Dr. Horváth István régész, az esztergomi Balassa Bálint Múzeum nyugalmazott igazgatója tartott előadást a bényi kultúrházban a falu nevezetességeiről, a falugyűlés bevezetőjeként november 7-én.
Dr. Horváth István bevezetésképpen elmondta, hogy Bény község Géza fejedelem uralkodásának idején szoros kapcsolatba került Esztergommal. Mivel Koppány is számított rá, hogy ő lesz az utód, Géza fejedelem az összecsapásra készülve építtette a hatalmas földvárat Bényben. Fiának, István hercegnek létesítette, hogy az utódlást biztosítani tudja. Katonai tábort alakított itt ki, innen indultak a Koppány elleni támadások. Szent Istvánt itt övezték fel először karddal.
Bél Mátyás is járt itt, aki leírásában megemlíti a hármas sáncot, amelyen belül a kisebb, kívül a nagyobbik falu található.
A török korból fönnmaradt adóösszeírás számos bényi lakos nevét tartalmazza, többek között ezeket: Mészáros János, Nagy János, Kis Mocsi György, Nagy Mocsi György… Az adóösszeírásban le van írva az is, hogy 30 ház állt akkoriban Nagybényben. Az összeírás említ egy Ó-Bín-Puszta nevű települést is, amely mára már nem létezik. Ma is emlegetik viszont a Bénnyel szomszédos Leánd falut, amelyben a török leírás szerint 6 ház állt. Mára csak az emberek emlékezetében maradt meg ez a település.
Dr. Horváth István megemlékezett a bényi Csókás Ferencről, aki a falu kulturális életének szervezője volt egykor. Folytatta falujában a Gyöngyösbokréta mozgalmat, így került Esztergomban is bemutatásra Bény néphagyománya 1939-ben Nagyboldogasszony napján. Ma is szenzációként emlegetik azt a szabadtéri színdarabot, amely Bény történelmét foglalta össze Csókás Ferenc rendezésében.
Dr. Horváth István édesapja tanítóskodott a faluban, ahol megalakított egy énekkart, amely komoly eredményeket ért el. Számos szereplésük volt a környező településeken, többek között Érsekújvárban a templom 1935-ben történt újjászentelésén, az ünnepi misén.
1938-ban Bényben volt az énekkari szaklap, a Schola Cantorum szerkesztősége, az iskola épületében.
A sánc, amelynek összhossza 5200 méter, ma az államalapítás fontos maradványa Bény falujában. Az 1930-as évektől mostanáig jelentős része már elpusztult, főleg a szövetkezet munkálatainak következtében. Dr. Horváth István arra kérte a bényieket – előadásának befejezéseképpen –, hogy vigyázzanak rá, őrizzék meg Kárpát-medence legnagyobb méretű földvárát.
Nagy Dániel Csilla, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”57224,55939,54881,54630,53939″}
