(Képgalériával frissítve) A Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) társulás elnöksége április 12-én, Budapesten az Országgyűlés Esterházy-termében tartotta elnökségi ülését. Erről az eseményről kérdeztük Pogány Erzsébetet, a társulás igazgatóját.
Pogány Erzsébet elmondta, a társulást a felvidéki közéletben aktív 17 szervezet alkotja, az elnökségben a tagszervezetek egy-egy delegáltja dolgozik, többségében az elnökök. Amikor Duray Miklós, a társulás elnöke úgy döntött, hogy április 12-ére, a Felvidéki Magyar Kitelepítettek Emléknapjára hívja össze az elnökséget, akkor már ismert volt, hogy a Rákóczi Szövetség a parlament felsőházában megemlékezést szervez, egyben a témában kiírt diák-pályázat értékelése, díjkiosztó ünnepsége is itt zajlik.
„Úgy láttam, a Rákóczi Szövetség is nagyra értékelte, hogy a SZAKC elnöksége majdnem teljes létszámban (a 17 elnökségi tagból tizenöten) jelen volt az ünnepségen. Számunkra pedig felemelő volt, hogy ilyen nagyszerűen megszervezett megemlékezés részesei lehettünk, ezúton is köszönjük a Rákóczi Szövetség elnökének, Halzl Józsefnek és főtitkárának, Csáky Csongornak a szívélyes fogadtatást” – nyilatkozta portálunknak Pogány Erzsébet.
A felsőházi teremben tartott méltóságteljes emlékülés után valamennyi résztvevő fogadáson vett részt, az Országgyűlés elnökének vendégeként, akit Gulyás Gergely alelnök „helyettesített”, mert – mint ismeretes – Kövér László Komáromban, a Kecskés László Alapítvány rendezvényén a felvidéki kitelepítettekkel együtt emlékezett meg április 12-éről, az 1947-ben kezdődött meghurcolásokról.
A Szövetség a Közös Célokért elnökségi és ellenőrző bizottságának tagjai, valamint munkatársai ezután a Nemzeti Összetartozás Bizottság üléstermében, az Esterházy Jánosról elnevezett teremben tartották meg idei első elnökségi ülésüket.
Arról, hogyan zajlott az elnökségi ülés, a SZAKC igazgatója a következő tájékoztatást adta:
A résztvevőket köszöntötte Pánczél Károly, a NÖB elnöke, örömét fejezte ki, hogy a felvidéki magyar közélet jeles képviselőit láthatják vendégül az Esterházy-teremben.
Az országgyűlés épületében az elsők között került sor a Nemzeti Összetartozás Bizottság tárgyalótermének névvel való ellátására, és nem véletlen, hogy a helytállásáról ismert felvidéki mártírról nevezték el. Itt kapott helyet Szabó Dezső fejét formáló szobor, hogy emlékeztessen, Minden magyar felelős minden magyarért. Örömmel hívta fel a figyelmet egy nem akármilyen sporteseményre, amelyre ő is készül: Április 30-án a felvidéki és erdélyi futball-válogatott Dunaszerdahelyen mérkőzik meg.
Ezután a nemzetpolitikában bekövetkezett változásokról, a magyar törvényhozás fontos döntéseiről nyújtott tájékoztatást. Úgy vélte, a felvidéki magyarság társadalmi és politikai célkitűzéseinek követésében mindent alá kell rendelni annak, hogy 2016-ban elkötelezett, méltó magyar képviselete legyen a szlovák parlamentben.
Az elnökség tagjai egybehangzóan megerősítették, hogy Pánczél Károly felvetése valóban a közéletünk legégetőbb gondja.
Duray Miklós szerint a Magyar Közösség Pártja és a civil társadalom szorosabb együttműködésének mechanizmusát kell sürgősen kitalálni.
Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke szerint a közösség erősítése érdekében helyi szinten és országosan is a civilekkel szervezett közösségi együttlétekre kell törekedni, mindenkinek a maga helyén.
Ezt erősítette meg hozzászólásában Pallag György, a Kárpátia Sport polgári társulás elnöke, aki az Aranycsapat Alapítvánnyal közösen évek óta szervezi a fiatal sportolók Kárpát-medencei szintű találkozóit, ahol szívesen látnák a politikai életünk képviselőit is.
Ladányi Lajos, a Zoboralja közhasznú társaság elnöke fontos fejleménynek tartja, hogy az MKP például a képviselőjelöltek kiválasztása terén is számít a civilekkel való együttműködéssel.
Knirs Imre, az Egy Jobb Komáromért egyesület elnöke a komáromi helyhatósági választások példáján mutatta be, hogy milyen gondokkal küszködtek, és a civil szervezetük végül a mögé az MKP-jelölt mögé állt be, sikeresen, akit az MKP hagyott el. De az első a közösségi érdek, ezt tartják szem előtt ma is az egyesület tagjai, mondta Knirs Imre.
