Újabb tárlat megnyitójára került sor a Reviczky Házban. Április 17-én Gyarmati Mária Marianna – Aya festőművész mutatkozott be a lévai magyar közösségi házban.
A program elején Schubert Ave Mariaját adta elő Barbora Krišková, a partner Lévai Művészeti Alapiskola tanára fuvolán Klára Vitekovának, ugyanezen intézmény igazgatónőjének zongorakíséretében. Ezt követően Vörösmarty Mihály Szózatát szavalta mély átérzéssel Levák Anikó, a Juhász Gyula Alapiskola nevelője, akit Újváry László, a Reviczky Társulás tiszteletbeli elnöke készített fel a feladatra. A bevezető műsor zárásaként a zeneiskola további két növendékének, Martina Vitkovičovának furulyajátéka és Kristina Guničovának tiszta hangú éneke emelte a rendezvény művészi színvonalát.
Nem véletlen, hogy e két darabot kérte a művésznő a rendezvény forgatókönyvének megbeszélésekor – kezdte üdvözlő beszédét Wirth Jenő, a Reviczky Társulás elnöke, hiszen a jelenleg Németországban élő, Komáromból származó Gyarmati Mária Mariannának nemzetéhez való ragaszkodását Boldogasszonyunk üdvözítő imádsága és a Szózat sorai fejezik ki érzéseiben a legmélyebben.
PhDr. Farkas Veronika művészettörténész, a komáromi Limes galéria vezetője, a kiállítás laudátora ezt méltató beszédében szintén alátámasztotta. A Németországot, Ausztriát, Törökországot, Ciprust is megjárt 
képek alkotójának munkásságát a következőképpen méltatta:
„Az autodidakta festőt nem először láthatja a felvidéki közönség. Léva előtt több városban is megfordult a tárlat, a komáromi volt Katonatemplom falai között már tavalyelőtt nagy sikere volt az Útjaim című tárlatnak, melyhez katalógus is készült. A reménytelenségben születhet a remény címmel 2014. szeptember 19-én a XXIII. Harmonia Sacra Danubiana Egyházzenei és Egyházművészeti Fesztivál keretén belül nyílt meg Gyarmati Mária AYA képzőművészeti kiállítása a Limes Galéria Dúdor István termében, a kiállítás védnöke Stubendek László, a Csemadok komáromi elnöke volt. Farkas Veronika továbbá kiemelte a szakrális festmények vallásos ihletettségét, ugyanis a festőnő élete során számtalan nehézségbe ütközött, mégis ami erőt adott neki, ami kitartásra biztatta, az a feltétlen hit volt. Letisztult alkotásaiból sugárzik a szent áhítat és a szeretet. Meg természetesen a remény, ami azt sugallja, hogy sosem szabad feladni, bármilyen nehéz élethelyzetbe is kerüljünk” – hangsúlyozta Farkas Veronika.
Gyarmati Mária eddigi élete és munkássága példaértékű lehet a számunkra, hiszen a legkilátástalanabb pillanatokban is megszületett benne a remény egy jobb, elviselhetőbb élet lehetőségére. Egyszerű, a laikusok számára is érthető festményeit belső indíttatásból festi, és legfontosabb számára, hogy ezekkel a képekkel örömet szerezzen környezetének, a nézőknek. Nincs felesleges manír, a leghétköznapibb témáknak is tud adni töltetet, egy olyan hozzáadott értéket, amely csak hívő embernek adatik meg. Harsány színeket használ, mégsem hivalkodó, szerény, de nem feledhető.
Gyarmati Mária, ahogy választott művésznevén nevezik, Aya, megfontolt, saját bőrén tapasztalt bölcseletekkel gazdagítja festményeit. Bár egyházi témákat is felvonultat ezen a tárlaton, mégis a nem hívő emberhez is tud szólni, egyszerű, szeretettel átitatott, érthető nyelven. Olyan emberi kapcsolatokat, élethelyzeteket boncolgat, amelyek kivétel nélkül mindenkit érintenek. Emberi kapcsolatok, mély érzelmek jelennek meg a vásznakon a festő tolmácsolásában. Számára a festészet nem csak önmegvalósítás, de késztetés, belső elhívás.
„Tudom, mi a dolgom, és a számomra elrendeltetett utam, feladatom! Még sokat, sokat festeni és alkotni. Életlátásomat a képeimen keresztül adom át, és szeretném továbbra is adni magamból, a világnak. Sokáig nem tehettem, más fele vezetett az utam. Ezt az életutat azonban be kellett járnom ahhoz, hogy végül az önképző művészet nem éppen könnyű útjára léphessek, de most már tudom, erről soha senki, és semmi nem téríthet le többé! Hiszen, ez az életem – számomra a festészet, egy hatalmas szerelem!”- mondta el magáról a művésznő köszönőszavai közepette.
A megnyitó végén Wirth Jenő szintén megköszönte a közreműködőknek a szerepvállalást, Péter József és Ürge László okleveles mérnök uraknak pedig, hogy segítették Polák Forgács Ildikónak, a kiállítás kurátorának munkáját a verniszázs előkészítésében, majd egy-egy kis csokor virágot adott át a vendégeknek, illetve a művésznőnek átadta a Reviczky Társulás emléklapját is. A megnyitóra ellátogató lévai közönségnek a rendezvény végére a vendégek egy kis frissítővel kedveskedtek, és kötetlen beszélgetés közepette mélyítették baráti kapcsolataikat a hazaiakkal. Aki nem jutott el a megnyitóra, a képeket egészen május 15-ig tekintheti meg a Reviczky Ház nagytermében, hétfőként 14 órától 17 óráig, illetve a rendezvények alkalmával.
WJ, Felvidék.ma
Fotó: RT
{iarelatednews articleid=”52974,52752″}
