Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) általános konferenciája 1999 novemberében (30C/62) nyilvánította „az anyanyelv nemzetközi napjává” február 21-ikét. Az anyanyelv nemzetközi napját 2000 februárja óta minden évben megünneplik, hogy ezáltal támogassák a nyelvi és kulturális diverzitást és a nyelvi sokszínűséget.
Az ünnep azért került éppen erre a napra, mert ezzel emlékezünk egy 1952-es eseményre. Banglades (akkori nevén: Kelet-Pakisztán) fővárosában, Dakkában egyetemisták tüntettek a bengáli nyelv, anyanyelvük hivatalossá tétele mellett, s a rendőri sortűz következtében néhányan meghaltak.
Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója az anyanyelv nemzetközi napjának 15. évfordulója kapcsán mélyebb megfontolásra érdemes üzenetet tett közzé „Befogadó oktatás a nyelv eszközével – a nyelv számít” címmel.
Üzenetének központi gondolata, hogy a 2015 utáni globális célok között prioritást kell élveznie az információkhoz való hozzáférésnek, az élethosszig tartó tanulás biztosításának és a minőségi oktatásnak, miközben az oktatáshoz való hozzáférés kiszélesítésére, az egyenlőségre és a befogadó megközelítésre kell törekedni. „E célok elérésnek alapvető feltétele az anyanyelvű oktatás – a tanulási folyamat megkönnyítése érdekében. Ez a nap mindannyiunk számára kiváló alkalom arra, hogy felemeljük szavunkat az anyanyelv oktatásának fontossága mellett, a tanulás minőségének javítása érdekében, azért, hogy elérjük az elérhetetlent” – áll a főigazgató záró soraiban.
Magyar anyanyelvünk
A globalizáció következtében rohamosan növekednek a kis nyelvekre leselkedő veszélyek. Az UNESCO szerint ebben az évszázadban a kihalás veszélye fenyegeti a világon beszélt hatezer nyelvnek több mint a felét, miközben világnyelvként feltartóztathatatlanul hódít az angol. Ahhoz, hogy egy nyelv önálló életet élhessen, meghatározott számú beszélő szükséges, bizonyos lélekszám alatt a nyelv elhalásának folyamata megállíthatatlan. A feltételezések szerint manapság kéthetente-havonta hal ki egy nyelv.
Kicsi Sándor András, a Kihalt nyelvek, eltűnt népek (2014) című könyv szerzője a nyelvhalál három fő típusát különbözteti meg. Hirtelen nyelvhalálnak azt nevezi, amikor a szóban forgó nyelvet használók háború, járvány vagy természeti katasztrófa következtében semmisülnek meg. A nyelvvesztés vagy nyelvcsere kisebbségi helyzetben, zsarnoki elnyomás, etnikai tisztogatás során válhat egy közösség önvédelmi stratégiájának részévé, a beszélők többnyire politikai nyomásra hagynak fel anyanyelvük használatával. Az átmeneti kétnyelvűséggel jellemezhető nyelvvesztés pedig az anyanyelv fokozatos visszaszorulása, funkcióinak feladása egy domináns nyelv – többnyire államnyelv – javára. Magyar nyelvterületen e tudományágnak talán legavatottabb kutatója a kolozsvári Péntek János professzor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
A magyar nyelv az uráli nyelvrokonság révén mintegy 3000 éve önállósult. A 11. századtól szokás a folyamatos magyar írásbeliséget számítani, bár Magyarországon 1844-ig a latin volt a hivatalos nyelv. Jelenleg a magyar anyanyelvűek számát a világon 14-15 millió körülire becsülik. Anyanyelvünkben egymillióra tehető a szavak száma, a Magyar értelmező kéziszótár ebből csupán 75 ezret tartalmaz. Kiss Gábor nyelvész kutatásai szerint a magyar közszavak száma 500 ezerre tehető, egy átlagos felnőtt magyar mintegy 200 ezer szót ért meg és 10 ezer szót használ.
A magyart – a herderi jóslat ellenére – nem fenyegeti az eltűnés veszélye, sőt 2004 májusától, hazánk EU-csatlakozásától az Európai Unió hivatalos nyelveinek is egyike. Az anyanyelv használata uniós állampolgári jog, a kulturális sokszínűség biztosítéka. Különösen fontos jogról van szó, mert a felmérések szerint az unió polgárainak többsége kizárólag anyanyelvét beszéli. Az EU egyik célja, hogy az anyanyelvén kívül mindenki legalább két idegen nyelvet is elsajátítson.
Magyarországon – Európában egyedülálló intézményként – 2008. április 23-án a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sátoraljaújhelyhez tartozó Széphalmon, a nyelvújító Kazinczy Ferenc egykori gyümölcsöskertjének helyén felavatták a Magyar Nyelv Múzeumát, amelyben – korszerű hang- és látványelemek kíséretében – állandó kiállítás mutatja be anyanyelvünk múltját, jelenét és reményteljes jövőjét.
mti nyomán Felvidek.ma {iarelatednews articleid=”51958,51885″}
