A romák helyzetéről tartott feledi konferencia ismertetésének utolsó részéhez értünk. Ez a blokk az Önkormányzatok a harmonikus társadalmi együttélésért címet viselte.
Mihályi Gábor, polgármester A roma közösségek felzárkóztatási lehetőségei Feleden és tágabb környezetében a magyar-szlovák pályázati lehetőségek bevonásával c. előadásában elmondta, rengeteg stratégiát dolgoztak ki az évek során, de ha nincsenek hozzárendelt források, akkor minden igyekezet fölösleges.
Szlovákiában is létezik roma integrációs stratégia, de azok csak rövidtávúak. Nem léteznek 10-15 éves stratégiák, rendszerint két-négy évre szóló programok készülnek csupán. Pedig a folyamatosságot biztosítani kellene. Az alapegység az önkormányzat. Egyrészt a polgárokig, a családokig kell eljutni, fordítva is fontos, mit tudnak fölfelé jelezni.
A szomszédos régióban, Nógrádban hasonló gondokkal küzdenek. A mai döntések következményeit gyermekeink fogják viselni. Ezért nem szabad felelőtlen döntéseket hozni – hangsúlyozta a polgármester. Ez esetükben 28 települést, 4 mikrorégiót, 16 200 embert érint. Ezek zöme három nemzetiséghez tartozik. Vannak szlovák és magyar romák, valamint oláh cigányok. Mindhárom csoport különböző megközelítést igényel. A magyar romák integráltak a legjobban. A szlovák romák élnek a legnagyobb szegénységben és szokásaik is elütnek. Ők a legkevésbé alkalmazkodóak.
Rend a lelke mindennek! Egységes rendszert kell kialakítani – mondja Mihályi. Szükség van a pozitív diszkriminációra. Feleden sok példát találni olyanokra, akik rendesen élnek, de a fordítottja is igaz. Nem azért van így, mert az illető roma, hanem mert olyan körülmények között él, így volt nevelve. Be kellene vezetni a kötelező óvodába járást. A legkisebb korban lehet a legjobban befolyásolni a gyerekeket. Van magyar iskolájuk, ahol 75% a roma származásúak aránya.
A gyerekeken keresztül nevelik a felnőtteket. Egyetlen programot sem lehet izoláltan kezelni. A negatív hozzáállás negatív eredménnyel jár. Az alap, hogy legyenek emberek, akik ezt óhajtják, mert máskülönben nincs eredmény. Érezzék, hogy fontosak. És ki nem akar fontos lenni!? Versenyekre van szükség, ahol a gyerekek kimutathatják tehetségüket. Esetenként kisebbségben, másutt többségben vannak. A stratégiai cél nem a pénz, az csak eszköz – hangsúlyozta a polgármester.
Katona Pál, Putnok alpolgármestere egy filmet mutatott be a putnoki közmunka tapasztalatairól.
A magyar kormány segíti, szinte minden lehetőséget megkapnak rá. 10 éve 25%-os munkanélküliséggel küszködtek. Ezt próbálták kormányzati segítséggel leküzdeni. A közmunka nem a cigányok miatt létesült, hanem a leszakadottak, elszegényedettek segítésére. A romákon kívül sokan szegénységben élnek, akiket ebből ki kell mozdítani. Most 6-800 álláskeresőt tudnak foglalkoztatni. A lakosok nagy része ebből él. Nagyképűen hangzik, ám most nincs náluk munkanélküli. „Jön a cigány, hogy a szomszédomnak van munkája, nekem miért nincs. Ha valaki bejön ilyen gonddal, egy-két héten belül dolgozik. Kis pénzt keresnek, de ezzel tudják a várost segíteni. Ezt itt költik el, a kiskereskedő ebből tud létezni” – mondta az alpolgármester.
A filmen láthattuk, a város a 21. sz.-nak megfelelő arcot öltött, amit a közmunkának köszönhetően valósítottak meg. Padokat, virágládákat, kerítéseket készítenek. Az értékteremtő programok keretében járdát, parkolót építenek, térburkolatot helyeznek el. Konyhakerti növénytermesztéssel foglalkoznak. Tököt, paradicsomot, paprikát, burgonyát termesztenek iskolák és közintézmények számára szükséges mennyiségben. Ott meg tartósítják azokat. Így jó közösséget alkotnak. Állattenyésztéssel is foglalkoznak. Sertést, tyúkot tartanak.
