Egy feljelentés alapján vizsgálódott az elmúlt hetekben a kulturális tárca a komáromi városi önkormányzatnál. A feljelentő állítása szerint a képviselő-testület március 19-i ülésén sérült az államnyelvtörvény. A vizsgálat lezárult, a minisztérium kötelezte Komárom polgármesterét, tegyen eleget a törvény rendelkezéseinek.
Stubendek László a Pátria rádiónak nyilatkozva igyekezett megvilágítani az említett önkormányzati ülésen történteket. Elmondása szerint, azon megjelent egy csoport provokáló szándékkal, s mivel hangoskodással nem tudták a képviselő-testületet megzavarni, a nyelvtörvény szinte minden egyes pontjának betartását követelték. „Azt akarta az egyik, hogy ha egy képviselő magyarul szólal fel, abban a pillanatban legyen az államnyelvre lefordítva. Ez csak részben történt meg, mert bár fel vagyunk készülve ilyen esetekre, az illetőt rendre kellett utasítani, miután bekiabálásokkal, provokációs mondatokkal okozott zavart. Az ülést le kellett állítani, technikai szünet következett, s aztán már nem tudott mihez kezdeni. Ezen az ominózus ülésen később is voltak magyar nyelvű felszólalások, mert erre joga van a képviselőnek, s ugyan a rendbontók egy ideig még benn maradtak, de csendben voltak, így nem mutatkozott a továbbiakban igény tolmácsra. S ennek alapján született a feljelentés.”
A polgármester szerint a komáromi gyakorlat, ami figyelembe veszi a törvényt, az, hogy ő két nyelven nyitja meg a testületi üléseket, s úgy is vezeti. A képviselők magyarul vagy szlovákul szólalnak fel, s amennyiben valaki igényli, a városnak be kell biztosítani az államnyelvű információhoz való hozzáférést. „A következő, májusi ülésen ismét megjelentek ugyanezen személyek, de akkor már készenlétben volt a tolmács, s mihelyst elhangzottak az első államnyelvű igénylések, biztosítottuk a fordítást. A minisztériumi jegyzőkönyv is leszögezi, a továbbiakban már nem volt gond a nyelvtörvény betartásával” – vázolta a fejleményeket Stubendek László, aki beszámolt az illetékes hatóság komáromi kiszállásáról, a vizsgálat lefolyásáról és a végeredményről is.
„A márciusi ülésen valóban nem volt biztosítva a tolmácsolás megfelelő szinten, ezt kifogásolták is. Rengeteg iratot kértek be és vizsgáltak át, majd írtak egy jegyzőkönyvet, amelyet később Pozsonyban értékeltek ki, ott meg kellett jelenni. Tulajdonképpen négy pontban emeltek kifogást. Pénzbüntetés nincs. A határoztuk kimondja, hogy be kell tartani a nyelvtörvényt, be kell biztosítani a tolmácsolást.”
Komáromban jól bevált gyakorlat működik, a polgármester szerint tehát minden maradhat a régiben, ám már jobban odafigyelnek a tolmácsolásra. Amennyiben arra igény mutatkozik, a tolmács rendelkezésre áll. Viszont van, aki azt olvassa ki a minisztériumi határozatból, mint például a feljelentő, hogy ezentúl csak szlovák nyelven lehet tartani az üléseket. A hatalom ezt bizonyára kvittelné is. Bár nem mondja ki, de a „na Slovensku po slovensky” enélkül is gyakran érződik a levegőben.
„A törvényt kell betartani, aszerint eljárni, tehát én mindenféleképpen két nyelven, először szlovákul, majd magyarul nyitom meg és vezetem az ülést. Minden képviselőnek joga van a kisebbségi nyelvhasználati törvény értelmében az adott kisebbség nyelvén, jelen esetben magyarul felszólalni. Ezzel nem sérül semmilyen jogszabály. S ha valaki jelzi, hogy nem érti, abban a pillanatban lefordítjuk neki, szóról szóra” – jelentette ki Stubendek.
BA, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”48618,47162,47013,45340″}
