„Fogjátok meg egymás kezét és erősítsétek egymást” – mondta Nt. Nagy Ákos Róbert, a Gömöri Református Egyházmegye esperes a trianoni tragédia kilencvenöt éves évfordulóján az összmagyarságért tartott ünnepi Istentiszteleten a Kazincbarcika- felsői Református Templomban.
Nt. Nagy Ákos Róbert bibliai, történelmi és a mindennapi életből vett példákkal szemléltette az összefogás erejét: „Fontos, hogy az elcsatolt területeken élő magyarok rendszeresen találkozzanak, ismerjék meg és erősítsék egymást hitükben és magyarságukban” – tette hozzá az esperes.
Az Istentiszteleten részt vett Demeter Zoltán országgyűlési képviselő, aki beszédében emlékezett meg a Nemzeti Összetartozás Napjáról. „Büszke vagyok arra, hogy országgyűlési képviselőként részese lehettem 2010-ben az új alkotmány elfogadásának. A megalakult új országgyűlés első intézkedései közé tartozott június negyedikének a nemzeti összetartozás napjává nyilvánítása, mert a trianoni tragédiáról a rendszerváltás előtt egyáltalán nem lehetett szabadon beszélni, a rendszerváltás után csak évekkel később került be a köztudatba ez tragikus történelmi esemény. Ne csak ezen a napon, hanem az év minden napján emlékezzünk a világon bárhol élő magyarok összetartozására, hiszen egy nemzetet alkotunk” – emlékeztetett Demeter Zoltán.
Kolumbán Gábor református lelkész az Ukrajnában élő magyarok és a Szilágyságban kárt szenvedett családok megsegítésére kérte a gyülekezetet. Az istentisztelet után a templomkertjében lévő kopjafát koszorúzták meg.
A borsodi kisváros nagy múltú gyülekezete minden évben megemlékezik az 1920. június 4-én történt nemzeti tragédiáról.
Kilencvenöt évvel ezelőtt e napon írta alá a magyar küldöttség Párizs mellett Versaillesben található Nagy-Trianon kastélyban a Párizs környéki békeszerződések rendszerét képező, Magyarország szétdarabolását előíró diktátumot. A magyar küldöttségnek csak annyi szerepe volt a békekötésben, hogy aláírja a nagyhatalmak diktálta, az első világháborút lezáró dokumentumot. A történelmi Magyarország több mint hetven százaléka (71,4%) és lakosainak kétharmad része került át az utódállamokhoz. Az elcsatolt területeken élő hárommillió-háromszázezer magyar az elmúlt kilencvenöt évben válogatott hátrányos megkülönböztetésben, elnyomásban részesült. A kommunista diktatúrában nem lehetett szólni, a délvidéki magyarokat ért üldöztetésről, a Csehszlovákiában elő magyarok kollektív bűnösségéről, a Romániában élő magyarok megaláztatásairól. Mai napig elakarják üldözni őseik földjéről egyes elcsatolt területek magyar őslakosságát. 2010-ben a magyar Országgyűlés június negyedikét a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította….
di, sajomente.hu nyomán Felvidék.ma