Vavrek István, Rimaszécs polgármestere Egy roma többségű község erőfeszítései és tervei a település felzárkóztatásáért címen számolt be tapasztalataikról. Mint mondta, Rimaszécsen 50 gyermekből 48 roma születik. Hivatalosan 2045-en élnek a településen, nem hivatalosan 2400-an. Ebből jelenleg 1300 a roma. Az óvodába 50 gyermek jár, 45 nem. Az általános iskolát 500 diák látogatja, ezek közül 470 a roma.
A munkanélküliség itt a legmagasabb, több mint 540 személy, ami Rimaszombat munkanélkülijeinek a számát is meghaladja. Ezek 81%-a roma. Így a helyi adókat nem tudják beszedni, ami a közrend rovására megy. Akik nem fizetik adójukat, azokkal valahogy meg kell egyezni. A községi hivatalban levonják segélyükből az adójukat. Ezt rossz szemmel fogják nézni, de a falu érdekeit kell szem előtt tartani.
A lakosság alulképzett. Egy győri cég felhívására 70 roma jött el. Az űrlapot ketten tudták kitölteni. Terveik között szerepel, hogy egy helyi származású asszisztens segítse az orvos munkáját.
A munkahelyteremtés kertében fabrikett-gyártást kívánnak beindítani, de a roma lakosság igénye, hogy ha fát szednek az erdőben, a polgármester védje meg őket a rendőrségtől. A virágtermesztésben is nagy lehetőséget lát. Magot szereznek és hely is akad. Ez is elkezdődik.
A közrend fenntartása azért gond, mert most jár le a roma polgárőrök szerződése. Öt éve nincsenek lócák, mert a gyerekek szétrugdosták azokat. Mai napig nem tudni, ki tette. Ezért kellene kamerarendszer. Az oktatási intézmény reformálásra szorul, mert nem felel meg a szociálisan hátrányos gyerekeknek. Az érdeklődés kiváltása a fontos. Azt tehessék, amit szeretnek.
Valamikor három cigányzenekart lehetett felállítani, ma egyet sem. Csak úgy lehet motiválni őket, hogy lesz prímás, aki tanítja őket, de ha ötöst hoznak matekból, két napig nem hegedülhetnek – sorolta a példákat a polgármester.
Az utolsó, negyedik blokkot, mely A tudomány és az oktatás lehetőségei a társadalmi felzárkóztatás eredményessé tételében címet viselte, Bitay Levente, Magyarország Kassai Főkonzulátusának konzulja vezette.
Alexander Mušinka, az Eperjesi Egyetem Roma Tanulmányi Intézet kutatója a sztereotípiák lerombolására összpontosított a Gömöri romák a Szlovákiai Roma Közösségek Atlasza a legfrissebb adatok fényében c. értekezésében. Úgy gondolja, alapvető hiba, hogy a realitás egészen más, mint amit a közvélemény tudni vél. A kulturális antropológiai jelek szerint, Szlovákiában a romák száma valamivel meghaladja a 400 000 főt. 1070 településen több mint 30 roma él. A mítosz meg 1 000 000 romával riogat.
A Rozsnyói, a Rimaszombati, a Gölnici járás 211 települések közül 140-ben élnek roma közösségek (66%). Gömörben 140 roma lakta települése közül 44 esetben haladja meg arányuk az 50%-ot. 16 000 roma, a gömöri romák egy harmada.
A romák 54% vegyes területen él, elkülönülve csak 19%. Egy másik hazugság, ha nem fizetnék a romáknak a szociális juttatásokat, akkor a költségvetés sokat spórolna. 0,3%-ot takarítana meg! Tehát mítosz, hogy a romák megterhelik a költségvetést. 7,5%-nak kellene lenni a romák képviseletének ideális állapotban az egyes rétegekben, ami szlovákiai arányuknak felel meg. A szociális támogatás területén 25-33% a részarányuk.
Kislomnicról elterjedt, hogy ott él egy ember, aki úgy tudja összetörni a csontokat, hogy az illető rokkantnyugdíjas legyen. E Podolin melletti településen, ahonnan a németeket 1945 után kitelepítették, 2000 roma él. Közöttük 7 a rokkantnyugdíjas. Tehát ez is megalapozatlan pletyka.
Gömör 140 településén 134 templom áll. 52 településen pap is lakik. Ezek közül harmincan foglalkoznak a romákkal, de ez is a katekizmus oktatásában merül ki. Csak tízen nyújtanak aktív többletet. E 140 településen 2011-ben 2005 gyerek született. Ezek között 1251 a roma (62%). Nem igaz, hogy a romák natalitása nagyobb. A roma nők szülőképessége csökken. Igaz, még mindig magasabb, mint a többségé. Egy tanulmány összehasonlította 1880-től napjainkig a demográfiai adatokat. A natalitásban időbeli csúszások vannak. Tehát a laikus elképzelések teljesen elrugaszkodtak a valóságtól – összegezte Alexander Mušinka.