Az elnökség tagjai kéréssel fordultak a NÖB elnökéhez, vizsgálják meg az illetékesekkel, hogyan lehet a támogatások elbírálását, utalását, az elszámolások elfogadását rugalmas eljárási rend alapján végezni, hogy ne kelljen a támogatott intézményeknek minden évben 3-4 hónapos „lyukat” befoltozni, mert ez a működésben zavart okoz, és a lényegi munka rovására megy.
Duray Miklós köszönetét fejezte ki a magyar kormány felé, hogy a nemzetpolitikai államtitkárság, a Bethlen Gábor Alap és még néhány kormányzati intézmény, jelentős összeggel segíti a felvidéki szervezetek működését.
„Sajnos rá vagyunk erre utalva, mert a felvidéki magyarság önerőből nem képes az intézményeit fenntartani, a szlovák állam pedig évtizedek óta tudatosan gyengíti a magyar közösséget.
Rosszabb kondícióban vagyunk, mint voltunk 1989 előtt” – mondta Duray Miklós, a társulás elnöke.
Ezt támasztotta alá hozzászólásában Wirth Jenő, aki a lévai Reviczky Ház példáján illusztrálta, hogy egy jól működő közösségi ház működéséhez az önkormányzat, a megye és a szlovák kormányhivatal vagy nevetségesen kis összeggel, vagy a támogatás teljes elutasításával reagál, miközben a közösségi helyre igény van. A ház fenntartását magyarországi hozzájárulással biztosítják.
Mézes Rudolf, a szülők szövetségének elnöke azt hangsúlyozta, otthon kell a saját portánkon rendet tenni. Szerinte a felvidéki magyarok nem éltek a lehetőséggel, és rossz bizonyítványt állítanak ki önmagukról, amikor az egyetlen magyar köztársasági elnök mögé nem sorakozott fel a teljes magyar közösség, és bár örvendetes volt Bárdos Gyula sikere, az ötvenezer szavazathoz még legalább ennyire van szükség, hogy megfelelő erőt mutassunk fel. Elszomorítónak tartja, hogy a magyarok köréből sokan támogatják Kiska alapítványát, akiről azt sem tudjuk kicsoda, és egyetlen nyilatkozatával sem vállalt sorsközösséget a felvidéki magyarokkal. Mivel lehetőség van az adónk 2%-ának felajánlásával önmagunkat, magyar szervezeteket erősíteni, ezt jobban be kell vinni a köztudatba.
A Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége nagy erőfeszítéssel közel akkorra összeget juttat el a 2%-ok összegyűjtésével az iskoláinkba, mint idén a Bethlen Gábor Alapnak a regionális programokra Felvidéknek szánt teljes összeg, ami 44 millió Ft-ot tesz ki. Ezer beérkezett pályázat közt szétosztva, ez az összeg semmire sem lesz elég, mutatott rá Mézes Rudolf.
Az elnökségi ülés egyik fontos napirendi pontja volt a Kárpát-medencei magyar civil háló építésére vonatkozó törekvések megvitatása.
Dániel Erzsébet, a Limes Anavum nánai polgári társulás elnöke elmondta, a társulás is, ő maga is szívesen állítja a SZAKC további erősítése szolgálatába a sokéves tevékenység során kialakult kárpát-medencei és felvidéki kapcsolatrendszerét.
Gubík László, a Via Nova ICS elnöke arról tájékoztatta az elnökséget, hogy az ifjúsági szervezetek hálója példaértékűen kiépült az egész Kárpát-medencében, és a Via Nova ICS a Cserkészszövetséggel közösen tevékeny tagja a MIK-nek. A Martosi Szabadegyetem idén július 8-12-én lesz, meghívta a SZAKC valamennyi tagszervezetét az eseményre.
Az elnökség elvégezte azokat a feladatokat, amelyeket az alapszabály előír, jóváhagyta a 2014 évi tevékenységről, gazdálkodásról szóló jelentést és a 2015 évi költségvetést.
„Felhatalmazást kaptam az elnökségtől, hogy egyeztessek Kolár Péterrel, a Csemadok kassai elnökével arról, hogy a SZAKC közgyűlését a 2015. november első hétvégéjén esedékes Kazinczy Napok idején tartanánk, Kassán. Tavaly a Martosi Szabadegyetemmel kötöttük össze a közgyűlést, de most az év vége felé egy másik tagszervezetünk, a Csemadok jelentős közéleti, nyelvészeti eseményét szeretnénk erősíteni, a választás a nagy múltú kassai Kazinczy Napokra esett” – tájékoztatott Pogány Erzsébet az elnökség döntéseiről.
További képek az ülésről megtekinthetőek a Képgalériában ITT>>>.
Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”48747,47271,40815″}
