Az Ifjú Szivek Táncszínház Felföldi levelek c. műsora még 2005-ben készült, tíz év után leporolva újra járják vele az országot legutóbb Tornalján és Rimaszombatban láthatta a közönség.
A táncmű ősbemutatójára még 2005-be, az együttes fennállásának 50. évfordulóján került sor a pozsonyi Hviezdoslav Színházban.
A Felföldi levelek a történelmi Magyarország északi részének, a mai Szlovákia területének hagyományos tánckultúráját mutatja be Bartók Béla, Kodály Zoltán, Petőfi Sándor és Márai Sándor írásainak felhasználásával. Hégli Dusan a zeneszerző–gyűjtő, költő és író szemén keresztül láttatja a 19–20. század fordulójának és a múlt század első évtizedeinek Felföldjét. Az elhangzó levelekben a szerzők gyűjtő munkáikról, utazásaikról, valamint a területhez, az ott élőkhöz fűződő viszonyukról vallanak.
Hégli Dusan, az együttes művészeti vezetője szlovák és magyar nyelven a következő gondolatokkal vezette fel az előadást: „Mindig is foglalkoztatott, hogy ne csak előadjuk, hanem meg is értsük egy-egy vidék, tájegység táncát, hiszen a hiteles előadáshoz az is hozzátartozik, hogy a táncanyag elsajátítása mellett minél jobban ismerjük azt a kort, azt a környezetet, amiben az adott táncot járták.
Így jutottam el Kodály naplójához is, amiben a zeneszerző Nyitra és Gömör megyei népdalgyűjtései során készített jegyzetei olvashatók. Ezek olyan érdekesnek bizonyultak, hogy elhatároztam, felkutatok minden olyan írásos nyomot, ami egy-egy híres magyar alkotó szemszögéből mutatja be a felföldi falvak közösségét, énekeit, illetve szokásait. Bartók 1909-ben népdalgyűjtő körúton járt a Felföldön, és élményeit, megfigyeléseit szintén papírra vetette.
Petőfi pedig 1845-ben járta be az egész Felvidéket, amiről útinaplójában – az utazás élményét kiváló korrajzzal, történetekkel fűszerezve – számolt be. Márai Sándor tudósításai, leírásai szintén magával ragadóak és gondolatébresztők” – mondta.
Majd hozzátette, a Felföldi levelek célja, hogy felidézze azt a kort, azt a hangulatot, amelyben az egyes táncokat táncolták. „Bízunk benne, hogy az irodalmi szemelvények által nemcsak színes, de emberközeli képet is tudunk mutatni a kor Felföldjéről.” S ez így is lett. A közönség állva tapsolt az ifjú művészeknek.
A műsorban magyar, szlovák, cigány, zsidó zenék és táncok kerültek bemutatásra, hűen tükrözve a terület etnikai sokszínűségét. Földrajzi és tánctörténeti szempontokat figyelembe véve járták be a történelmi Felföld vidékeit, érzékeltetve az egyes nemzetek tánckultúrájának egységességét. A táncok, tánctípusok közti eltérések oka nem a nemzetiségi különbségekben rejlik: a reformkor utáni táncdivat, a csárdás, a verbunk inkább a felföld déli, magyarok lakta vidékén hódított, míg a divatáramlat gócpontjától távolabb eső északi, szlovákok lakta területeken az ősibb forma – mint az ugrós, az eszközös, a fegyvertáncok vagy a forgatós táncok fejlettebb formái – is megmaradtak. Ebből kapott ízelőtőt szeptember 30-án a tornaljai, október 1-jén a rimaszombati közönség. A rimaszombati bemutatókról, ahol délelőtt a gyerekeknek a Kukktojást is előadták a facebookon ITT tekinthetnek meg képeket.
A darabot legközelebb Pozsonyban, október 15-én mutatják be. A havi műsor ITT érhető el.
Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”56101,55770,55620,55254,55159,53954,54839″}