Sápos Aranka, PhD, a Szlovák Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Intézetének munkatársa a Civil szféra és a roma képzési programok elméleti és gyakorlati tapasztalatairól szólt. Kérdés, hogy az oktatási programokkal mely intézmények foglalkoznak. Az oktatási projektek nem támaszkodnak gyakorlati tapasztalatokra, a terepmunkára. A civil szféra képviselőinek van igazán gyakorlati tapasztalatuk és képesek a programok végrehajtására. Már 12 éve az oktatás és felvilágosítás a civil szféra vállán nyugszik.
Roma kérdésről beszélünk, de nem látjuk a roma képviseletet – jegyezte meg.
Kifejtette, az asszonyokat hasznos tevékenységre kell megtanítani. Hiába a projektek, a pozitív lépések, nincs előrelépés. Hiába a több száz civil szervezet és vállalkozások. Vannak újabb tervek, stratégiák, hogyan lehet elmozdulni, de lényegében a roma közösséget nem szólítottuk meg. Ezek kidobott pénzek. Senki nem törődik vele, mi volt a hatása egy-egy projektnek. Valamit csináltunk-e?
De vannak pozitív, hiteles projektek, de törődik-e a közösség vele, vagy valamely szerv, a pályázat kiírója, hogy mi volt a hatása? A másik negatív példa, a lezárult projekteket senki nem vizsgálja, mi volt a negatív és pozitív tapasztalat. Hogy újból ne kövessék el ugyanazokat a hibákat. Senki nem ellenőrzi, hogy egy projektet más formában benyújtanak, lesz-e pozitív hozadéka. Nincs biztosítva a folyamatosság. Iszonyatos nagy pénzek tűntek el a semmiben. Több százezer euró – hívta fel a figyelmet.
Majd saját projektjüket ismertette, melybe nagyon belebuktak. Olyan tényekkel álltak szemben, amelyekkel nem számoltak. Felkészíteni szerettek volna néhány roma fiatalt az egyetemekre. Körleveleket írtak, diákokat találtak. Majd a szülők meggyőzése következett. Nem mindenki bírta a rendszeres bejárást a képzésekre. A fele munka mellett képezte magát. Érdekes, azok voltak az aktívabbak. Nem tudták pár hónap alatt ledolgozni a hátrányt. A középiskolai tudásszint nem volt elegendő ahhoz, hogy bejussanak. Ebbe buktak bele. Az lett volna a hasznos, ha ezeket a fiatalokat pozitív diszkriminációban részesítették volna. Hiányzik a stratégia, amely a fiatalt követné és segítené.
Riasztó – jegyezte meg a konferencia végén egy hozzászóló -, hogy a roma fiatalok példaképe az uzsorás, mert kocsija, telefonja és iPadja van.
Prékop Mária, a rozsnyói Fábry Zoltán Óvoda, Alapiskola és Gimnázium igazgatója az Oktatás és jövő, vagyis roma gyerekek iskolai integrációja címen beszélt tapasztalatairól.
Az inkluzív oktatást kell alkalmazni, szögezte le a többi előadóval egyetértésben. Ha valami gond van, akkor jön az iskola, az majd megoldja – ez a szokásos kényelmes álláspont. De ez nincs így. A családi és szociális háttér sok mindent meghatároz, amit az iskola nem tud megváltoztatni.
Iskolájuk cigány-iskolává vált. Pánik reakció kapta el a szülőket, anélkül, hogy meggyőződtek volna, be sem tették lábukat ezután az iskolába. A nem roma gyerekek eltűntek a régióból. Elég termük van, de nincs gyerek. Mi az, ami hiányzik? A szakképzés. 2011-ben beindították. Fodrászszalont nyitottak. Idén meg egy óvodát. Felépítményi szak is volt.
Gömör Magyarország kicsiben és a világ közepe. Hét barlang található területén, Krasznahorka, Drázus-parti Athén iskolaváros volt. Bezzeg a mi időnkben – sóhajtoznak sokan ennek ellenére. Nagy a kiábrándultság, csalódottság, világfájdalom. Ezt az előadó nem érti. A város mindig is a nyelvhatáron feküdt, etnikailag vegyes lakosságú volt, egykor németek is lakták. Nincs pedagógus, nyelvpedagógus, szakmai háttér. Tehetetlenség és düh vezéreli őket néha. De ez nemcsak őket érinti. Dobsinán is hasonló a helyzet. 2012-ben ottani két pedagógus a szakminiszternek nyílt levelet írt, melynek 360 000 olvasója volt és 30 000 hozzászólója. Az iskola tantestülete fiatal és mégis lelkes.
