk még reformátorunk századokon átívelő újévi genfi imáját, s megtudjuk: Kálvin nem karácsonykor, hanem újévkor küldött ajándékot, jókívánságaival együtt azoknak, akik gondolkodásához, hitéhez, szívéhez közel álltak. Karácsonykor pedig az Egyetlen Igazi Ajándékot ünnepelte: Jézus Krisztust. A cikkhez szervesen társul a reformáció 500. évfordulójára írt sorozat újabb része, a „Református vagy – mit jelent ez neked?” kérdéskörben, amit a szerző presbiteri alkalmakra ajánl megbeszélésre. A rovatok most is sokrétű szellemi-lelki kínálattal jelentkeznek. Dr. Viczián Miklós az Úr Jézusról szóló tanúskodás igei összefüggéseit taglalja, Dr. Papp Vilmos Azt olvastam a Bibliában sorozatának 20. része a kölcsön, hitel, kamat, pénzforgalom bibliai szemléletét nyújtja szellemesen, röviden, érthetően. Az ő neve jegyzi az 50 éve elhunyt Schweitzer Albertre emlékező cikket, miként a „Sorsok – énekeink hátterében” 4. írását is, ami a Hanván hant alatt hamvadó református papköltőre, énekszerzőre, Tompa Mihályra fordítja lelki szemeinket. A karácsony előtt 5 éve elhunyt íróról, Tüskés Tiborról is megemlékezik egy írás, aki a Kádár-korszak csúcsán a Népszabadságban volt bátor cikket közölni autóbusznyi református hívő akkor meglehetősen kockázatos burgenlandi, szlovéniai jószolgálati kirándulásáról. Apostagi Zoltán hűségesen és találékonyan folytatja Augustinus örökségének időszerű megszólaltatását Apropó-jában a birtoklás és ajándékozás kölcsönhatásáról. A Magyar Presbiter 1943. decemberi számát idézi fel Dr. Kis Domokos Dániel a Lónyay Gimnázium „felavatásáról”. Kövespataki László Nyitott szemmel c. rovatában a másságról írt gondolatainak záró tanulságait közli. A presbiter könyvespolcára ajánlja a szövetség főtitkára a kübekházai református polgármester, Dr. Molnár Róbert könyvét, melynek címe: Őrhelyemre állok! A legfontosabb szövetségi eseményeket sorjázza végig Szövetségünk életéből rovatunkban Váczi Gábor. Ugyanő emlékezik meg személyes hangvételű írásában Dr. Nagy István professzor, ny. főigazgatóról halála okán. A törzsanyagát ennek a számnak is a különböző presbiteri-szervezeti alkalmakról szóló beszámolók, illetve kárpát-medencei kitekintésünk alkotja. Kárpátaljától Hollandiáig, Kolozsvártól Sátoraljaújhelyig, Hadadtól Békésig. A Nagykárolyi Ref. Egyházmegye Presbiteri Szövetsége Hadadon konferenciázott, a presbiterek szerepéről a beteglátogatásban. A békési találkozón egyházunk jövőjéről tanácskoztak a felelős gyülekezeti elöljárók, hangsúlyozva: a jövő záloga a gyülekezettudatos egyház és az egyháztudatos gyülekezet. A sátoraljai cigánytestvérek konfirmációjáról képes, eleven hangú beszámolót olvashatunk a Szövetség elnökének tollából. Izgalmas és programadó részletet kapnak az Olvasók Erdély új főgondnokának, Dr. Dézsi Zoltán tanárnak, filozófusnak a gondolataiból az Üzenet c. erdélyi lap főszerkesztőjének, Somogyi Botondnak az interjúja alapján. Tudósítást olvashatunk vezető nemzetközi református szervezetek képviselőinek látogatásáról a háborús veszélyeket szenvedő Kárpátalján, ahol sor került a 90 éves, Gulágokat járt Gulácsi Lajos püspök köszöntésére, amihez ezúton lapunk is áldáskívánással csatlakozik. Knolné Tüski Gabi írása Hollandiából a gyülekezeti szolgálatok és a család egyeztetésének olykor nem könnyű feladatáról szól gyakorlatiasan. A böjti időszakról tanít Dr. Győri István írása, jó híreket kapunk a sárospataki presbiter-, és gyülekezeti munkás-képző főiskoláról is. Bibliaismeretet és önismeretet fejleszt a pataki képzés bibliaismereti tananyaga, amiről az intézmény egyik professzora, Dr. Fodor Ferenc tájékoztat. „Mini tárcával” jelentkezik zempléni vonatos „missziói útjáról” Juhász Valéria, s a kísértésekről osztja meg igei gondolatait Dr. Ritoók Zsigmond. Élményszerű jelentést írt az évbúcsúztató főtitkári értekezletről Dr. Szilágyi Sándor, melyen Petrőczi Éva író, költő, tanár mutatta be „Szürkeháj” c. legújabb kötetét, aminek méltatását Farkas Márta közli a lap hasábjain. Dr. Gál Imre dunántúli presbiter ír a felebarátok, az emberek Ige szerinti megszólításának fontosságáról. A vasárnap nem vásárnap ma ismét nagyon aktuális megkülönböztetésének a fontosságát bizonyítja eddig alig ismert történelmi példákkal Papp Vilmos. Megtudjuk, hogy a Szövetség karácsonyi köszöntésként W. Gitt, A csodálatos ember c. művét juttatta el a Parlament tagjainak. Tekintetünket a jövő és a lassan kibontakozó naptári, valamint lelki tavasz felé emeli R. Bohren imádságra ösztönző gondolatfutama a nyitó oldalon, Túrmezei Erzsébet Te vagy a tavaszom c. verse, Kl. Douglass néhány magvas gondolata az egyház jövőjéről, valamint Dr. Szilágyi Sándor záró oldali írása Töprengés virágvasárnapon címmel. Két fontos konferencia meghívóját is kézhez kapjuk ebben a számban, a 35. dunamelléki presbiteri konferenciáét, amire március 28-án kerül sor Bicskén, s a várhatóan fontos döntéseket hozó évi közgyűlésről, amire március 14-én kerül sor Budapesten. Öveges József professzor lelki aforizmája és a Dr. Gál Imre által közölt Imák családomért is segítik az olvasókat a vezércikk hitbeli ígéreteken alapuló emelkedő horizontjának mind többrétű megtapasztalásában.
A keresztyénüldözés miatt is főhírekben szereplő Közel-Kelet gyermeki és felnőtt jajkiáltástól, meg fegyverropogástól fájdalmas hírözönében biztató hang az egyiptomi kopt Maggie Mama gyermekmentő szolgálatának és szárnyaló imáinak szelíd hangja, s az a számos, üzenetértékű fotó, ami ezt a számot oly sajátos látványba öltözteti. A csend titkáról szólnak kopt testvérünk szavai, meg arról, hogy „amikor megsimogatok egy szegény gyermeket, Jézus Krisztust érintem meg benne. Amikor meghallgatok egy ilyen gyermeket, Isten szívét hallom dobogni, melyből árad az emberség. Minden gyermek szívében templomot építünk…”. Simogatunk- e így, odafigyelünk-e így, építünk-e így a Kárpát-medencében mi is templomokat a szívekben? Tegyétek így, tegyétek ezt! – hívja Jézus Krisztus szolgálatába a mintegy 35 ezer magyar református presbitert a Nílus partjáról a 100 ezer szegénygyermek lelki édesanyja, a Nobel Béke-díj esélyese, az árvaház,- és iskola alapító Maggie Gobran…
dr Békefy Lajos, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”50420,47892,44368″}
