A kassai magyar reformátusok október 11-én vendégül látták a fóti református gyülekezet kórusát és Pécel nyugalmazott lelkipásztorát Tariska Zoltánt, aki családjában az 56. lelkipásztor. Nyugdíjba vonulása óta Fóton él és ebben az énekkarban énekel.
Nyéki Miklós beosztott lelkész üdvözlete után a Gárdonyi Zoltán Énekkar, Fót-központ református gyülekezetének kórusa lépett föl az istentisztelet keretében. Vezényelt Németh Pál kántor-egyházzenész. Allelujával kezdték, majd Máthé János Hitvallása és Jeremiah Clarke: Jertek, áldjuk Istent c. műve következett. A következő blokkban Gárdonyi Zoltán Hálaadóéneke, a 100. Zsoltár (Ujjongjatok) Tarnóczy László feldolgozásában és Georg Friedrich Händel: Ó csillagtermő ékes ég csendült föl. A gyülekezetet is megénekeltették, amikor egy egyszerű, ám fülbemászó dalt énekeltünk közösen, mely úgy kezdődik: Krisztus, Virágunk, Szép termő águnk… Az istentisztelet alatt még többször gyönyörködtették meg a híveket énekükkel.
Tariska Zoltán lelkipásztor evangelizációs prédikációjának textusát a Királyok II. Könyvéből vette: Éhínség tombol az országban, amikor Elizeus visszatér Gilgálba. Felszólítja szolgáját, hogy a prófétatanítványoknak nagy fazékban főzzön valamit. Egyikük a mezőn vadtököt szed, azt belevagdalja a fazékba, mert nem tudja mi az. Amikor enni kezdik, felkiáltanak, hogy halál van a fazékban. Elizeus akkor lisztet hozat, beledobja azt a fazékba és ezután már nyugodtan ehetnek belőle, mert semmi rossz sincs már a fazékban (4, 38-41.).
A lelkész elmondta, megállította ez a ritkán hallott ige, mely egy hanyatló korban történt, s az a miénk is. Nem hallani, hogy a templomokba 50-100 új ember jönne. A hanvai gyülekezetben is az elmúlt időben százzal csökkent a hívek száma. Isten komolyan vétele hanyatlóban van úgy, mint Elizeus idejében. Éhínséget bocsát népére. Nem azért, hogy büntessen, hanem hogy ébresszen. Hiszen előre megmondta: Ha elhagyod az Urat, bezárom az eget. Nincs eső, nincs termés.
Ahogy ők, mi sem tudunk semmit a jövőnkről. A jövő Isten nélkül nem tervezhető. Ki gondolt két éve a migránsokra? Isten nélkül nagy a világ sodrása. Attila kora óta nem volt ilyen nagymérvű népvándorlás. A tudomány fejlődik, itt az internet, a csetelés és skype… Rámennek a kapcsolatok, a szabad idő. Nincs emberi kapcsolat. A házak előtt valamikor lócák álltak, ahová az emberek kiültek beszélgetni. Amikor a mai fiatalok ilyet látnak vasárnap délután, azt kérdik, visszamegyünk a középkorba?
A kérdés: mi van életed fazekában? Melegszik tőle a lelked? Jóllaksz és megnyugszol? Az élet rengeteg dolgot kínál. Sikert, szerelmet, karriert… Halálos, pusztító tartalmakat. Egy kapcsolat is lehet halálos. Ha két ember esetében nem Jézus Krisztus a kapocs, akkor nincs szilárd alap. Jézus Krisztus ugyanis meggyógyítja a kapcsolatot.
Isten nem ábrándokat, álmokat kerget, hanem kegyelmet gyakorol. Ő tölt meg élettel bennünket. „Keményen megfeddet engem az Úr, de nem adott át a halálnak!” (Zsoltárok 118, 18) Ha a világ mezejéről gyűjtögetünk, az halálos. Az Istenre figyelő ember naponta csodát él át. Krisztus ugyanis magához ölel, megerősít, táplálja a lelket. Így van erőnk tovább menni az úton. Ő Isten akaratát prédikálja és azt adja tovább.
Az ember azt látja, ami a szeme előtt játszódik le. Isten azt, ami az ember szívében van. A látnok Isten szerint lát. „Nyisd szolgám szemét!” – fohászkodik a próféta és akkor hirtelen látja az angyalok seregét. Nem nekem kell megvédenem az igazamat!
Jézus Krisztus a hétköznapokban is beavatkozik. Helytálló és időtálló válaszokat, megoldásokat kínál. Ő a villanymozdony, mi a vasúti kocsik. Amely autóba nem tankolnak üzemanyagot, az egyszer leáll.
Ebben az ószövetségi történetben Elizeus lisztet tesz az ételbe. De az mérgező hatását Isten beavatkozásának köszönhetően veszíti el. Nem arról van tehát szó, hogy jól tud főzni, hogy jó szakács.
Ez az ige azt sugalmazza, hogy azzal kell élned, ami kezed ügyében van. Ez az ember rendelkezésére áll. A legtöbben nagy csodára várnak. Ha Krisztus Kassára jönne és mindannyiunkhoz bekopogtatna, hogy gyere velem a templomba találkozni. Ki merne akkor otthon maradni?Ám ő „kisebb” csodákkal dolgozik. Ezeket nem szoktuk észre venni. Nem adta kezedbe a Szentírást?
Lázár és a gazdag történetében, az utóbbi halála után ébred felelősségének tudatára és szeretné, ha valaki a túlvilágról figyelmeztetné testvéreit. Az Úr visszautasítja ezt. Ha nem hisznek a rendelkezésre álló lehetőségeknek, akkor miért hinnének egy túlvilágról érkezőnek!?
A reformáció leporolta a Szentírást. Adjuk az emberek kezébe a Bibliát – mondta Luther Márton – és lefordította azt német nyelvre. Károlyi Gáspár meg magyarra. Így mindenki kezébe veheti azt és megtudhatja, a bűn zsoldja a halál: a kárhozat. Jele a tehetetlenség, erőtlenség, depresszió, melyből lehet alkoholizmusba, munkába, szerelembe, gyógyszerekhez menekülni, pszichiáterhez, pszichológushoz fordulni. Tudatában kell lennünk gyöngeségünknek. Csak Jézus Krisztus nyújt megoldást! Ha hozzá fordulunk, magunkhoz ölel szemrehányás nélkül.
A végén a fóti és kassai kórus együtt énekelt.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”56596,56303,56091,55121,54990,53963,53271,51704,51119″}