A valódi helyzet az, hogy alacsony a szolidaritás, a többség szegregációs nyomása érvényesül, a középosztály szelekciós igénye, a kulturális javak egyenlőtlen elosztása a tanulók körében. A lakosság elszegényedik, nincs vállalkozó, nincs szponzor. Hiányoznak a szakmai viták, a jó példák megosztása. „A mi iskolánk, a mi jövőnk.” Véget ér a projekt, mindenki boldog, az asszisztens elmegy és nincs folytatás. Miért nem lehet ezt folyamatossá tenni?
A romák kollektív tudata, szolidaritása irigylésre méltó. Másutt ezzel nem találkozni. Sajnálatos jelenség, a roma gyerekek szegregálják magukat. Rasszisták lettek. Nem tudják, hogy jutottak idáig. Alexander Mušinka ezzel kapcsolatosan megjegyezte, a szegregált iskola eleve nem rossz. Ruszin és ukrán, vagy magyar iskola is ilyen. A kérdés, azért szegregálok, hogy jobb eredményt akarok elérni, vagy a problémát el kívánom odázni?
Sok az egészségkárosodott gyermek. Ha 18 éves oktatásig lenne az iskolakötelezettség, akkor könnyebb lenne. A roma lányok inkább tanulnak, mint a fiúk.
A konferencia végén Mihályi Gábor polgármester összegzésképpen nyugtázta, sok hasznos információ hangzott el, sok hasznos tapasztalat gyűlt össze. Ezek felhasználásával konkrét lépéseket lehet tenni. Fontos, hogy Magyarországon 3 éves kortól kötelező az óvoda. Szlovákiában nincs visszacsatolás. Ki kell értékelni a tapasztalatokat és javítani kell az intézmények közötti kommunikációt.
Szesztay Ádám főkonzul köszönetet mondott a résztvevőknek, előadóknak. Nemcsak panaszok hangzottak el, hanem előremutató példák is, így jó hangulatban zajlott a rendezvény. A lényeg, megkeressük a víziót, amelyről majd a „nagy” konferencián is szólni lehet. Több pontban fogalmazta meg mondanivalóját. A tapasztalat és stratégia hiánya gondot okoz. Akkor működik a segítség, ha fontosnak érzik magukat. Ne a sztereotípiák uralkodjanak. Többnyire mint problémáról szólunk a cigánykérdésről. Hogy romák és nem-romák együtt élnek, az nemcsak probléma, hanem lehetőség is. Minden ember érték. Hogyan tudjuk ezt kamatoztatni?
Fontos benyomás, általában a romakérdés esetében csak az anyagiak kerülnek előtérbe. Itt mindenki arról számolt be, hogy távolról sem erről van szó. Nekik identitásuk, lelkük, személyiségük van. Ennek tisztelete és segítése a cél. Érdemes a magyar nemzetpolitika számára megfogalmazni a határon túl élő magyar nyelvű roma közösségekkel való foglalkozást.
A következő tapasztalat, hogy az állam, az önkormányzatok és az egyházak együtt nagyon sokat tudnak tenni. Össze kell gyűjteni a törekvéseket. Az oktatást hozzá kell igazítani a társadalmi valósághoz. Azt rugalmassá kell tenni. Izgalmas kérdés a szegregáció kérdésköre. Mi van akkor, ha egyesek maguk akarnak szegregálódni? Érzékenyen, árnyaltan kell ezzel foglalkozni. Ha a kisebbségi magyaroknak van saját iskolájuk, miért vitatnánk el ezt a romáktól? A közmunka-program nagyon fontos a társadalmi fölzárkóztatásban. A szlovák-magyar együttműködés ezen a területen is gyümölcsöző lehet.
A szakkollégium is megosztja tapasztalatait. Lényeges a határvidékek támogatására, ahol EU-s pénzeket lehet felhasználni. Izgalmas végig gondolni, hogyan fogja mindez érinteni az együttélést. De azon is el kell gondolkodni, hogyan tovább. Lesz roma középosztály. Gömör erős polgári hagyományokkal rendelkező térség, nem tűzhető ki más cél, mint a romák polgárosodása. Mindennek a legfontosabb eszköze a pozitív diszkrimináció.
További képek fotógalériánkban tekinthetőek meg ITT>>.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”56511,56549,56491″}
