Pofon a demokráciának és az iskolatanácsoknak, kommentálta a parlamenti történéseket Szigeti László (MKP) szakpolitikus, miután a Smer szerdán beterjesztette módosító javaslatát a közoktatási törvényhez. E szerint az iskolák fenntartói teljesen elutasíthatják az igazgatójelölt személyét.
Tavasszal a közvélemény és a szakma felháborodását is kiváltotta az oktatásügyi tárca azon javaslata, miszerint nem az iskolatanácsok, hanem a fenntartók mondják ki a végső szót az igazgatóválasztások terén. Juraj Draxler oktatásügyi miniszter ekkor meghátrálni kényszerült, enyhített az eredeti elképzelésen, mely a fenntartónak (helyi vagy megyei önkormányzatnak) vétójogot adott, azaz nem kellett figyelembe venni az iskolatanács döntését, hogy így az lehessen az alap- vagy középiskola igazgatója, akit, mondjuk, a polgármester szeretne. A nyilvánosság és a szakma nyomására a tárcavezető április közepén aztán bejelentette, változtat, s a kormány már olyan javaslatot fogadott el, amely szűkíti a fenntartó vétójogát.
A közoktatási törvény módosítása keretében a parlament elé kerülő tervezetben az áll, hogy az iskolatanács pályázat útján választja ki az igazgatót, a jelölést a fenntartó elé terjeszti. Amennyiben az nem ért egyet a jelöléssel, írásban indokolja döntését az iskolatanácsnak, majd új pályázatot ír ki. A második fordulóban az iskolatanács választja ki az új jelölt személyét, s azt a fenntartónak már el kell fogadnia. Ez tehát már az eredetinél enyhébb verzió volt, de így is elfogadhatatlannak ítélték meg szakmai körök, petíciót is kezdeményeztek ellene.
Erre szerdán (június 17-én) jött a hidegzuhany Ľubomír Petrák képviselő (Smer) módosító javaslata formájában. E változat szerint, melyet a törvény jövő csütörtöki szavazásakor nagy valószínűséggel elfogad a kormánypárti többség, a végső döntés joga a fenntartó kezében lesz. A fenntartó kétszer megvétózhatja az iskolatanács jelöltjét, a második fordulóban azonban az elutasítását a képviselő-testületnek is, 3/5-ös többséggel jóvá kell hagynia. Ha ez megtörténik, az újabb pályázat győztesének személyébe az iskolatanácsnak már nem lesz beleszólása. Petrák szerint így kiegyensúlyozott a döntéshozás, hiszen a fenntartó felel az iskola működéséért, anyagi bebiztosításáért.
Többen is úgy vélik, itt a Smer választások előtti gesztusáról van szó a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) felé, hiszen a szervezet kongresszusán Robert Fico ígéretet tett, növelik az önkormányzatok súlyát a regionális oktatásügyben. Szigeti László volt oktatási miniszter úgy véli, a javaslat ellentétben áll 1989 szellemiségével, amikor is az iskolatanácsok jogköreiért harcoltak. „Ez a rendszer gyakorlatilag jól működött 25 éven keresztül. Most nem az iskolatanácsok jogköreit stabilizálja a Smer, hanem elvesz azokból, és a fenntartók, a polgármesterek hatáskörét erősíti. ” A Draxler által beterjesztett módosítások között viszont ott van a kisiskolák szempontjából kulcsfontosságúnak tűnő, az alsó tagozaton négy évfolyam egy osztályba való összevonását engedélyező javaslat. Szigeti László ezt csak átmeneti, nem rendszerszerű megoldásnak tartja. „Az igazság az, hogy ideig, óráig működhet így. Legalább egy kis levegőhöz jutnak, időt nyernek a kisiskolák.” Azt azonban tudatosítani kell, tette hozzá, hogy az ilyen formában való oktatás sem pedagógiai, sem pszichológiai szempontból nem megoldás, viszont az eddigi helyzethez képest pici előrelépést jelent. Tetten érhető az igyekezet, hogy enyhíteni kíván a Čaplovič miniszter idejében elfogadott minimális osztály-létszámot meghatározó intézkedésen, megelőzendő az iskolabezárásokat.
A módosítás végső változatáról a parlament június 25-én, csütörtökön dönt. Kiderül, figyelembe veszi-e a Smer Érsek Árpád (Most-Híd) javaslatát, aki az osztálylétszámok szeptemberre tervezett bevezetésének egyéves elhalasztását indítványozta.
BA, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”43629,53428,53396,53184,51030″}
